Lapunk június közepén írta meg, a Concerto Budapest zenekar csellistája, Molnár Piroska a zenekarvezető, Keller András teremtette mérgező légkör és a rendszeresen előforduló verbális bántalmazások miatt májusban felmondta munkaviszonyát. Házon belül nem tudott kihez fordulni, a többi között azért, mert a zenekarvezető belépésekor megszüntette a szakszervezetet.
A nagyjából nyolcezer tagú Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezet (MZTSZ) főtitkára, Gyimesi László mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a kijelentés nem felel meg semmilyen jogszabálynak, mert egy munkáltató nem szüntethet meg egy szakszervezetet. - Hangot adhat annak a kívánságának, hogy ez történjen így, de a dolgozóknak elemi és jogi lehetőségük, hogy szakszervezetet hozzanak létre. Ezt nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi jogszabályok is nagyon szigorúan előírják – emelte ki. Ugyanakkor nem lepődött meg a megszűnésen: - Nem olyan nagyon rendkívüli dolog ez a mai, nem túl szakszervezet- barát légkörben – mondta lapunknak. Hozzátette, a szimfonikus zenekarok nagy részénél – vidékieknél kivétel nélkül – nagy létszámú szakszervezetek működnek. - De ahol jó a vezetés és jó az együttműködés, ott szinte nincs is szükség rájuk. Ha valaki mégis védelmet keres, egyénileg is beléphet az MZTSZ-be, és az képviselni fogja őt – hívta fel a figyelmet. A főtitkár nem emlékszik rá, hogy valaki durva bánásmód miatt fordult volna hozzájuk. Végül hangsúlyozta: - Jellemzően jó a viszony a zenekarvezetők és a muzsikusok között. És miután ez érzékeny és kollektív munka, nem azonos azzal a szituációval, amikor egy átlagos munkahelyen egy munkáltató nekiáll megalázni egy irodai dolgozót – tette hozzá Gyimesi László.
Sorozatos verbális abúzus miatt felmondott egy csellista a Concerto Budapest zenekarnál, a minisztérium vizsgálódikA csellista által nyilvánosság elé tárt ügy nagy port kavart zenész körökben. Többen jelezték, hogy a leírt probléma valós, és másutt sem példa nélküli, arról azonban nincs információnk, hogy zenekarok, zenei szervezetek beszélgetéseket, konferenciákat rendeztek volna arról, hogy hol húzódnak a kritika a minél jobb teljesítményre ösztönzés és a verbális abúzus határai; kellene-e változtatni a kommunikáción és az oktatáson. Pedig - ahogy a közösségi oldalon zajló kommentekből kiderül - már a középfokú és a felsőfokú zenei képzés idején is találkoznak a leendő művészek hasonló kommunikációval.
A Concerto honlapján július 5-én az alábbi közlemény jelent meg: „A Concerto Akadémia Nonprofit Kft. egyik korábbi alkalmazottjának a zeneigazgató tevékenységével összefüggésben tett panaszát társaságunk kivizsgálta. A széles körben lefolytatott vizsgálat eredményeként megállapítást nyert, hogy a zeneigazgató irányába munkáltatói intézkedés nem szükséges. A vizsgálatról és annak eredményeiről tájékoztattuk a tulajdonosi joggyakorló Kulturális és Innovációs Minisztériumot. A társaságnál kiemelt figyelmet fordítunk a munkaügyi természetű panaszok megelőzésére, illetve rendezésére, amelyhez a szükséges intézkedéseket megtettük.”
Kepes Juli Alexander-technika tanár, a Zenélj szabadon projekt gazdája, zenészterapeuta, aki 2000 óta aktívan foglalkozik előadóművészekkel, nem lepődött meg az eseten.
– Teljesen kiszámíthatóak ezek a történetek, és ami igazán fájó, az az, hogy mindenki csak a saját sérüléseire érzékeny -- Teljesen kiszámíthatóak ezek a történetek, és ami igazán fájó, az az, hogy mindenki csak a saját sérüléseire érzékeny
– mondja. Ami az előadóművészeti képzést illeti, már gyerekkorban kezdődik a drill: - Arra tanítják a gyerekeket, hogy fel kell áldozniuk magukat a zene oltárán, ez az alaptézis. De szerencsére egyre több a kivétel, azaz lesz változás, csak lassan. Generációk kellenek hozzá, hiszen ma még ott tartunk, hogy problémaként beszél arról valaki, hogy a fiatalok nem tűrik az érzelmi bántalmazást – hívja fel a figyelmet. - Döbbenetes jelenség, ahogy az előadóművészek nem szólalnak meg egy ilyen helyzetben. Többször néztem végig közelről, ahogy egy embert, aki mindent feladva áll ki nemcsak a maga igazáért, cserbenhagytak. De ami a legfontosabb: az abúzus nem csak a művészéletet érinti. Társadalmi jelenség a gyerekekkel, a nőkkel, akár az állatokkal szembeni, tehát a kiszolgáltatottakkal szembeni bántalmazás. A művészvilágnál sokkal szélesebb kontextusban kell ezzel foglalkozni, mert ez mindannyiunk számára időzített bomba – hangsúlyozza Kepes Juli.
Klasszikus zenei lobbisták
Egy hónapja, ambiciózus célokkal alakult meg a Magyar Muzsikusok Szövetsége. Csonka András főtitkárt – aki főállásban a Zeneakadémia operatív igazatója, koncert- és rendezvényközpontjának vezetője – kérdeztük az új szervezet tevékenységéről.
