Sokasodnak a kérdések és kétségek, ahogy közeledünk július 1-hez, amikortól átveszi az önkormányzatoktól az állam a védőnői szolgálatok működtetését.
A Népszava szerdán számolt be arról, hogy a védőnők körében megütközést keltett az: olyan formanyomtatvány kitöltését kérte tőlük az államapparátus, amelyben gyerekeik szinte minden adatát meg kell adni, engedélyt kérnek „kamerarendszer által rögzített képmás” kezeléséhez, és jelzik, „a munkáltató jogos érdeke alapján ellenőrizheti a számítógép, internet, hivatali e-mail és telefon, a munkavállalóhoz tartozó személygépkocsi adatait.”
Átveszi a védőnőket a magyar állam, és a családtagjaik személyes adataitól a számítógépükig mindent tudni akar rólukNem csak a védőnőknek, az önkormányzatoknak is bőven vannak aggályaik.
– Az egészségügyi alapellátás államosítása, ideértve a védőnői szolgálatot is, szakmailag nem védhető. Ezeknek az ellátásoknak a helyi szükségletekhez kell igazodniuk, erről pedig legjobban helyben tudnak dönteni. Ez a döntés nem szól másról, mint az önkormányzati jogok és vagyon elvételéről, a kormányzat önmagáért való központosítási mániájáról. Az egységes szakmai kontrollja ugyanis államosítás nélkül is megoldható lenne – állítja Niedermüller Péter (DK) VII. kerületi polgármester, aki szerint a kormány a szociális ágazat szétverésével már így is súlyos károkat okozott, félő, hogy a jól működő védőnői rendszert is tönkreteszik.
Hasonlóan vélekedik a Népszava által megkérdezett többi kerület is. A józsefvárosi önkormányzatnál úgy vélik: „Az egész egészségügyi reformnak az a lényege, hogy a kapacitás- és munkaerő-hiányhoz igazodva központosítják és szűkítik az ellátórendszert. A kisebb kórházak leépítésétől, a szakrendelők egyelőre elvetett államosítási tervén át a védőnői szolgálat átalakításáig minden erről szól”.
A szintén ellenzéki II. kerületi önkormányzat is helyesebbnek tarja, ha lakosokhoz közel marad a védőnői hálózat, márpedig a lakosokhoz legközelebb, velük legszorosabb kapcsolatban az önkormányzat áll.
A kerület korábban úgy tervezte, hogy a hamarosan induló önkormányzati babacsomag programba is bevonják a védőnőket, ez most vélhetőleg ugrik.
A XIII. kerület sem támogatja a védőnői szolgálat kiemelését az önkormányzati felelősség alól. Elvégre az alapellátásokról és az önkormányzatokról szóló törvény szerint az alapellátások döntő része kötelező önkormányzati feladat volt, de tavaly mindkettőt felülírták. A decemberben megjelent jogszabály módosításokkal újabb önkormányzati feladat- és hatásköröket vonnak el, korlátoznak. Ennek részeként szervezik át a háziorvosi ügyeleteket, amelynek működőképességéről erős fenntartásokkal nyilatkozott Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, a testület legutóbbi ülése után. Az átszervezés következő lépése a védőnői szolgálat államosítása július elsejétől. Az ellátás biztonságáért onnantól az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) felel, a szakmai irányítást „kollegiális mentorrendszeren” keresztül látják el, míg a személyi és tárgyi feltételeket az önkormányzatokkal kötött megállapodás útján is biztosíthatja. Csakhogy ilyen megállapodások nemigen köttettek.
Meddő tiltakozás
Az államosítás ellen több önkormányzat is tiltakozott. Devecser polgármestere korábban azt javasolta: az önkormányzatok dönthessenek arról, hogy július 1-től tovább működtetik-e a védőnői szolgálatot. Kezdeményezéséhez több önkormányzat – köztük kormánypártiak és ellenzékiek – csatlakozott, a védőnői szolgálat önkormányzati kézben tartását mára több mint 60 önkormányzat támogatja, a kezdeményezés pedig országos mozgalommá erősödött. Egyelőre hiába.
A védőnői ellátásáért 2023. június végéig fizet az önkormányzatoknak az állam, azt követően a vármegyei intézmény – jellemzően a megyei kórház – gyakorolja a munkáltatói jogokat. Budapesten a centrum kórházak, a XIII. kerület például az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház irányítása alá tartozik majd, míg a VII. kerület a Dél-Pestihez.
A fővárosi kerületek a személyi és tárgyi feltételek biztosítására költött havi több millió forint mellett – a II. kerületben ez 350 millióra kerekedett ez tavaly – komoly juttatásokkal csábították magukhoz az alulfizetett védőnőket. A XIII. kerületben többek között közlekedési bérletet, kerületi pótlékot, ingyenes parkolási engedélyt, továbbképzési támogatást adnak, Józsefvárosban szolgálati mobiltelefon, extrajuttatások a havi cafeterián felül, hűségjutalom jár a védőnőknek, sőt egyiküknek még szolgálati lakás is jutott. A XI. kerület többek között havi pótlékot, bérletet, szolgálati mobilt, tabletet, munkaruha-, iskolakezdési-, életkezdési- és albérleti támogatást, évi 5 nap extra szabadságot és uszodabérletet biztosított számukra. Míg a II. kerületben étkezési támogatást kapnak, ami az önkormányzati támogatással együtt fejenként havi 12050 forintot tesz ki. A VII. kerületben a védőnők havi 30 ezer forintos pótlékot, éves szinten 130 ezer forint SZÉP-kártyás juttatást, útiköltség hozzájárulást és BKV-bérletet, továbbá céges telefont, évente egyszer ruhapénzt és szemüveg vásárlási támogatást kapnak.
