;

Magyarország;életmód;törvény;vétó;Novák Katalin;

Hiába minden tiltakozás, a kormány nem csökkenti a nyomást a LMBTQ közösségen

- Novák Katalin vétója ellenére is hathat a genderjavaslat

Nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek Novák Katalin a panasztörvényként ismertté vált törvényjavaslatot. Ebből az állásfoglalásából kiderül, hogy a javaslat egyik legvitatottabb részét kifogásolta a köztársasági elnök.

A Varga Judit igazságügyi miniszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott jogszabály-tervezet eredetileg korrupcióellenes küzdelem jegyében született, és az Európai Uniós vállalások és a jogharmonizációs kötelezettség miatt változtatott a közérdekű bejelentések eddigi szabályozásán. Ugyanakkor a javaslat nem állt meg itt, a kormány a gender kérdést is beemelte a törvény harmadik fejezetébe. Ez „az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel benyújtható bejelentések” címet viseli.

Mint a törvénytervezet először kiszúró Bloomberg írta, a szöveg szerint bárki panaszt, vagy közérdekű bejelentést tehet az állami és helyi önkormányzati szerveknél, ha egyéni jog-vagy érdeksérelmet tapasztal, vagy „olyan körülményre hívja fel a figyelmet, melynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.” A már említett harmadik fejezetben négy olyan esetet sorolnak fel a jogalkotók, amikor bejelentés tehető. A többségüket más jogszabályok már szankcionálták, mint például, ha valaki kétségbe vonja, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők, vagy, ha kétségbe vonja a nemzetszocialista és kommunista bűnöket. Viszont a negyedik szerint azok is bepanaszolhatóak, akik „a házasság és a család alkotmányjogilag elismert szerepét, vagy a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát” kérdőjelezik meg. Magyarország Alaptörvénye szerint pedig a házasság intézményét egy férfi és egy nő közötti kötelék határozza meg. A 9. alkotmánymódosítással pedig beemelték azt is, hogy az anya nő, az apa férfi.

Novák Katalin megfontolásra visszaküldte ugyan a javaslatot a T. Háznak, azonban a fideszes többség felülbírálhatja.

Még az államfői „vétó” előtt kérdeztünk szakértőket a javaslatról. Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa szerint az egész propagandisztikus törvényi rész valós szankciót nem jelentene, miközben sokak számára ijesztő lehet. – Ezt úgy hívjuk propaganda jogalkotás: alkalmazhatatlan szabályt tesznek egy törvénybe, hogy egyrészt hergeljék a közvéleményt, másrészt megpróbálják elérni, hogy kevesebben szólaljanak meg a közügyekben, vagy a kormány számára kellemetlen kérdésekben. Egy ilyen bejelentésnek még csak valódi jogi alapja sincs: onnantól kezdve, hogy nincs létező jogszabály, amivel egy-egy hasonló kijelentést szankcionálhatnak, vizsgálni sincs mit.

Egy következmény viszont előállhatna, mégpedig a jogban bénító hatásnak hívott jelenség, vagyis, hogy a félelem miatt az emberek majd öncenzúrát alkalmaznak.

Innentől kezdve csak a polgárokon múlna, hogy mennyire hagyják magukat megfélemlíteni, vagy az alkalmazhatatlan és kirekesztő szabályokat figyelmen kívül hagyva továbbra is kifejezik a véleményüket. – fogalmazott.

Dudits Luca a Háttér Társaság ügyvivője a törvényjavaslat kapcsán azt emelte ki: – A szöveg egy rosszindulatú hangulatkeltés, de ha el is fogadják, nincs félni valója az LMBTQ közösségnek, Ez ugyanis egyáltalán nem LMBTQ kérdés, mert az értelmezés szerint ugyan úgy vonatkozhatna elvált emberekre, egyedülállókra és így tovább. Ezzel az erővel Varga Judit, ha elválik, szintén kétségbe vonja a házasság intézményét az alaptörvény értelmében? Nyilvánvalóan nem. Mindenesetre a javaslat felerősíti a posztszocialista országokra jellemző polarizált társadalmat, feleleveníti a házmesterkultúrát, és arra ösztönzi az embereket, hogy minél inkább visszahúzódjanak a saját lakásaikba.

– Ez egy vállalhatatlan, stigmatizáló, gonosz indíttatású része a törvénynek, de lufinak tartom. Nem lenne büntethető, hogy valaki szivárványcsaládban él. Viszont kikényszerítené, hogy minél nagyobb legyen az emberekben az öncenzúra – hangsúlyozta Pál Márton a Szivárványcsaládkort Alapítvány képviselője.

A Labrisz Leszbikus Egyesület véleménye egyértelmű: sötét korokat idéz a törvényjavaslat. – Ismét a közbeszéd tematizálásáról van szó, az oszd meg és uralkodj logika mentén. Az ilyen törvényekkel és a kirekesztő, megbélyegző kommunikációval egymás ellen fordítják az embereket az országban a politikusok, hogy abból hatalmi tőkét kovácsoljanak.

„Az irányelv célja érthető”

Novák Katalin úgy fogalmazott a levelében: a törvény „rendszerében idegen test a III. fejezet, amely a címe alapján az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérését célozná. E fejezet az elnevezésével szemben nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét, mivel nem abból indul ki, hogy ezek az értékek nemzeti egyetértés tárgyát képezik”. Az államfő később megjegyezte azt is, hogy „az irányelv célja érthető, ugyanakkor eszközei vitathatók, mivel a közösség tagjai közötti bizalmatlanság növelését szolgálhatják”.

A beiskolázás kérdése Damoklész kardjaként lebeg a fejünk felett, pedig a lányunk még csak öt és fél éves – fogalmazta meg félelmeit egy budapesti édesapa, aki nem is titkolta, hogy már az óvodai beiratkozásnál kislánya iskolaválasztásán kezdtek gondolkodni.