Egy hónap múlva, július 1-től átveszi az állam a védőnői ellátást az önkormányzatoktól, az átállás előkészítése azonban kérdéseket vet fel.
– Az elmúlt egy hónapban a megyei kórházi főigazgatóságok először azt kérték az önkormányzatoktól, hogy jelöljenek ki kapcsolattartókat, akik segíteni fogják a védőnőket az új rendszerbe való átlépésben. Ezt követően különféle adatlapokat küldtek ki a védőnőknek, amelyeken be kellett jelölniük, hogy hozzájárulnak-e például ahhoz, hogy a munkavégzésre használt helyiségekben kamerafelvételek készüljenek, illetve ellenőrizheti a gépkocsi- és számítógépadatait, de bekérték gyermekeik és házastársuk összes azonosító adatát Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében – állította Eszes Béla Jánoshida polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) társelnöke.
A lapunk birtokába került adatbekérő lapon egészen pontosan az áll: „A munkáltató jogos érdek alapján kezeli a kamerarendszer által rögzített képmást.” Illetve arról írnak: „A munkáltató jogos érdeke alapján ellenőrizheti a számítógép, internet, hivatali e-mail és telefon, a munkavállalóhoz tartozó személygépkocsi adatait.” Az adatbekérő lapon a védőnőknek, ha van házastársuk, gyermekük, be kell írniuk személyes adataikat, többek között állampolgárságukat, TAJ-számukat, adóazonosító jelüket, lakóhelyüket, tartózkodási helyüket, értesítési címüket is.
Az ügyben megkerestük az egészségügyért is felelős Belügyminisztériumot, többek között azt tudakolva, miért van szükség ezekre a hozzájárulásokra és mire használnák például a felvételeket. Kérdéseinkre az Országos Kórházi Főigazgatóságtól (OKFŐ) kaptunk választ. Azt írták: „A védőnői feladatellátással kapcsolatban nem kerül sor a helyiségek bekamerázására. Sem jogszabályi előírás, sem pedig OKFŐ utasítás nem született a kamerák felhelyezésével, vagy a gépjárművek, telefonok nyomon követésével kapcsolatban. A kért adatszolgáltatás tartalma a 2020. évi Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvény egyik mellékletében kötelezően előírt formai elem az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítéséhez”. Mivel a védőnők július 1-jével átkerülnek az irányító vármegyei intézmények foglalkoztatotti körébe, ez rájuk is vonatkozik.
Eszes Béla, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke arról is beszélt, hogy a védőnők közül volt, aki hozzájárulását adta az adatlapon kértekhez, míg mások nem. Mint mondta, még nem érkezett visszajelzés a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórháztól, így egyelőre nem tudni, hogy azokkal is szerződést kötnek-e, akik nemet mondtak a központi kérésre, vagy csak azokkal, akik megküldték a kért adatokat és belegyeztek mindenbe.
– Nagyon nagy a bizonytalanság a védőnők és azoknak a családoknak körében is, akikkel kapcsolatban vannak. A kiküldött nyomtatványok is nagyon sok kérdést vetnek fel. De azt sem tudni, hogy főként kistelepüléseken, ahol ugyanabban a helyiségben dolgozik, akár egymást váltva a háziorvos és a védőnő, ki fizeti majd a közös használatú helyiségek után a rezsit, a takarítást, hogy történik az átadás
– jelezte Eszes Béla, hogy más kérdéseket is felvet az átállás előkészítése. Az önkormányzatok tartanak attól, hogy az Európában is unikálisnak mondható ellátási forma, amely nagyon sok családnak nyújt segítséget a hétköznapokban, eltűnik az állami süllyesztőben. Korántsem bizonyos ugyanis, hogy minden védőnő hajlandó elfogadni az állam által diktált játékszabályokat, beleértve a vállalkozói státusz feladatását vagy éppen a kiterjedt adatszolgáltatási kötelezettséget. A védőnők sorozatos felmondása a szolgáltatás meggyengülését eredményezheti, hiszen már most is minden tizedik védőnő hiányzik a rendszerből.
Az Országos Kórházi Főigazgatóságtól megkérdeztük azt is, hogy hány védőnővel állapodtak meg eddig. Erre azt írták, hogy a szerződések számát egyelőre nem tudják megadni, de az „eddigi információk alapján a védőnői ellátás megfelelő feltételei továbbra is biztosítva lesznek”.
– Semmiféle adatlapról és hozzájárulás-kérésről nem hallottam. Egy folyamat közepén tartunk, amelyben természeténél fogva valóban vannak bizonytalanságok, de az átállás egy előre meghatározott menetrend szerint zajlik az Országos Kórházi Főigazgatóság irányítása alatt – állította érdeklődésünkre Várfalvi Marianna, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének elnöke, aki szerint a védőnőket folyamatosan tájékoztatják.
Mint mondta, szó sincs létbizonytalanságról, hiszen „egy az egyben átvesznek mindenkit”, a munkáltatójuk ugyan nem az önkormányzat lesz a július elsejétől, hanem a kórházi főigazgatóságok.
Abból, ami eddig megismerhető volt, az látszik, hogy semmivel sem fognak rosszabbul járni védőnők az átvétel után: ugyanott, ugyanazon felszereltség mellett, ugyanazokkal a családokkal foglalkoznak majd. Sőt az eddig vállalkozóként dolgozók, még jobban is járnak majd azzal, hogy a védőnői tevékenység ezentúl kizárólag egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezhető majd – tette hozzá a szakmai szervezet elnöke. Várfalvi Marianna arra nem tért ki, hogy a jogszabály szerint, aki nem írja alá az új szerződését, annak nem jár végkielégítés, mivel a védőnők jogviszonya az átalakítás nyomán folyamatos marad. Márpedig a Népszava információi szerint, aki nem írja alá a hozzájárulásokat és nem tölti ki az adatlapokat, nem kap szerződést.