A Magyar Muzsikusok Szövetségének elnöke Keller András hegedűművész-karmester, az elnökség tagja Rost Andrea operaénekes, Balázs János, Bogányi Gergely és Várjon Dénes zongoraművész, illetve Baráti Kristóf és Kelemen Barnabás hegedűművész. A szövetség további alapító tagjai: Batta András zenetörténész (a Magyar Zene Háza igazgatója), Bogányi Tibor karmester, Eötvös Péter zeneszerző-karmester, Gőz László harsonaművész (a Budapest Music Center igazgatója), Kaczander Orsolya fuvolaművész, Kokas Katalin hegedűművész, Miklósa Erika operaénekes, Rolla János hegedűművész, Simon Izabella zongoraművész, Szűcs Máté brácsaművész, Takács-Nagy Gábor hegedűművész-karmester, Várdai István csellóművész, Vásáry Tamás zongoraművész-karmester és Vidovszky László zeneszerző. Sok ismert művész egyelőre hiányzik a névsorból, de ez Csonka András szerint csupán azzal magyarázható, hogy az induláskor nemcsak a szakmai reputáció volt szempont, hanem az is, hogy a tagok elérhetők legyenek, alá tudják írni a bírósági eljáráshoz szükséges papírokat. Minél több művész lett volna a névsorban ebben a fázisban, annál tovább tartott volna az adminisztratív folyamat. A szövetség nyitott, a névsor nem lezárt, szándékuk szerint bővülni fog – mondja a főtitkár.
Az elnökség munkacsoportok létrehozását kezdeményezte különböző témákban. Szeretnék megismertetni Csák János miniszterrel és munkatársaival a szövetség céljait és elérni, hogy a zenei területet érintő kormányzati döntések előkészítésébe vonják be az elnökséget.
„Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a klasszikus zene a nemzetközi elismertségének és eredményeinek megfelelő figyelmet kapja meg a döntések előkészítésénél. A szövetség abból indul ki, hogy a műfaj hosszú távú fennmaradása, sikeressége szempontjából kiemelten fontos a zeneoktatás egész felmenő rendszerének reformja a tananyag-fejlesztéstől a tanárképzésen át a tehetségek kiválasztásáig. Ennek feltétele egy alapvető személetváltás, ami a komolyzene tanulását alapnak tekinti más tanulási készségek fejlesztésében is. Több nemzetközi és hazai példa is van arra, hogy a komolyzene megfelelő eszköz hátrányos helyzetű gyerekek, fiatalok felzárkóztatására. Ezek a programok nem profi zenészképzésről, hanem értelmes célokról szólnak, melyek alkalmasak arra, hogy akár a roma fiatalok számára mintát adjanak ahhoz, hogy ki tudjanak emelkedni környezetükből, fejlesszék tanulási és szociális képességeiket” – mondta a Népszavának Csonka András.
A Magyar Muzsikusok Szövetsége kiemelten szeretne foglalkozni a kamarazenei területtel, mert ez „a bázis a kitűnő szimfonikus zenekari teljesítményekhez és a közönség számára is a zeneirodalom minél teljesebb megismeréséhez, befogadásához. A kamarazene hallgatása értő közönséget nevel, a zenész tudását pedig fejleszti. A koncertéletben ezért javítani kell a kamarazene játszás arányát országszerte, fontos, hogy olyan helyekre is eljussanak rangos kamarazenei koncertek, ahol szimfonikus zenekar nem tud fellépni. A zenekarok számára lenne fontos vállalás, hogy tagjaik részvételével rendszeressé tegyék a kamarazene jelenlétét is kínálatukban.” Szívükön viselik az idős művészek sorsát, mert „létezik életjáradék a különböző művészeti díjjal rendelkező zenészek számára. Sok idős zenészt, zenetanárt ismerünk ugyanakkor, akik egy egész életen szolgálták a zene ügyét és nem részesülnek semmilyen külön juttatásban. Még nincs konkrét javaslat, hogy ez mekkora kört érint és milyen összegről lenne szó.” Szeretnének létrehozni egy zenei előadóművészeti kiállítást, mert „a magyar zene annyi világhírű előadót adott a világnak, olyan pozitív képet jelent, ami érdemes arra, hogy ezt a szélesebb közvélemény is megismerje.”
Más zenei intézményekkel még nem vették fel a kapcsolatot, de együttműködésre törekszenek a Magyar Zenei Tanáccsal és minden más szakmai szervezettel, illetve figyelemmel kísérik a Zeneakadémia körüli történéseket. Munkavállalói érdekvédelmi tevékenységet viszont nem szeretnének folytatni, mert az szakszervezeti feladat.
Dönt vagy rangsorol a szenátus?
Az Index információja szerint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szenátusa tiltakozó levelet írt a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak, miután az kiírta a vezetői pályázatot. A szenátus nehezményezi, hogy a kiírás eltér a korábban az egyetemmel egyeztetett változattól. A pályázat szövegéből az sejthető, hogy azt személyre szabottan Keller András hegedűművészre, a Concerto Budapest zeneigazgatójára vagy Kelemen Barnabás hegedűművészre írták ki. Az egyetem jelöltje ezzel szemben Kutnyánszky Csaba karnagy, oktatási rektorhelyettes. A minisztérium a lap közleményt adott ki, amely szerint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szenátusa „a rektorválasztás folyamatában az általuk választott jelölteket rangsorolás szerint terjeszti fel a fenntartó minisztériumnak”. A Zeneakadémia viszont már májusban felhívta a tárca figyelmét, hogy erre nincs mód a hatályos törvényi szabályozás szerint, és ők tartják magukat a jogszabályhoz, amely szerint a szenátus nem rangsorolja a pályázókat, hanem dönt a rektorjelölt személyéről – írja az Index.
