Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek Novák Katalin a parlament által április 11-én elfogadott, a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényt. Az államfő Kövér Lászlónak címzett határozatában azt írta, hogy bár a törvény egy uniós irányelv átültetését szolgálja, amelynek célja érthető, ugyanakkor eszközei joggal vitathatók, hiszen a közösség tagjai közötti bizalmatlanság növelését szolgálhatják, s az uniós szabályozás kötelező átültetését megvalósító törvény rendszerében - mint fogalmazott - idegen test a III. fejezet.
Az ominózus III. fejezetről korábban lapunk is beszámolt. Ez az a jogszabály, amely „Az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel benyújtható bejelentések” címet viseli. A Varga Judit igazságügyi miniszter által benyújtott módosítás értelmében egyebek között panaszt lehet tenni állami vagy önkormányzati szervnél, amennyiben valaki kétségbe vonja „a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét”; valamint „a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”.
Pedig a jelenleg hatályos szabályok szerint most is közérdekű bejelentéssel vagy panasszal lehet élni, ha valaki egyéni jog- vagy érdeksérelmet vél felfedezni, vagy olyasmit tapasztal, aminek megszüntetése vagy kezelése egy közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. Ráadásul a törvény indoklása semmilyen támpontot nem tartalmaz arra nézve, hogy a jelzett szempontok pontosan mit is jelentenek, igaz, nem is tesz jogellenessé semmit sem.
Mostantól kezdve bárki bejelentheti, ha veszélyben látja a „magyar életmódot”Novák Katalin érvelése szerint a kifogásolt fejezet az elnevezésével szemben nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét, mivel nem abból indul ki, hogy ezek az értékek nemzeti egyetértés tárgyát képezik. Mindehhez ráadásul a III. fejezet az irányelv kifogásolható eszköztárát használja - teszi hozzá.
A III. fejezet szerinti szabályozás az államfő szerint nem kapcsolódik az uniós irányelv átültetéséhez, és a közérdekű bejelentésekre vonatkozóan eddig is létezett magyar szabályokhoz sem illeszkedik szervesen. Ráadásul - mint fogalmaz - „az alaptörvényi értékek védelmét célzó bejelentés megtételének lehetőségére az alapul szolgáló magatartások, illetve a különféle alaptörvényi értékek eltérő jellegzetességeit figyelembe vevő megkülönböztetés nélkül, és olyan absztrakciós szinten utal, hogy az alapján nem minden esetben egyértelmű sem az, hogy pontosan milyen magatartások bejelentésére lehetne alkalmazható a III. Fejezet, sem pedig az, hogy a megtett bejelentések pontosan milyen jogkövetkezménnyel járnának.”
Az államfő arra is kitért, hogy amennyiben a jelzett magatartásokat jogellenesnek ítélnék meg, úgy azok jellegénél fogva szükséges annak a mérlegelése is, hogy az adott magatartás jogellenesnek minősítése összhangban áll-e a véleménynyilvánítás - szintén az Alaptörvényben biztosított - szabadságával.
Mindezek alapján Novák Katalin úgy összegzett, hogy az ominózus III. fejezet az alaptörvényi értékek védelmére hivatkozással olyan homályos megfogalmazású rendelkezéseket vezet be, amelyeknek a gyakorlati alkalmazhatósága és jogkövetkezményei kétségesek. Ezért a jogszabály „a címével ellentétes hatású, az alaptörvényi értékek védelmére valójában nem alkalmas, így ezzel azok érvényesülését sem szolgálja. Sőt, e fejezet nemcsak nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét” - jelentette ki az államfő, végezetül pedig arra kérte az Országgyűlést, hogy észrevételeit megfontolva, a törvényt a III. fejezet rendelkezései nélkül fogadják el újra.
