Júniusban a magyar infláció a KSH mérése szerint 20,1 százalék volt, ami továbbra is kiemelkedik az uniós átlagból – ez derül ki az Eurostat adataiból. Míg a KSH által mért érték épp, hogy nem nézett be 20 százalék alá, az Eurostat által használt harmonizált fogyasztói árindex már Magyarországon is 19,9 százalék volt júniusban, Ám még ez is messze meghaladja az uniós átlagot, amely már májusban is 7,1 százalék volt. A környező országokban a napokban publikálják júniusi adatot, így még nem teljes a kép: az látható, hogy az régióban is erőteljesen lassul az áremelkedés üteme, így bár májusban még Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában is meghaladta az éves árindex a 10 százalékot, júliusban nagy valószínűséggel egyedül magyar gazdaságban fognak két számjegyű árindexet mérni a statisztikusok.
A hazai elemzők szerint a magyar infláció várhatóan novemberben csökkenhet 10 százalék alá.
Az OTP Bank elemzői szerint az infláció idén 18, jövőre pedig öt százalék lesz, és nincs semmi ok arra, hogy a korábbi prognózisukat a júniusi adatok ismeretében átírják. A bank elemzői szerint a dezinflációt támogatja a lakosság visszaeső fogyasztása, amit a kiskereskedelmi forgalom gyengesége plasztikusan jelez. A KSH adatai szerint májusban a boltok forgalma 12,3 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel ezelőtt, a csökkenő reáljövedelemek, vagyis a magas infláció miatt. Ugyanakkor az infláció mérséklődését segítette az elmúlt hónapokban a forint erősödése. Bár ez utóbbi az elmúlt napokban nem várt fordulatot vett, de az árfolyam még mindig erősebb, mint egy éve volt, így képes az inflációcsökkenés további támogatására, de a világpiaci mezőgazdasági terményárak alakulása is ebbe az irányba mutat. Az OTP elemzői megjegyzik, hogy a beérkező adatok alapján csökkenhetett volna az inflációs előrejelzésük, de az új környezetvédelmi térmékdíj-rendszer, az EPR-díjak bevezetése júliustól jelentősen megemeli a csomagolási díjakat, főleg az élelmiszereknél, illetve az élelmiszerársapkák augusztusi kivezetése miatt sem csökkentették inflációs prognózisukat.
Az OTP 5 százalékos, a Magyar Nemzeti Bank - kissé komolytalanul széles sávban - 3,5-5,5, a Kopint-Tárki 5,8-6 százalék közzé várja az éves pénzromlás mértékét 2024-ben. Ezzel az 5,8-6 százalékos várható pénzromlással minden bizonnyal továbbra is a legmagasabb inflációjú országok között leszünk az Európai Unióban – mondta Palócz Éva a Kopint-Tárki vezérigazgatója. A lengyel, a szlovák és a magyar gazdaság vezeti az inflációs rangsort, és ezek közül is messze kiemelkedik Magyarország, aminek gazdaságpolitikai okai vannak.
Már 2019 előtt - a Covid-válságot megelőzően - is az egyik legmagasabb inflációjú ország voltunk, és hagyományosan az erőteljesebb ütemű pénzromlást felmutató gazdaságok közé tartozunk.
Vérmes remény lenne azt feltételezni, hogy a hazai áremelkedések üteme belesimulna abba az európai átlagba, amely már most nagyon alacsony, hisz nem egy uniós országban már csak 2-3 százalékos az infláció - fogalmazott a Kopint-Tárki vezetője. Ráadásul a kormányzati gazdaságpolitika sem az inflációcsökkenést forszírozza, hiszen a gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton a gazdasági növekedés minden áron való erőltetésén munkálkodik. Ez a gazdaságpolitika óhatatlanul egy viszonylag magas inflációt eredményez. Ez azt jelenti, hogy nem 20, hanem 6 százalék körül lesz az infláció jövőre. Ezért 2024-ben szinten biztosan, de nagy valószínűséggel 2025-ben is az EU legmagasabb inflációjú országai közé fogunk tartozni. Ez 2025-ben akár a jegybanki célsávba, azaz négy százalékra is csökkenthet, de eközben az EU-ban már csak 1-2 százalék lesz az éves infláció.
Palócz Éva szerint hosszabb távon az euró bevezetése változtathatja meg a magyar gazdaság inflációs képét, de ennek bevezetését a kormány kitolta beláthatatlan távolságra. A vezérigazgató szerint viszont egyre erőteljesebb az euróbevezetés támogatottsága, ezt tükrözik mind a vállalati, mind a magánszemélyek körében végzett felmérések. Az elmúlt években a cégek jelentősen veszteséget szenvedtek el az árfolyamingadozások miatt, ezért egyre több gazdasági döntéshozó támogatná az euró bevezetését, azok is, akikre a kormány hallgatni szokott. Él egy halvány remény, hogy a magyar euró kérdésében egyszer majd változik a magyar kormányzati álláspont, és ekkor valóban beléphet Magyarország az alacsony inflációjú országok sorába.
Szeptemberben meglepetés jöhet
A júniusi 20,1 százalékos infláció nem volt meglepő, az élelmiszerek havi áremelkedése csökkent, a szolgáltatásoké emelkedett – mondta Palócz Éva. Amennyiben a dezinflációs trendek folytatódnak, akkor már novemberben 10 százalék alá csökkenhet az infláció mértéke – tette hozzá a kutatócég vezetője. A kormány döntött az élelmiszerársapkák kivezetéséról, ez augusztusban néhány tizedszázalékos inflációs többletet eredményezhet, de mivel augusztusban az élelmiszerárak hagyományosan csökkennek, még az ársapkák kivezetése sem töri meg várhatóan a csökkenő trendet. Óriási kérdés, hogy mint hoznak az augusztusi-szeptemberi éves földgáz és áram-elszámolások. Az eddigi adatok alapján arra lehet számítani, hogy az éves szerződésű felhasználók is a feltételezettnél kevesebbet fogyasztottak a nem támogatott energiából. Ha a KSH folytatja az eddigi számbevételi gyakorlatát, akkor az a szeptemberi inflációs adatban jelentős csökkenést hozhat – tette hozzá Palócz Éva.
