Október 31-én lejár Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jelenlegi vezetőjének mandátuma, ugyanis a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint egy rektor két – ötéves – ciklusnál tovább nem maradhat a székében. A hárfaművész alighanem akkor sem vágyná a folytatást, ha ez lehetséges volna. Az egyetemre januárban kinevezett kancellár, Kotán Attila Bertalan ugyanis többek állítása szerint nincs beszélőviszonyban a rektorral. Ezzel az intézmény működése került veszélybe.
Az alapműködést kockáztatják az idei pénzelvonások is. A következő évadban nem lesznek külföldi fellépők, a Zeneakadémia tanárai nem kapnak gázsit zeneakadémiai koncertjeikért, és az intézmény felfüggesztette a professor emeritusi címmel járó juttatásokat. Külföldi oktatókat nem tudnak hívni, „az 1500 eurós fizetés említésekor azt válaszolják, biztosan lemaradt egy nulla” – fogalmazott egy forrásunk. A kancellár állítólag házon belül ki is mondta: amíg nincs új rektor, nincs pénz, addig maradnak a szűk keretek. Ha meglesz a döntés, akkor jönni fog a több pénz. „Ez azonban még arrébb van, addig el kellene kezdeni a tanévet” – hívja fel a figyelmet informátorunk.
Személyre szabott pályázat
Júliusban a Kulturális és Innovációs Minisztérium kiírta a rektori pályázatot, amely szerint csak klasszikus zenei előadóművészek indulhattak a posztért. Később ugyan új pályázatot írtak ki, de ez a lényegen nemigen változtat. Keller András, hegedűművész, karmester, a Concerto Budapest zenekar vezetője már tavasszal bejelentette, hogy aspirál a rektori székre. „Az a legvisszásabb a pályázati kiírásban, hogy Keller egy korrekt és tiszta versenyben is simán esélyes lett volna. Művészi tehetségét nem vitatják, jó tanár, zenekarvezetőként pedig a lobbierejét is bizonyította. Bár azt nehéz elképzelni, hogyan lenne, lesz képes koncertező művészként és zenekarvezetőként egy ilyen összetett intézmény rektori feladatait ellátni” – veti fel egyik forrásunk.
Egy csellista felmondott, de a Concerto Budapest szerint minden rendben a verbális abúzussal vádolt vezetőjévelAz érvelés jogosságát alátámasztja a hvg.hu-hoz eljutott dokumentum, amely szerint a 2014–15-ös tanévben nem tartotta meg óráit és ezért kellett távoznia a Zeneakadémiáról. Keller András 2015-ben viharosan távozott az intézményből, amikor a Concerto Budapest a terveivel ellentétben nem lett a Zeneakadémia rezidens zenekara. (Keller akkor a Magyar Narancsnak úgy nyilatkozott: rektori engedéllyel összevonva tartotta meg az óráit, adott esetben a Concerto Budapest székházában.) A Vigh Andreával való feszült viszonya is oka, hogy a jelenlegi egyetemen formálisan nem egyeztetett a terveiről.
Kritikák tüzében
Az elmúlt néhány hétben egyre erősödtek a Zeneakadémiával szemben megfogalmazott kritikák. Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke, egyben a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója az MMA Zeneművészeti Tagozata huszonnégy tagjának aggályait megfogalmazó levelére válaszolva egyrészt elismerte, hogy Csák Jánossal többször egyeztetett a Zeneakadémia állapotáról, másrészt azt írta: „az intézmény mostanra egész fennállásának egyik legsúlyosabb szakmai és morális állapotába jutott”. A régizenei szaktekintély Vashegyi Györgynek sem feszültségmentes a viszonya a jelenlegi vezetéssel, ugyanis szerette volna erősíteni a régizenei képzést, ez azonban nem valósult meg. Ennek egyebek mellett az az oka, hogy a közeli Salzburg olyan színvonalú képzést kínál, hogy a külföldi hallgatók nem vágynak Budapestre, a hazai érdeklődők száma pedig nem túl magas. Vashegyit többen a leendő modellváltó egyetem kuratóriumi elnöki aspiránsaként emlegetik, királycsináló szerepe az elmúlt hetekben nyilvánvalóvá vált. Egyebek mellett azzal is, hogy az MMA javasolta Keller András egyetemi tanári kinevezését.
