Nincs konkrét magyarázat arra, hogy pusztán a külföldi tulajdon (pl. ha a termék hazai alapanyagból, hazai munkaerővel és Magyarországon készül, stb.) milyen hátrányokat okoz. Ez eleve megkérdőjelezi a drasztikus piaci beavatkozást jelentő intézkedések létjogosultságát - olvasható a Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetség hétfőn kiadott állásfoglalásában.
A szervezet azt követően reagált, hogy véleményezték az Építési és Közlekedési Minisztérium azon koncepcióját, amely a magyar építészetről szól. Ebből három oldal az, amelyik az építőanyagokkal kapcsolatos elképzelésről szól.
Szerintük a vonatkozó szövegrészekben megfogalmazott célok vitathatók, különösen „az elérhető legnagyobb arányban kerüljenek felhasználásra (…) magyar építési termékek” célkitűzés, mivel kizárólag azt tekintik „magyar” terméknek, amelynek gyártója is magyar tulajdonú. Egyúttal emlékeztetnek, hogy a hazai tégla- és cserépipar érintett vállalatai is ún. kiegészítő bányajáradék fizetésére kötelezettek. Utóbbinak rendkívül káros iparági, illetve azon túlmenő következményei vannak. Mivel ez a koncepcióban szereplő intézkedésekhez hasonló beavatkozást jelent, ezektől más iparágakban is hasonlóan súlyos negatív hatások várhatók - zárul tájékoztatásuk.
Lázár János még március elején közölte, hogy az építésügyet, a településkép-védelmet és a műemlékvédelmet szabályozó összes törvényt felülvizsgáná, s ezeket a magyar építészetről szóló törvényben fogják újrarendezni. A miniszter azt hangoztatta, céljuk, ha minél nagyobb társadalmi egyetértés támogatná az új szabályrendszert.
