„Egy nagyon komoly figyelmeztető jelzés volt a magyar kormány számára” – így értékelte lapunknak csütörtök délelőtt Hunyadi Bulcsú, a Political Capital vezető elemzője a budapesti amerikai nagykövet szerdai bejelentését, miszerint az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma szankciós listára tette a magyar kormánnyal szoros kapcsolatot ápoló, orosz többségi, magyar kisebbségi tulajdonú – kémbanknak is nevezett – Nemzetközi Beruházási Bankot (IIB), és annak három vezetőjét, közöttük egy volt magyar diplomatát, Laszlóczki Imrét.
Itt a bejelentés az Orbán-kormány miatt hozott amerikai szankciókról, megszólalt a nagykövetNoha a bejelentett amerikai szankciót többen is túlságosan enyhének találták, csütörtök délutánra kiderült, hogy azoknak az elemzőknek volt igazuk, akik úgy vélték, komoly jelzésről volt szó. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium ugyanis azt közölte tegnap: a kormány megtárgyalta a kialakult helyzetet és megállapította, hogy a kivetett amerikai szankciók következtében a bank működése értelmét vesztette. „Ezért a kormány visszahívja a Nemzetközi Beruházási Bankban tisztséget betöltő, a magyar állam által delegált személyeket, valamint kilép a nemzetközi pénzügyi szervezetből.” Itt érdemes felidézni, hogy egy nappal korábban Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója „illő tisztelettel” még azt üzente az amerikai nagykövetnek, hogy nem változtatnak álláspontjukon.
Döntött a kormány: Magyarország kilép a Nemzetközi Beruházási BankbólHollik István szerint azért jöttek az amerikai szankciók, mert az Orbán-kormány a béke pártján állMagyarország az EU-s tagállamok közül utolsóként lép ki a bankból. Mint arról korábban többször írtunk, az orosz invázió nyomán sorra hagyták ott a bankot az európai résztulajdonosok, Szlovákia, Csehország, majd Románia és Bulgária is úgy döntött, megszünteti az IIB tagságát. Utolsó EU-tagként már csak Magyarország tartott ki az intézmény mellett, ami erősen kedvezhetett az orosz többségi tulajdonosnak. Ha a tagok kiszállásával 50 százalék fölé nőtt volna az orosz részarány, akkor már az uniós szankciók hatáskörébe sodródott volna a bank. Mindezek miatt az IIB egyre nehezebb helyzetbe került, s az amerikai szankciók csak tovább ronthattak a helyzeten. Ez volt az a pillanat, amikor végül a magyar kormány is a kiszállás mellett döntött.
Tagadja az Orbán-kormány, hogy levélben lobbizott volna Brüsszelnél az orosz kémbank érdekébenAz EU nyomásával nagyon is, az orosz kémbankéval kevésbé dacol az Orbán-kormányAz ügyben megkerestük a budapesti amerikai nagykövetséget, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak a kormány bejelentésére. A kiszállás részleteiről kérdeztük az IIB-t és az illetékes minisztériumokat is, ám nem kaptunk válasz.
Így azt sem tudni, hogy mi lesz azzal a mintegy 74 milliárd forinttal, amit Magyarország belepumpált eddig a bankba.
Sok jóra aligha lehet számítani. Mint emlékezetes, a szlovák és cseh kormányzat is arról tájékoztatta korábban lapunkat, hogy nem kapták vissza az oroszoktól a részesedésüket, legjobb esetben is csak hosszú távon juthatnak hozzá a nekik járó összegekhez vagy azok egy részéhez.
Magyarország még kitart, Csehország perre mehet a kémbanki részesedéséért járó pénzértAz Orbán-kormány annak ellenére kitart a kémbank mellett, hogy a távozó Szlovákia a legjobb esetben is csak évek alatt juthat hozzá a pénzéhezAz sem egyértelmű, hogy az Orbán-kormány döntése mennyiben javíthatja az amerikai-magyar kapcsolatokat. Hunyadi Bulcsú szerint ugyanis kérdéses, hogy a kabinet meghallja-e az IIB-ügyön túlmutató amerikai figyelmeztetést, képes-e változtatni a külpolitikáján. A Political Capital vezető elemzője úgy véli:
a szerdán bejelentett szankciók és David Pressman budapesti amerikai nagykövet szavai egyértelművé tették a kormány számára, hogy a magyarországi erős orosz befolyásban az amerikaiak már komoly, a NATO egészét érintő biztonsági fenyegetést látnak.