Párhuzamos valóság a KIM-nél: informatikai hibával takaródzik a tárcaCsák János szintet lépett, párhuzamos rektori pályázatok futnak a ZeneakadémiánZenész körökben is terjednek ugyanakkor az intézmény működésével kapcsolatos bírálatok. Ezek egyike a nemzetközi egyetemi rangsorokban történt lecsúszás és a fiatal muzsikusok kevésbé sikeres szereplése a nemzetközi zenei versenyeken. A két érv az objektivitás hiánya miatt vitatható. Felvetődik, hogy egyre kevesebben jelentkeznek az egyetemre. Bár, volt időszak, amikor a túljelentkezés ötszörös volt, idén is több mint kétszer annyian felvételiztek, mint ahányan bejutottak. Kritikaként jelent meg az is, hogy az egyetem inkább szólistákat képez, mint zenekari művészeket. „Ez hangzatos érv most, amikor Keller András, a Concerto Budapest vezetője az aspiráns” – veti fel informátorunk.
A Népszava kereste a Zeneakadémiát azzal a kéréssel, hogy reagáljon a bírálatokra, nyilatkozót azonban nem találtunk. Szerdán ugyanakkor az intézmény honlapján megjelent a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) oktatóinak közleménye, amelyben tételesen válaszolnak a bírálatokra.
Kiemelkedő értékelést kapott a Zeneakadémia távoktatást segítő programjaA többi között kiemelik, az Európai Zeneakadémiák Szövetsége szerint az egyetem tartósan a legjobb 30 közé tartozik a mintegy 300 európai zenei felsőoktatási intézmény sorában, hallgatói pedig rendszeresen szerepelnek sikerrel rangos nemzetközi versenyeken.
Lesz-e FreeZeneakadémia?
A Zeneakadémia eddig ellenállt a modellváltásnak, a döntést az Erasmus-ügy igazolja. Az egyetem a nemzetközi zenei életbe rendkívül jól beágyazott intézmény, a műfaj nemzetközisége okán pedig sok hallgató képezheti magát tovább más országokban. Bár – ahogy egy informátorunk fogalmaz – Erasmus nélkül is gyengülünk a nemzetközi körforgásban. „Többször lehetett tapasztalni, hogy úgy állnak ki a jogállamiság mellett, hogy a magyar partner helyett inkább egy másik közép-kelet európait választanak” – utal az ország nemzetközi presztízsének hanyatlására.
Többek egybehangzó állítása szerint a szenátus nem fogja megszavazni Keller András kinevezését, pedig a rektort az egyetemi szenátus döntése alapján, a felsőoktatásért felelős miniszter előterjesztésére nevezi ki a köztársasági elnök. Most sokan állítják: amennyiben mégis áterőlteti a minisztérium az általa preferált vezetőt, felállnak. A szándékot jelzi a 231 bátor tanár, és hallgatók, akik nevüket aláírva nyílt levélben álltak ki az „Egyetem autonómiája, demokratikusan megválasztott képviselői, a tanszékvezetők és elsősorban az Egyetemi Szenátus mellett.”
Kronológia
Március 27. Keller András egy a Kultúra.hu-nak adott interjúban bejelenti, hogy pályázik a rektori posztra.
Április 18. Bejegyzik a Magyar Muzsikusok Szövetségét, amelynek elnöke Keller András.