A Népszavának elküldött önkormányzati értékelések alapján a lakosság szereti és elismeri a védőnők munkáját.
A VIII. kerületben egy korábbi TÁRKI készített felmérés szerint a józsefvárosiak a kisgyerekekkel és gyerekekkel kapcsolatos közintézményekkel és közszolgáltatásokkal a legelégedettebbek, a védőnői ellátással például 85 százalékuk. A XIII. kerület külön kitért arra, hogy a kerületben dolgozó védőnőkről elismeréssel nyilatkoznak, jó munkakapcsolatot alakítottak ki az önkormányzat munkatársaival is, a helyi közösség aktív és megbecsült tagjainak számítanak. Éppen ezért „kivonásuk” zavart, bizonytalanságot eredményezett.
A bizonytalanságot fokozza, hogy az átadás-átvétellel kapcsolatban a mai napig semmi nem történt. A kerületi válaszok szerint a törvényben leírtak nem egyértelműek, a végrehajtási rendelet pedig még mindig nem jelent meg, holott alig egy hónap van hátra a váltásig és ebből derülhet ki az átadás menete és azt is, hogy az eszközökből, illetve a működési költségeikből mit kell az önkormányzatnak és mit az államnak biztosítani. A védőnői szolgálat vármegyei kórházba való integrálását amiatt is aggályosnak tartják az önkormányzatok, mivel így elválasztják az alapellátás két fontos elemét a háziorvost és a védőnőt. Sérülhet az egyes védőnői szolgálatok önállósága, várhatóan romlani fog a védőnői munka minősége, hatékonysága.
„A védőnők körében nagy a félelem, elkeseredettség, már többen jelezték, hogy a központosítást követő munkáltatói váltás miatt többükben érlelődik a pályaelhagyás gondolata. Ha ehhez egzisztenciális-finanszírozási romlás is járul, akár felére csökkenhet a védőnők száma a kerületben, ami már komoly ellátási nehézséget okozhat” – aggodalmaskodik Újbuda.
Hivatalos ukáz
A jelenleg 4042, önkormányzati, intézményi, és egyetemi fenntartású területi védőnői szolgálatnál összesen 5063 védőnő dolgozik. Hamarosan mindannyian megkapják a működési engedélyük felmondását, ezzel egy időben vehetik kézhez kijelölésüket az új munkahelyükre. Jelenleg 370 területi, és 136 iskolai védőnő látja el a szolgálatot vállalkozóként, azonban ilyen formában a jövőben nem működhetnek. Az egyik legmarkánsabb módosítás ugyanis az, hogy védőnői tevékenység kizárólag egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezhető majd. Mivel a védőnők jogviszonya az átalakítás nyomán folyamatos marad, annak, aki nem írja alá az új szerződését, nem jár végkielégítés. Az új munkáltató feladata a finanszírozási szerződés megkötése is a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel. A védőnői körzetek nem változnak, de az egészségügyi szolgálati jogviszony okán lehetővé válik a kirendelés, azaz máshová is küldhetik őket. A főállás mellett végzett tevékenységhez az OKFŐ engedélyét kell kérniük. A korábban kapott pótlékok és béren kívüli juttatások nem járnak automatikusan, arról, hogy a jövőben kap-e cafeteriát, utazási költségtérítést vagy például ruhapénzt a védőnő, arról a megyei kórházak döntenek – derül ki Országos Kórházi Főigazgatóság tájékoztatójából.
„Jelenleg úgy tűnik, hogy a kormány sincs tisztában azzal, hogy mit is akar pontosan, vagy csak az utolsó pillanatban hajlandó közölni a pontos részleteket. Például azt sem árulták még el, hogy mit terveznek a védőnői szolgálat számára biztosított önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal” – teszi hozzá Erzsébetváros, ahol két telephelyen működik a védőnői ellátás, melyek az önkormányzat tulajdonában állnak. Az OKFŐ mindenesetre adatszolgáltatást kért a két ingatlannal kapcsolatban.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szerint az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyon ingyenes használatát a váltás után. A múlt heti küldöttgyűlésükön arra is kitértek, hogy az iskolai védőnői ellátás nem kerül át a vármegyékhez, ami hibrid megoldást eredményez. Ez pedig működési problémákat okoz, hiszen a kistelepüléseken egy és ugyanazon védőnővel oldják meg a védőnői az iskola-egészségügyi ellátást.
Az átállással kapcsolatos kérdéseinkkel a Belügyminisztériumot is megkerestük, de lapzártáig nem kaptunk választ.
Egyedülálló szolgáltatás
A több mint 100 éves múltra visszatekintő védőnői hivatás (1915-ben alakult meg a védőnői szolgálat elődszervezete, a Stefánia Szövetség) gyakorlói olyan komplex, preventív, családvédelmi szolgáltatást nyújtanak, amely egyedülálló szinte egész Európában. (Csak Finnországban létezik hasonló ellátás). A védőnők a rendszeres szűrővizsgálatok szervezése mellett, a védőoltás-program megvalósításában, az egészségnevelésben döntő szerepet játszanak. S ami talán a legfontosabb: a védőnő szoros személyes kapcsolatban áll az általa gondozott családokkal, így különböző személyes, egyedi problémáikban is tanácsot ad, segítséget nyújt. A védőnők gyakorta bizalmi pozíciót töltenek be, van ahol jóformán csak a védőnővel tartják a kapcsolatot az egészségügy szereplői közül a családok.