Hunyadi Bulcsú szerint az amerikai kormányt két dolog zavarja erősen. Az egyik a putyini Oroszország gazdasági és azon keresztüli politikai befolyása. Miközben az orosz invázió után a térség országai sorra kezdtek leválni az orosz fosszilis energiahordozókról, addig a magyar kormányzat semmiféle gyakorlati lépést nem tett ebbe az irányba. Ellenkezőleg: elkötelezett a Paks 2 orosz folytatása és az orosz gázszerződések fenntartása mellett. A Szijjártó Péter vezette magyar külügy rendszeresen hangoztatja, hogy itt pragmatikus, üzleti célú együttműködésről van szó az orosz féllel. Ezzel szemben az amerikaiak szerint egyértelmű: az oroszok a magyarokkal kötött üzletekkel, illetve azokon keresztül politikai befolyásvásárlásra és a NATO gyengítésére törekszenek.
Az Orbán-kormány módosítja az oroszokkal kötött paksi szerződést, de ezt még az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagyniaA másik fő probléma, hogy a magyar kormány a tavaly februári orosz támadás óta nemhogy távolodott volna Putyin Oroszországától, gyakorlatilag a politikai kommunikációjának az alapjává tette a Kreml-ideológiájának terjesztését. Hogy az amerikai szankciók jóval túlmutatnak az IIB-n, az mutatják a szerdai szankciós bejelentés körülményei. A szankciós listán a magyar Laszlóczki, illetve az orosz állampolgárságú személyek mellett jó pár ciprusi, svájci, liechtensteini állampolgár is szerepel, ám lapunk úgy tudja, kizárólag a budapesti amerikai nagykövetség szervezett sajtótájékoztatót. Sőt, Magyarországon a bejelentést intenzív kommunikációs kampány előzte meg: az amerikai nagykövetség „Ruszkik haza!” feliratú óriásplakát-kampányt indított Magyarországon.
„Ruszkik, haza!” - Plakátkampány indult az amerikai nagykövetség támogatásávalAz elemző szerint ugyanakkor fontos: az amerikai kormány az IIB-n keresztül egy nemzetközi szervezetet szankcionált, azaz nem közvetlenül a magyar kormánnyal szemben lépett fel. Ezzel az amerikaiak azt jelezik, hogy nem akarnak közvetlenül konfrontálódni a magyar kormánnyal, inkább azt szeretnék, ha a színfalak mögött érdemi tárgyalások indulnának biztonsági kérdésekről Magyarország és a NATO vezető hatalma között.
„Olyan, mintha terrorbombázás történt volna” - Megszűnik az orosz kémbank az igazgatótanácsi tag szerintEz a kitiltás más, mint a korábbi
Nem először kerül magyar személy az amerikai hatóságok célkeresztjébe. Bár a 2014-es kitiltási hullámmal szemben – amikor több, az egyetlen Vida Ildikó NAV vezér kivételével meg nem nevezett magyar köztisztviselőt tiltottak ki az USA-ból – most „csak” egy magyar személy került szankciók alá, ám forrásaink arra figyelmeztettek: fontos különbség, hogy 2014-ben egy konkrét, amerikai céget érintő korrupciós ügy miatt tiltottak ki magyarokat, most viszont sokkal megfoghatatlanabb nemzetbiztonsági okokból. Amit később könnyen alkalmazhat az amerikai fél más magyar közszereplővel szemben is. A Szabad Európa tegnap azt írta washingtoni állami tisztviselőkre hivatkozva: több volt magyar kormányzati tisztviselőt és kormányközeli szereplőt is érintheti az a készülőben lévő, a korrupcióra fókuszáló amerikai törvényjavaslat, amely alapján – ha a kongresszus elfogadja – vízumtilalmi listára kerülnek fel.Miért kémbank a kémbank?