Július 3. A Kulturális és Innovációs Minisztérium kiírja a rektori pályázatot. A kiírás csak klasszikus zenei előadóművészeknek teszi lehetővé az indulást, zenetudósoknak, zenetörténészeknek, tanároknak, jazz- és népzenészeknek nem.
Július 7. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiltakozik a diszkriminatív kiírás miatt.
Július 13. Nyílt levélben adtak hangot aggályaiknak zenetörténészek, zeneszerzők, egyetemi oktatók, a Magyar Jazz Szövetség és a hvg.hu-nak adott nyilatkozatában a Zeneakadémia rektorhelyettese, Fekete Gyula.
Július 14. Keller Andrást a kultúráért és innovációért felelős miniszternek a Magyar Művészeti Akadémiával egyetértésben tett javaslatára egyetemi tanárrá nevezi ki Novák Katalin. Aggályainak ad hangot a Konzervatóriumok és Zeneakadémiák Európai Szövetsége.
Július 17. Tiltakozik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Zenetudományi Bizottsága.
Július 18. Csák János miniszter az ATV-ben bejelenti, hogy a minisztérium visszavonja a pályázatot, és elmondja: a Magyar Muzsikusok Szövetségével egyeztetett.
Július 21. A minisztérium új pályázatot ír ki, amely kizárja, hogy indulhasson Kutnyánszky Csaba professzor, a Zeneakadémia Doktori Iskolájának vezetője, aki korábban már bejelentette ebbéli szándékát, és az egyetem őt tekintette a jelöltjének.
Augusztus 4. Az MMA Zeneművészeti Tagozatának huszonnégy tagja levelet küld Vashegyi György elnöknek meglepve és csalódva szembesültek azzal, hogy „egy ilyen súlyos szakmai kérdésben a miniszter nem a tizenkét éve köztestületként működő, a művészeti élet tisztaságáért is felelős MMA-val, hanem egy olyan szervezettel egyeztet, amely csak néhány hete alakult”. Vashegyi György válaszlevelében elismeri, hogy Csák Jánossal többször egyeztetett a Zeneakadémia állapotáról, másrészt „az intézmény mostanra egész fennállásának egyik legsúlyosabb szakmai és morális állapotába jutott”. Az Oktatói Hálózat felszólítja a minisztériumot, hogy működjön együtt az egyetem szenátusával.
Augusztus 11. Kiderül: a minisztérium nem távolította el az eredeti kiírást a KÖZSZOLGÁLLÁS weboldalról, így két párhuzamos pályázat érhető el.
Augusztus 21. A pályázatok beadási határideje.
Október 31. A pályázatok elbírálásának határideje.
„Az SZFE idején sokan mondták, mi leszünk a következők, különösen, hogy a zenészek nem az ellenállásukról híresek” – említi informátorunk. Majd hozzáteszi: „Ha lesz egyetemfoglalás, én biztosan ott leszek.”
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem körüli hangulatot jól jellemzi, hogy lapunknak nevét vállalva az ügyet közelről ismerők közül senki nem szólalt meg, a név nélküli informátoraink egyike pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy ne a Király utca környékén találkozzunk. Mondván: „Az ember sosem tudhatja.” Az igencsak megkérdőjelezhető pályáztatás időzítése – mint három évvel ezelőtt a Vas utcában – „tökéletes”, oktatás nincs, a felvételin túl vannak, a tanárok nyáron tudnak pénzt keresni nemzetközi projektekkel, mesterkurzusokkal, ezért is ment csodaszámba a több mint kétszáz aláíró.
„A pályázat egy csúnya, megalázó, aljas kabaré. Mindig voltak személyre kiírt pályázatok, ezt tudjuk, de, hogy ennyire átlátszó legyen, arra még nem volt példa. Keller jó tanár, tehetséges művész, de erkölcsileg védhetetlen, amit csinál. Aki ennyire immorális, az nem lehet vezető, nem mutathat példát” – vélik forrásaink.
