Az EU-tagországok többségében nagyon elszállt az államháztartás hiánya és az államadósság az elmúlt években, ugyanis a kormányok büntetlenül költekezhettek. Az Európai Bizottság még 2020-ban függesztette Stabilitási és Növekedési Paktum azon rendelkezését, hogy minden uniós tagállamnak a költségvetési, illetve államháztartási hiányát a GDP három százaléka alatt kell tartania. Ez a szabály biztosította, hogy az uniós gazdaságok fenntartható módon növekedjenek, illetve ne keletkezzen a költségvetési költekezések miatt inflációs nyomás a gazdaságban.
A 2020-as Covid-válság miatt azonban a Bizottság felfüggesztette a paktum eme rendelkezését, azért, hogy a lezárások miatt leálló gazdaságokba a kormányok pénzt pumpálhassanak. Az uniós államok többsége – az egyik kivétel épp a magyar kormány volt –, ekkor vezette be a munkahelymegtartó intézkedéseket, illetve korábban soha nem látott szociális támogatásokkal pótolták az elvesztett jövedelmeket.
Az Európai Bizottság előbb 2021-re is meghosszabbította a paktum felfüggesztését, majd miután 2022 februárjában kitört az orosz - ukrán háború, és a megtízszereződő energiaárak újabb kihívások elé állították a költségvetéseket, további két esztendőre 2022-re és 2023-re kiterjesztették azt. Ám a jövő évtől vége költségvetési lazaságnak, miután 2024-től vissza kell tárni a korábbi szabályokhoz: a kormányok csak akkora költségvetési hiányt halmozhatnak fel, amellyel még kordában tarthatók az államadósságok, és amelyek nem hátráltatják a fenntartható növekedést – olvasható a Bizottság múlt héten kiadott iránymutatásában.
A helyzetet bonyolítja, hogy épp napirended van a Stabilitási és Növekedési Paktum átalakítása is, amelynek célja egy új gazdasági kormányzási keret kialakítása. Ezért a szigorításokat a Bizottság rugalmasan vezeti be: Paolo Gentiloni a Bizottság gazdaságpolitikáért felelős biztosa az Bizottság döntése után elmondta, hogy kormányoknak átlátható költségvetési politikát kell folytatniuk, védeniük kell az állami beruházásokat, és fokozatosan meg kell szüntetniük az energiatámogatási rendszerüket, kezdve a legkevésbé célzott intézkedésekkel. Végezetül pedig, mivel még mindig nagy a gazdaságot övező bizonytalanság, úgy döntöttek, hogy 2024 tavaszáig nem indítanak túlzotthiány-eljárást.
A kormányokat, így Orbán Viktor kabinetjét sem érte meglepetésként, hogy 2024-től vissza kell térni s szigorú költségvetési politikához. Ennek egyik jele, hogy az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a kormány tervei szerint a költségvetés hiányát az idei 3,9 százalékról 2024-ben a GDP 2,5 százalékára mérséklik, vagyis a magyar kormány már jövőre teljesíteni akarja a három százalékos kritériumot. A hogyanokról a pénzügyminiszter nem beszélt, csak annyit árult el, hogy már folyik a jövő évi költségvetés előkészítése, így azt már idén júliusban elfogadhatja a parlament. Az Orbán-kormány szerint a korai költségvetés-készítéssel nő a gazdaságpolitika kiszámíthatósága. Ennek némileg ellentmond, hogy az elmúlt években több ezer milliárd forintos különbség alakult ki a tervek és a tényleges költségvetési folyamatok között, ám a kabinet ezeket kormányhatározatokban rendeztek. A 2023-as költségvetés tervezése viszont annyira félrement, hogy annak módosítása jelenleg is parlament előtt van. Ennek ellenére a kormány nem akar ettől a gyakorlattól eltérni.
Orbán Viktor: Európa hatalmi átszerkesztése zajlikNem lesz egyszerű a hiánycsökkentés, ugyanis a kormány az elmúlt években bőven az uniós átlag feletti hiányokat csinált: 2020-ban idehaza 7,5 százalék volt a deficit, szemben az uniós átlag 6,7 százalékkal, 2021-ben is még 7,1 százalékos volt a magyar hiány, míg tavaly is csak 6,1 százalékra sikerült leszorítani.
Nem véletlenül bírálta több közgazdász és legutóbb már Matolcsy György jegybankelnök is a kormányt a 2021-es és a 2022-es hiány elengedéséért, amely egyáltalán nem volt indokolt. A kormány 2021-ben is még 7,1 százalékos hiányt csinált, miközben a gazdaság már épp 7,1 százalékkal nőtt, ezt folytatta 2022-ben a választási osztogatásokkal. Matolcsy György szerint a kormány idei 3,9 százalékos hiánycélja sem kellően ambiciózus, ennél kisebb hiány lenne elfogadható az infláció csökkentéshez.
Az uniós pénzek lehívása a tét
A kormány idén a hiányt a GDP 3,9 százalékára szeretné mérsékelni, ami nem teljesíthetetlen, hiszen a legnagyobb idei kiadást okozó energiaárak normalizálódni látszanak. Az idei költségvetést a különadók tartják egyensúlyban, azonban ezeket 2024-ben meg kellene szüntetni az EU-nak tett vállalások miatt - ettől is függ az uniós támogatások megérkezése. Ám könnyen lehet, hogy a kormány mégsem vezeti ki az összes különadót, épp annak érdekében, hogy 2,5 százalékos hiánycél elérhető legyen – erről Varga Mihály beszélt egy interjúban. Ha mennének a különadók, akkor a kiadási oldalon kellene nagyobb megszorításokat véghez vinni, ha viszont maradnak, akkor azzal a kormány az uniós pénzek lehívását veszélyezteti. Ha 2024-ben sem érkeznek uniós támogatások, az a magyar költségvetést is negatívan érintené, gyakorlatilag lehetetlenné tenné a további hiánycsökkentést. A kormánynak április végéig van ideje színt vallania, akkor kell benyújtani az Európai Bizottságnak a magyar Konvergencia Programot, amelynek már tartalmazni kell, hogy a kormány milyen költségvetési politikát kíván folytatni a következő években.