Az egykori KGST-bankot Vlagyimir Putyin orosz elnök élesztette újjá, éppen akkor, amikor az orosz nagypolitika látványosan konfrontatív viszonyt vett fel a Nyugattal. A bank vezetőjévé a régi szovjet hírszerző családból származó Nyikolaj Koszovot tették meg. Az Orbán kormányzat a 2009-es látványos oroszbarát fordulata után 2018-ban döntött úgy, hogy Budapest lehet az IIB központja, méghozzá úgy, hogy a bank vezetői diplomatákhoz – illetve a közöttük mozgó, fedett hírszerzőkhöz – hasonló mentességet kapjanak. Az IIB működése annál is kétesebb volt, hogy az Orbán-kormány feltűnő oroszbarát engedékenysége nyomán Budapest az EU és NATO és a Balkán ellen irányuló orosz titkosszolgálati műveleti tevékenység egyik fő háttérbázisa lett. Magyarország lett az IIB egyik legfontosabb hitelpiaca, így a bank magyar nagyvállalati körben több százmilliárdnyi hitelt helyezett nagyvállalatoknál, közöttük az MVM-nél. A bank folyamatosan tagadta, hogy kémkedéssel, vagy befolyásszerzéssel foglalkoznának. Lapunk ugyanakkor beszélt olyan üzletemberrel, aki tárgyalt az IIB-vel. Szerinte igencsak gyanús volt az orosz hátterű cég mozgása, jellemzően stratégiai cégeket kerestek meg és feltűnően előnyös feltételekkel kínáltak hiteleket.
Politikai atomháború
Az Egyesült Államokból kitiltott cégek és személyek listáján a Paks 2-es atomerőmű-bővítéssel megbízott, orosz állami Roszatom két leánycége, a Nikimt Atomstroy és a Rusatom Overseas JSC is szerepel – hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében Jávor Benedek, az ellenzéki Párbeszéd-Zöldek európai parlamenti listavezetője. Bár a két vállalkozás jelenleg nem kapcsolódik közvetlenül a magyarországi fejlesztéshez, később könnyen hasonló sorsra juthatnak Pakson ténylegesen is jelen lévő Roszatom-cégek, vagy akár az egész orosz cégcsoport is – véli a politikus. Jávor Benedek szerint a Budapest és Moszkva közötti nukleáris „flört” már az Ukrajna ellen intézett orosz támadás első napján ellehetetlenült. A tiltólista szerinte ezt már nem csak politikai és műszaki, de jogi szempontból is egyértelműsíti. A Párbeszéd-Zöldek megújulókon alapuló, hatékony energiarendszer kiépítését szorgalmazza.
Az ügy kapcsán megjegyzendő: az USA atomerőműveiben felhasznált urán jelentős részét a Kreml szövetségeseitől, így főleg a kazahoktól, kisebbrészt az üzbégektől, illetve maguktól az oroszoktól szerzi be. Az Európai Bizottság háborús érintettsége miatt szintén tervezett a Roszatomra vonatkozó kereskedelmi tilalmat, ám azt az Orbán-kormány kisiklatta.
Jávor Benedek az eseményeket összefüggésbe hozta Szijjártó Péter keddi, moszkvai útjával is. A külgazdasági és külügyminiszter ennek kapcsán arról számolt be, hogy Alexander Novak miniszterelnök-helyettessel megállapodtak a Paksi Atomerőmű új blokkjainak megépítésére 2014-ben kötött kétoldalú szerződés módosításáról. Bár a tárcavezető a tervezett változtatásokat nem pontosította, több megfigyelő – így a párbeszédes politikus is – attól tart, hogy az a hazai adófizetők további terhelését hozhatja. A hírek szerint ugyanis a magyar állam az immár legalább 9 éves késedelmet szenvedő kivitelezés kapcsán kockázatokat vállalna át az eredendően az erőmű "kulcsrakész leszállítását" fix, 12,5 milliárd eurós áron vállaló Roszatomtól. - MARNITZ ISTVÁN