Egyharmaddal kevesebbet ad a kétharmad
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 2022-ben 5,8 milliárd forintból gazdálkodott – derül ki az oktatási intézmény lezárt és elfogadott költségvetési beszámolójából. Ezzel szemben a 2023 tervekben 5 milliárd forintos kiadással számolnak – vagyis ez az inflációval nem számolva nominálisan is 15 százalékos csökkenés. Ha várható 17 százalékos éves pénzromlással is korrigáljuk ezeket a számokat, a reálértéken a kiadások 30 százalékot meghaladó mértékben csökkennek egy év alatt. Más kérdés, hogy ez csak terv: tavalyi számokból kiderül, hogy eredetileg tavaly is csak 4,2 milliárdból gazdálkodhatott volna az egyetem, ám a különböző évközi támogatásoknak köszönhetően ez kerek 5 milliárd forintra hízott. Mivel a kormány idén év közben osztott különféle támogatásokat, nem lehet kizárni, hogy ezekből a Zeneakadémia is részesült. Erre vonatkozó adatok azonban sem a költségvetési intézmény, sem a Magyar Államkincstár honlapján nem elérhetőek.
Tavaly bérekre nettó 2,9 milliárd forintot költöttek, ezzel szemben idén csak 2,7 milliárdot terveztek, ami arra utal, hogy az idei költségvetés beavatkozás nélkül nem tartható – vagy elbocsátásokra lesz szükség A beruházási keret a tavalyi 84 millió forint szemben, az idén 32 millióra csökken – vagyis ez elhanyagolható mértékű. A dologi kiadásokat a tavalyi 1,8 milliárdról 719 millióra kell csökkenteni – ez 50 százalékot meghaladó nominális a csökkenés, amely a működés változatlan fenntartása mellett pénzügyileg lehetetlen.
Jól látszik, hogy a 2023 januárjában az Kulturális és Innovációs Minisztérium által jóváhagyott költségvetés gyakorlatilag végrehajthatatlan – az módosításra szorul, hacsak időközben ez már meg nem történt. A Zeneakadémia – nem meglepő módon, hasonlóan más egyetemekhez – túlnyomó részt költségvetési támogatásokból gazdálkodik az 5 milliárdos idei tervezett kiadással szemben mindössze 707 millió forintnyi bevétel szerepel, vagyis a működés a további állami, költségvetési kiadások megérkezéstől függ.
A Zeneakadémia oktatóinak közleménye
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nemzetközi kapcsolatairól és rangjáról az intézmény oktatói augusztus 16-án az alábbi közleményt juttatták el lapunkhoz:
„A sajtóban újabban fokozott figyelem kíséri a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) nemzetközi kapcsolatainak és rangjának kérdését. Az alábbiakban e tárgyban néhány közérdekű tény ismertetésére kerül sor. A tájékoztató kifejezetten a jelenre összpontosít, és az intézmény tevékenységi területeinek sokaságából egy-egy jellemző példa erejéig csupán néhányat emel ki.
Az Európai Zeneakadémiák Szövetségének (AEC) 2023-ban közzétett álláspontja szerint a budapesti Zeneakadémia tartósan a legjobb 30 közé tartozik a mintegy 300 európai zenei felsőoktatási intézmény sorában. A sokat hivatkozott QS rangsor (Quacquarelli Symonds World University Rankings) külön szelektálja és értékeli a világ előadó-művészeti (tánc-, színház- vagy zeneművészeti) profilú, illetve előadó-művészeti karral is rendelkező felsőoktatási intézményeit. 2023-ban mindössze 119 intézmény került be ebbe a szakterületi rangsorba, köztük – egyetlenként az ilyen profillal rendelkező magyar egyetemek vagy egyetemi karok közül – a budapesti Zeneakadémia. A válogatás szigorúságát jelzi, hogy csupán zenei felsőoktatással foglalkozó intézményből több mint ezer működik világszerte. A QS rangsor átfogó értékelése a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet egy kategóriába sorolja olyan neves intézményekkel, mint a római Santa Cecilia Konzervatórium, a hamburgi Zene- és Táncművészeti Főiskola és az amerikai Cornell Egyetem. Az értékelés egyik fontos szempontja, az akadémiai reputáció alapján pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem e 119 tagból álló globális „válogatott” csapaton belül is a 20. helyen áll.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kiválóságát mutatja az egyik legutóbbi siker: 100-ból 96 pontot és mellé „nemzetközi jó gyakorlat” minősítést is kapott a bírálóktól a Zeneakadémia Kodály Intézete által vezetett, a zenei távoktatást segítő „Presto” uniós projekt, mely az Erasmus+ program keretében, nemzetközi együttműködésben valósult meg.
