Májusban a bruttó átlagkereset a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi jelentése szerint 567 ezer forintot tett ki. Ez átlag nettó 337 ezer forintnak felel meg. A bruttó mediánkereset 449 ezer forintra rúgott, aminek nettó értéke 298,6 ezer forint. A magyar munkavállalók fele tehát ennél kisebb összeget vitt haza. A havi nettó 298 ezer forintos jövedelem mintegy havi 810 eurós nettó mediánbérnek felel meg, ami – a román és a bolgár béreket is idesorolva – EU-szerte az egyik legalacsonyabb szint. A KSH közlése szerint a bruttó átlagkereset májusban 17,9 százalékkal, a nettó átlag pedig 17,7 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. Mivel ehhez képest a fogyasztói árak májusban 21,5 százalékos emelkedést mutattak, a KSH kimutatása szerint a nettó reálbérek 3 százalékos csökkenésben álltak.
Mivel a reálbérek csökkenése az áremelkedési ütem csökkenésével megállhat, Németh Dávid e téren fordulatot vár. A K&H Bank vezető elemzője arra emlékezetet, hogy az árak emelkedése tavaly szeptember óta megelőzi a bérekét. A szakembert a májusban mért bérnövekedés nem lepte meg. A fizetéseket a garantált bérminimum és a minimálbér januári növelése mellett a különböző ágazati béremelések húzták fel. A magas infláció miatt ugyanakkor a fizetések vásárlóereje csökken – tette hozzá. Miközben az elemző az év hátra lévő részében az infláció lassulására számít, a béremelkedési ütem a mostani 16 százalék körüli szinten maradhat. Emiatt akár már augusztusban, de legkésőbb szeptemberben a jövedelmek bővülése ismét meghaladhatja az árakét. Mindemellett változatlan kérdés, hogy ezzel párhuzamosan a lakossági fogyasztás milyen ütemben kezd élénkülni.
Mivel ugyanis az elmúlt időszakban a háztartások GDP-arányos megtakarítási képessége romlott, elképzelhető, hogy sokan óvatosak maradnak és tartalékolnak.
Németh Dávid összességében a jövő elejétől számít jelentősebb fogyasztásbővülésre.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a májusi bruttó 17,9 százalékos béremelkedés érdemben meghaladta az elemzői várakozásokat. Ezt az egyszeri kifizetéseknek tudja be. Szintén a „bónuszhatásra” utal, hogy néhány ágazatban az előző hónaphoz képest jelentősen erősödött a bérnövekedési ütem. Ezek közé tartozik a pénzügy-biztosítás és az energetika. A májusi béremelkedési rangsort szintén ez a két terület vezette. Emellett az olyan, jelentős munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban is erőteljes bérnövekedést látnak, mint például a feldolgozóipar vagy a mezőgazdaság – tette hozzá.
A magyarok több mint fele szegényebb lett az elmúlt fél évben, csak egy szűk réteg gazdagodikAz ING elemzője szerint idén éves átlagban a bruttó bérek 15-16 százalékkal emelkedhetnek. Az év első öt hónapjában az átlagbér 13,2 százalékos éves növekedést mutatott. Az elemző az év hátralévő részében némi erősödésre számít. Ennek okai például a közszféra bizonyos köreiben idén megkötött bérmegállapodások. Valamint, ahogy az év második felében megkezdődik a gazdaság lassú helyreállása, úgy indulhat erősödésnek a munkaerő iránti kereslet, ami tovább lendítheti a bérnövekedési ütemet. A 15-16 százalékos béremelkedéssel szemben az infláció idén 18 százalékos lesz. Éves szinten tehát a reáljövedelemek csökkenése várható. Virovácz Péter az infláció fékeződésével párhuzamosan az év vége felé várja a reálbérek ismételt emelkedését.
Ám szerinte ez nem növeli a lakossági fogyasztást, ugyanis úgy véli, a háztartások nagy része a kiugró áremelkedések miatt mára felélte megtakarításait.
A reálkeresetek bővülése tehát inkább a megtakarításokat növelheti. Az év végére várt lakossági fogyasztásbővülés elmaradása az idei növekedési kilátásokat is veszélyezteti – véli Virovácz Péter.
Ellentmondanak az adatok az Orbán-kormánynak, a környező államokhoz képest is nagyon magas a magyar inflációJövőre, de még 2025-ben is Magyarországon lesz az egyik legmagasabb infláció az Európai Unióban