Egyre több jel utal arra, hogy nem a legjobb helyen van az a mintegy 74 milliárd forint, amit az Orbán-kormány az évek során belepumpált az orosz hátterű, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankba (IIB). Arról már a napokban megjelentek sajtóhírek, hogy az IIB súlyos helyzetben van, és ezt a magyar kancelláriaminiszter, Gulyás Gergely sem vitatta. A pénzintézet helyzete azért vált bizonytalanná, mert az orosz invázió nyomán sorra szálltak ki a bank európai résztulajdonosai, utolsó EU-tagként már csak Magyarország tart ki az intézmény mellett. Nem könnyíti meg a helyzetet az sem: a tagok kiszállásával nem nőhet 50 százalék fölé az orosz részarány, mert különben az uniós szankciók hatáskörébe sodródhat a bank.
A helyzet súlyosságára utal az a tájékoztatás is, amit a bankból tavalyi döntés nyomán kiszálló Szlovákia pénzügyminisztériuma adott a Népszavának. Lapunk arra volt kíváncsi, miként juthat pénzéhez a szlovák állam. A tárca kérdésünkre azt írta: „Elfogadjuk, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank több EU-tag távozása és a szankciók miatt olyan komoly sokkhatáson ment keresztül, hogy egy összegben nem tudja visszafizetni a távozások után az egyes tagállamok részesedését a bank alaptőkéjéből.”
A szlovák pénzügyminisztérium közölte azt is: most egy megállapodást készítenek elő a IIB-vel, a szlovák részesedés ellenértékének „hosszú távú visszafizetésére”.
Utaltak arra, hogy a hosszú táv körülbelül tíz évet jelenhet.
A szlovák pénzügyminisztériummal szemben nem közlékeny a magyar kormány. Az illetékes tárcák nem válaszoltak lapunknak arra, hogy mi a kabinet szándéka a hazai IIB-részesedéssel.
A kormányzati hallgatás nem csak a 74 milliárd forintos tét miatt különös. Hanem azért is, mert a hétvégén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter világossá tette, tisztában vannak a helyzet súlyosságával: jelezte, azt sem tudja, egyáltalán megmenthető-e a bank. Ezzel megerősítette a hvg.hu korábbi információját, miszerint mára súlyos, kritikus helyzet alakult ki a pénzintézetnél. Itt érdemes felidézni, hogy – mint arról többször írtunk –, nemrégiben egy ismeretlen hátterű hekkercsapat feltörte az IIB levelezőszerverét és kiszivárogtatta az ott talált dokumentumokat. Ezekben a dokumentumokban számos utalás volt arra, hogy a bank rendkívül nehéz helyzetbe került. Az egyikben például az állt: „Ha nem következik be valamilyen sürgős megoldás, úgy a (kialakuló helyzetnek) az IIB-n messze túlmutató következményei lehetnek. Egy nemzetközi, kormánytulajdonú intézmény esetében ez nem pusztán reputációs és pénzügyi veszteségeket okozhat, de Budapest is elveszítheti a regionális fejlesztésekhez kötődő, pénzügyi központi szerepét. Ezen felül a politikai következményei lehetnek, alapul véve, hogy az IIB eddig milyen kiemelt sajtófigyelembe részesült.” Fontos azonban leszögezni: a bank a hekkertámadás után kiadott közleményében azt állította, hogy a kiszivárgott iratok hamisak.
A kiszivárgott hírek szerint a bank problémái összetettek, a pénzintézet nehezen jut például tőkéhez az EU-s piacon, Belgiumból korlátozták európai lehetőségeit. Az iratok is részletezik, hogy súlyos probléma az: az orosz invázió kezdete óta sorra szálltak ki a korábbi tulajdonos kormányzatok, így Szlovákia, Csehország, majd Románia és Bulgária is úgy döntött, megszünteti az IIB tagságát.
Ha emiatt az orosz tulajdonrész aránya 50 százalék fölé emelkedne, akkor a pénzintézetre már lesújtanának az EU-s szankciók.
A Nemzetközi Beruházási Bankban legnagyobb tulajdonosként Oroszországnak jelenleg 45,44 százaléka van. A második legnagyobb tulajdonos Magyarország 25,27 százalékkal. (Tulajdonos még más országok mellett Kuba 2,83, Mongólia 1,8, Vietnám 1,26 százalékos részesedéssel.)
A hírek szerint – azért, hogy a bank ne váljon többségi orosz tulajdonúvá és így szankciós céltáblává – felmerült az: az újonnan taggá vált, oroszbarát kormányzatú Szerbia Magyarországgal együtt, vagy Magyarország egyedül is növelhetné a résztulajdonát a bankban. Megkérdeztük az Orbán-kabinetet, hogy van-e ilyen tervük, ám nem reagáltak. Szijjártó Péter külügyminiszter az RTL-nek korábban azt mondta: „Amíg szankciókat nem vetnek ki a bankra, addig Magyarország is tulajdonos marad, mivel az fontos szerepet tölt be magyarországi cégek finanszírozásában.” Azt a külügyminiszter nem részletezte, hogy pontosan mely cégeket finanszíroz Magyarországon IIB. Az pénzintézet elnöke, Nyikolaj Koszov 2021-ben az MTI-vel azt közölte: Magyarország „a bank beruházásainak egyik fő kedvezményezettje, valamint a leggyorsabban növekvő részesedéssel rendelkezik a hitel- és dokumentációs portfólióban.” Konkrétan tavalyelőttre az IIB már 180 millió eurót – közel 69 milliárd forintot – helyezett ki Magyarországon „mezőgazdaságba, turizmusba, az energiapiacra”, írta körül Koszov a NER nagyvállalkozói által dominált piacokat.
Miért kémbank?
Bár az IIB rendre hangsúlyozza, hogy nemzetközi, multinacionális fejlesztési bank, a környező NATO-országok készpénznek veszik, hogy az 1970-ben alapított, majd Putyin által 2012-ben újraélesztett KGST-bank egy "kémbank", azaz a Kreml eszköze Nyugat Európa politikai-gazdasági befolyásolására. Ezeket az aggályokat nem csillapította, hogy maga Koszov is régi hírszerző családból származik, édesapja KGB-kötelékben Magyarországon állomásozott, részt vett az 1956-os forradalom leverése utáni szovjet titkosszolgálati műveletekben. Az Orbán-kormány vörös szőnyeget terített a bank elé, amely megkapta a főváros egyik legreprezentatívabb ingatlanának számító Lánchíd Palotát. A fideszes többség aztán elfogadta az IIB-t szabályozó törvényt, amiben a banki kormányzók Magyarországon teljes jogi immunitást, diplomáciai védettséget, adómentességet élveznek, illetve a bankot kivonták mindenfajta pénzügyi felügyelet alól.