A világ vezető, mértékadó zeneakadémiái néhány hete levélben nyilvánították ki véleményüket a Zeneakadémián zajló oktatásról.
Bécsi Zene- és Előadó-művészeti Egyetem (Ausztria): „A budapesti Zeneakadémia régi, fontos partnere egyetemünknek. Mint a terület egyik vezető intézménye, gondosan megválogatjuk, hogy mely intézményekkel alakítunk ki intenzív együttműködést. Reméljük, hogy a budapesti Zeneakadémiával a továbbiakban is folytatni tudjuk kiváló együttműködésünket.”
Jeruzsálemi Zene- és Táncművészeti Akadémia (Izrael): „Reconnections programunkat minden évben megrendezzük, mivel nagyra értékeljük kapcsolatunkat az általunk tisztelt budapesti Zeneakadémiával. Az intézmény egyike azoknak a vezető zenei felsőoktatási intézményeknek, melyek oktatási és művészi kiválósága nemzetközileg elismert, nem csak Európában, de világszerte is. Számos nemzetközi kapcsolatunk közül a Zeneakadémia egyike legértékesebb és legmegbízhatóbb partnereinknek.”
Zheijang (Csöcsiang) Zeneakadémia (Kína): „A budapesti Zeneakadémia mindig nemzetközileg ismert és jegyzett zenei felsőoktatási intézmény volt. Kínában és, azt gondoljuk, az egész világban úgy ismert, mint magas zenei színvonalat képviselő intézmény. A Zeneakadémia aktív és fontos résztvevője a 16 tagú Kína–Közép-Európa Zeneakadémiai Szövetségnek. Hallgatóink mindig nagyra értékelik a kiemelkedő színvonalú oktatást, amelyben a Zeneakadémián részesülnek. Mivel ez egy első rangú zenei egyetem, feltétlenül folytatni szeretnénk az együttműködésünket.”
Moszkvai Gnyeszin Zeneakadémia (Oroszország): „Megtisztelő számunkra, hogy együtt dolgozhatunk és fejleszthetjük kapcsolatunkat a Zeneakadémiával. Az intézmény oktatása magas színvonalat képvisel, amelyet több alkalommal megtapasztaltunk. Az elmúlt években professzoraink többször látogattak a Zeneakadémiára, mely események a legprofesszionálisabb színvonalon voltak megszervezve. Nagyon értékes tapasztalatokat szereztünk és további együttműködési lehetőségekről beszéltünk.”
Manhattan School of Music (Amerikai Egyesült Államok): „Már közel 150 éve, hogy Liszt Zeneakadémiája kivételesen jól ismert és nemzetközileg elismert zenei felsőoktatási intézmény. A legmagasabb színvonalat képviseli, amely egyenrangú nagyszerű európai társaival: London, Párizs, Bécs, Amszterdam, Koppenhága és a világ más zeneakadémiáival, például Moszkva, Sanghaj, New York intézményeivel. Várjuk kapcsolatunk folytatását a Zeneakadémiával, amely egyike a kevés partnereinknek a világon, akikkel együttműködünk az intézmény kiválósága és magas színvonala miatt.”
