Valamilyen oknál fogva a háború ellenére is igen fontosnak tartja az Orbán-kormány az „orosz kémbankként” is ismert Nemzetközi Beruházási Bankkal (IIB) való együttműködést, és a kabinet a moszkvai nyomásra is egészen máshogy reagál, mint a brüsszelire - derül ki a Direkt36 cikkéből, amely egy hackertámadás révén kiszivárgott dokumentumcsomagra hivatkozik.
Az oknyomozó portál szerint bár az orosz vezetésű, budapesti székhellyel működő pénzintézet az orosz-ukrán háború kitörésének napján igyekezett magabiztosnak tűnni, a háttérben hamar eluralkodott a pánik, ugyanis az Oroszországra kivetett szankciók miatt előbb egy európai pénzügyi szervezet blokkolta a bank forrásait, majd egyre több tagország bejelentette a kilépését, a hitelminősítők pedig egymás után bocsátották ki a bankról az egyre negatívabb értékeléseiket.
A lap összevetette a dokumentumokat a bankról korábban megszerzett információkkal, emellett megkerestek számos olyan intézményt, amely az iratok szerint kapcsolatban állt az IIB-vel, ennek során pedig semmi olyan információ nem merült fel, amely az iratok valóságtartalmát cáfolná.
Rejtélyes hackercsoport vihette a budapesti orosz kémbank leveleit, az Orbán-kormányban teljes hírzárlat vanKorábban a hvg.hu már bemutatta az iratok egy részét, amelyekből egyebek között kiderül, hogy a bank háború miatti katasztrofális helyzetében a többségi tulajdonos oroszok legfőbb szövetségese és támasza Magyarország volt. Az Orbán-kormány tisztviselői például megpróbáltak segíteni abban, hogy megnyissák az európai hatóságok által zárolt forrásokat, de azt igy igyekeztek elkerülni, hogy az oroszok olyan mértékű befolyást szerezzenek a bankban, amely már akár direkt nyugati szankciókat is vonhatna maga után.
2022. március 4-én érkezett e-mail az Európai Befektetési Banktól (EIB), amely szerint az uniós pénzintézet lényegében visszamondta a 2022 májusára tervezett konferenciát, amelyre az IIB korábban meghívást kapott. Ennél azonban nagyobb problémáik is akadtak: a háború miatt Magyarország kivételével szép sorban kilépett minden érintett uniós tagállam a pénzintézetből, előbb Csehország, majd Románia, Szlovákia és Bulgária is. Ez nem kis feszültséget okozott, a bentmaradó országok (Oroszország és Magyarország mellett Vietnám, Mongólia és Kuba) közös álláspontként azzal állt elő, hogy a kilépő négy EU-s tagállam egy centet se kapjon vissza a befizetett alaptőkéjéből, hivatkozva „a Bankkal szembeni ellenséges és nagy kárt okozó” fellépéseikre. Későbba a pénzintézet hivatalos álláspontja ehhez képest némileg puhult, eszerint a kilépő tagállamok esetét külön-külön vizsgálják, és a befizetett tőkét hosszú lejárattal, késleltetve, részletekben hajlandóak kifizetni nekik. A csehek és a románok ezt látszólag nem fogadták el, a szlovákok viszont a lap szerint hajlottak a kompromisszumra, részben azért, mert „főleg az Oroszországi Föderáció, de Magyarország álláspontja” miatt is lehetetlen visszakapniuk a befizetett tőkéjük teljes összegét.
Az Orbán-kormány annak ellenére kitart a kémbank mellett, hogy a távozó Szlovákia a legjobb esetben is csak évek alatt juthat hozzá a pénzéhezSzintén komoly problémát okozott az IIB számára, hogy a háború megindulását követően nem fértek hozzá a pénzeszközeik egy részéhez. A belgiumi székhelyű Euroclear nevű intézmény például négy nappal a háború kirobbanása után zárolta a bank forrásait. A pénzügyi nehézsége összeadódása révén az IIB 2022. márciusára csődközeli helyzetbe került, ezért különböző módokon igyekeztek forrásokhoz jutni: próbáltak számlát nyitni orosz és távol-keleti pénzintézeteknél, egy június eleji emailben pedig felvetették az IIB moszkvai épületének eladását is. Azonban a pénzügyi igazgató azt javasolta, hogy Magyarországot egyelőre ne tájékoztassák az ügyről, annak érdekében, hogy a magyar kormány ne gondolja azt, hogy az IIB egyedül is meg tudja oldani a problémákat.
Sőt, Magyarország vonatkozásában közölték: „nyomást kell gyakorolnunk rájuk, mint az egyetlen olyan országra, amely likviditást adhat nekünk”.
A kilépések azért is jelentettek nehézséget a bank számára, mert mindenképp el akarták kerülni, hogy az orosz tulajdonrész 50 százalék fölé emelkedjen, ugyanis ebben az esetben szankciók alá kerülhet a pénzintézet és senki sem akarna egy hivatalosan is orosz többségű bankkal üzletelni. Márpedig a négy uniós tagállam kilépésével előáll ez a helyzet.
A pénzintézetnek ugyanakkor az orosz ellenszankciókkal is meggyűlt a baja, ugyanis az IIB orosz bankoknál vezetett számláit felfüggesztették amiatt, hogy a bank európai székhellyel – budapestivel – működött. Emiatt az IIB fordult egyet és igyekezett minél oroszbarátabb hangot megütni, a levelezések szerint azonban a Kreml lényegében magára hagyta az IIB menedzsmentjét. Ennek ellenére kis eredmények azért adódtak: Elliott Auckland pénzügyi igazgató például azt hangsúlyozta az ACRA hitelminősítőnek, mennyire jó a Magyarország és Oroszország közti erős kapcsolat a szankciók ellenére is.
Az orosz tulajdon többségbe kerülésének elkerülésére mindeközben az a módszer kínálkozott, hogy Oroszország a befizetett tőkéjének egy részét átjátssza más részvényeseknek, Magyarországnak vagy Szerbiának. Végül azonban mindkét forgatókönyv meghiúsult, Magyarország részéről az uniós szankciók, Szerbia részéről pedig a vélelmezett megbízhatatlanságuk miatt. A „B terv” végül az lett, hogy az orosz állam a befizetett tőkéje egy részét átalakítja alárendelt hitellé, vagyis a pénzt az orosz állam nem veszi ki a bankból, de átcímkézi olyan módon, hogy az hivatalosan ne számítson többé orosz állami befizetett tőkének. A folyamat révén Magyarország tulajdoni hányada növekedett a legnagyobb mértékben, 8 százalékponttal 25,27 százalékra.
