Magyarország GDP-je 2023 II. negyedévében a nyers adatok szerint 2,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 2,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal csökkent – közölte a szikár tényeket szerdán a KSH.
A magyar gazdaság immár egy éve éve recesszióban vagyis negyedévről, negyedévre csökken a teljesítménye – ilyen hosszan tartó recesszió még a Covid-19-járvány alatt sem volt.
Az elemzők sem erre számítottak: a Portfolio kedden publikált elemzői konszenzusa szerint a második negyedévben az előző negyedhez képest már 0,3 százalékkal nőni kellett volna a GDP-nek – ebből lett mínusz 0,3 százalék. Az elemzők éves szinten 1,3 százalékos visszaesést vártak, ezzel szemben mért a KSH 2,4 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság a korábban feltételezettnél mélyebb recesszióban van, így kérdéses, hogy ha a második félévben ha be is indul a növekedés az év egészére kijöhet-e a nulla feletti GDP-változás. A matematika szabályai szerint ennek egyre kisebb a valószínűsége.
Az elemzők arra számítottak, hogy a magyar gazdaság nyilvánvaló zsugorodását legalább statisztikai alapon tudja ellensúlyozni a mezőgazdaság tavalyinál sokkal jobb teljesítménye, illetve az Orbán-kormány által erőltetett, felpörgő akkumulátorgyártás. Nem így történt, a KSH közleménye szerint „a gazdasági teljesítmény csökkenéséhez legnagyobb mértékben az ipar, a piaci szolgáltatások, ezen belül főként a szállítás, raktározás és a kereskedelem járultak hozzá. A csökkenést mérsékelte a mezőgazdaság jó teljesítménye. A szolgáltatások hozzáadott értékének csökkenését részben ellensúlyozta a humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ág jelentős növekedése, megközelítve a Covid-19-járvány előtti szintet.”
Ez utóbbi megállapítás önmagában vicc, mármint az, hogy a KSH mérése szerint az egészségügy magasabb teljesítménye növelné a GDP-t.
Emögött valójában az egyre nagyobb tért hasító magánegészségügyi ellátás felfutása állhat, kérdéses, hogy az állandó orvos és személyzethiánnyal küzdő állami egészségügy képes lesz-e valaha is elérni a 2019- előtti teljesítményét.
A kiábrándító GDP adat ellenére a Pénzügyminisztérium hurráoptimista közleményeket adott ki. E szerint „magyar gazdaság az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók ellenére az év második felében visszatér a növekedési pályára, jövőre ismét uniós átlag felett teljesíthet. A gazdaság alapjai stabilak: a foglalkoztatottság továbbra is rekordszinten, a munkanélküliségi ráta az egyik legkedvezőbb az Európai Unióban, a mezőgazdaság és a külkereskedelem teljesítménye erős, az inflációt csökkenő pályára állítottuk” - írja a Varga Mihály vezette tárca, amely a közleményében egyetlen szót nem ejt a most nyilvánosságra hozott adatról.
Nagy Márton-féle gazdaságfejlesztési tárca legalább a tényeket rögzítette, hogy csökkent a GDP, mind éves, mind negyedéves alapon, természetesen a „háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt”. A közlemény szerint a tárcavezető kiemelte, hogy „a háború és szankciók károsan befolyásolták a magyar gazdaság teljesítményét, ugyanis a fogyasztás visszaesését és a beruházások lassulását okozták. De a negatív külső gazdasági környezet, többek között a német gazdaság stagnálása sem segített.” Szerinte „a 2023 második negyedévi GDP visszaesés a negatív gazdasági ciklus alja, hazánk gazdasága a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően növekedési irányba fog fordulni, a harmadik és negyedik negyedévben gyors visszapattanás várható.”
Elérte a 2940 milliárd forintot júliusban a költségvetési hiány, ez az éves hiánycél 86 százalékaA külső környezet valóban nem támogató, hiszen az eurózóna GDP-je is nulla százalékon stagnált – de a magyar gazdaság recessziójához az Orbán-kormány sokat tett hozzá. A 2022-es választások előtt a kabinet brutális módon költekezett, emiatt és az ukrajnai háború miatt a költségvetés 2022-es választások után jelentős kiigazításra szorult. A költségvetési megszorítást, kiegészítette szigorú monetáris politikai, amely befagyasztotta a hitelezést – így a beruházásokat. A lakossági fogyasztás a magas infláció miatt visszaesett – vagyis sem a fogyasztás, sem a beruházás, sem a nettó export nem nem tudta a növekedés támogatni.
Magyarország a GDP adatok jelenlegi rendszerben történő közlése, vagyis 1995 óta soha nem fordult elő olyan, hogy a magyar gazdaság zsinórban négy negyedéven keresztül zsugorodjon
- hívta fel a figyelmet Virovácz Péter, az ING Bank elemzője kommentárjában. Még a 2008-2009-es világválság során is három negyedévnyi visszaesés után jött egy stagnáló negyedév - tette hozzá. 2023 második negyedévében a GDP volumene 0,3 százalékkal zsugorodott, a várt növekedéssel ellentétben. Emellett a KSH az első negyedéves adatot is lefelé módosította. A gyenge negyedév/negyedév növekedés és a negatív revíziók miatt az éves bázisú gazdasági teljesítmény messze alulmúlta a várakozásokat: a bruttó hazai termék volumene 2,4 százalékkal zsugorodott éves bázison – értékelte az adatokat Virovácz Péter. Az ING Bank elemzője szerint a mivel a GDP volumene 2023 első fél évében 1,7 százalékkal csökkent. Ezzel a teljesítménnyel és a továbbra is negatív reálbér-növekedéssel számolva a kormány 1,5 százalékos GDP-növekedési célja irreálisnak tűnik. Az adatközlés előtti előrejelzéseink 0,2-0,4 százalék körüli GDP-növekedést jósolt 2023-ra, de most már jelentős esélyt látunk arra, hogy a magyar gazdaság 2023-ban összességében nem lesz képes pozitív növekedést elérni. Ezt annak ellenére gondoljuk így, hogy a gazdaság a második fél évben jobban teljesíthet. Az első félévben ásott gödör azonban túl mélynek tűnik ahhoz, hogy gyorsan kimásszunk belőle – fogalmazott Virovácz Péter.
Júniusban is folytatódott a magyar gazdaság mélyrepüléseNem az Orbán-kormány töri le az inflációt, hanem a recesszió