A Zeneakadémia szeptemberben megrendezésre kerülő Bartók Világversenyére 26 országból 97 fiatal hegedűművész nyújtott be pályázatot. A nemzetközi zsűri elnöke a Juilliard School hegedű professzora, Daniel Phillips lesz. A versenyhez kapcsolódó nemzetközi tudományos konferencián az Egyesült Királyságból, Hollandiából, Romániából, Svájcból és Szerbiából érkező szakemberek vesznek majd részt, többek között olyan neves intézmények zenetudósai, mint a londoni Royal Holloway vagy a University of Cambridge. Az elmúlt évek zeneakadémiai zeneszerző-versenyeinek zsűrielnökei a világ vezető zeneszerzői voltak: Thomas Adés, Eötvös Péter és John Corigliano.
A Zeneakadémia hallgatói rendszeresen szerepelnek sikerrel rangos nemzetközi versenyeken. Egy zongora mesterszakos hallgató a Bécsi Nemzetközi Zenei Versenyen idén első helyezést ért el. A Rendkívüli Tehetségek Képzőjének hallgatója a poznańi Telemann-versenyen szintén első díjat és közönségdíjat is nyert.
Az intézmény legkiválóbb hallgatóinak pályakezdése ugyancsak a nemzetközi színtéren zajlik. Egy oratórium és dal mesterszakon végzett hallgatót több ezer jelentkező közül válogattak be két éve a Berlini Állami Operaház stúdiójába – minden hangfajból egy, összesen négy fiatal nyerte el ezt a lehetőséget. A Zeneakadémia közelmúltbeli hallgatója ma már a berlini intézmény tagja, legutóbb Erda szerepében lépett fel. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem opera mesterszakán tavaly végzett egyik hallgatót pedig a párizsi operastúdióba vették fel, amihez a felvételi eljárás során több ezer jelentkezőt kellett megelőznie: számára még egy évet felajánlottak, továbbra is a stúdióban dolgozhat.
A közép-európai felsőoktatási együttműködés, a CEEPUS keretében 2023. július 8. és 9. között Budapest, Graz, Ljubljana, Zágráb zeneakadémiáinak fúvós hallgatói vettek részt kurzusokon és adtak záróhangversenyt a Zeneakadémia Solti Teremben.
Japánnal kiemelkedően szoros a kapcsolata a Zeneakadémiának, a szapporói Otani Egyetemen, a tokiói Geidai-n, a tokiói College of Music-on és Gifu városában tartanak oktatóink rendszeresen mesterkurzusokat.
A Zeneakadémián, valamennyi képzési típust figyelembe véve, összesen 205 külföldi fiatal tanul, ami a képzéseken résztvevő diákság teljes létszámához, 904 főhöz viszonyítva magas arány, 23,6%. Ez a körülmény a Zeneakadémia egyetemi polgárságát igazi nemzetközi közösségé avatja.
A Magyarországra akkreditált külképviseletekkel kiemelkedően jó a Zeneakadémia munkakapcsolata, az így kialakuló kooperációk a magyar kulturális diplomácia szerves részét képezik. Ezzel összhangban a világ 24 országában működő 26 külföldi magyar kulturális intézet munkáját is rendszeresen segíti a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. 2023. március 3-án a budapesti Zeneakadémia, a zágrábi Liszt Intézet és a Zágrábi Zeneakadémia közös szervezésű hangversennyel emlékezett meg Dora Pejačević horvát-magyar grófnő és muzsikus halálának 100. évfordulójáról. Idén havi rendszerességgel adnak közös hangversenyt a budapesti Zeneakadémia és a római Santa Cecilia Konzervatórium hallgatói a Római Magyar Akadémia szervezésében. 2023. április 27-én, a Zeneakadémia Solti-termében Törökország nagykövetségével közös szervezésben adtak jótékonysági hangversenyt a földrengés károsultjainak javára az egyetem török hallgatói.”
