- Orbán Viktor: Európa hatalmi átszerkesztése zajlik

Szeretném önöket megnyugtatni afelől, hogy a kormány időközben nem lett szocialista, és végképp nem lett kommunista. És nem gondolja azt, hogy a gazdaság szereplői és a piac helyett ő tudja irányítani a folyamatokat - jelentette ki előadásában Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évadnyitó rendezvényén. 

A miniszterelnök mindezt arra utalva mondta, hogy a kabinet csak akkor avatkozik be, ameddig a piaci finanszírozás nem áll teljesen helyre. „Ez nem a filozófiánk koherens része (...) ez egy válságkezelés és nem irányváltás a kormány részéről” - mondta.

Ezt követően azzal folytatta, hogy Európa hatalomszerkezetének újraszerkesztése zajlik. „Nem egyszerűen egy háború van. Ez csak a felszín: ez az újságok és a publicisztikák szintjén van így, meg persze az elvesztett életek szintjén, ami jelentős, de valójában az még nem világos, hogy már ezzel a céllal is robbantották-e ki a háborút? Vagy csak időközben derült ki: a háború alkalmas eszköz arra, hogy teljesen újjászerkesszék Európa hatalmi gépezetét és hatalmi szerkezetét” - fejtegette. 

A kormányfő szerint nem egyszerűen gazdaságpolitikai megfontolások fogják eldönteni, hogy lesz-e újraépülés az orosz-európai kapcsolatokban, hanem azt dönti el, hogy ez az átszerkesztési kísérlet mennyire lesz sikeres. „Ha megnézzük, hogy most mi történik, akkor azt látják, hogy az első lépéssel leválasztották az európai gazdaságot az orosz gazdaságról. Ettől persze még nyersanyag kell, meg energia is kell, csak máshonnan jön. Az egyik függést lassacskán, de biztosan fölváltja egy másik irányú függés" - magyarázta. 

(Azt mi tesszük hozzá, hogy ez az okfejtés nem igaz: amíg korábban az EU-tagországok földgázszükségletét 40 százalékban Oroszországtól importált gáz fedezte, az arány a háború kitörése után fél évvel, 2022 szeptemberére 9 százalékig csökkent. Ennek nem az Egyesült Államok, hanem Norvégia lett a legnagyobb nyertese, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig már akkor, 2022 szeptemberében jelezte, hogy Norvégia mellett az EU az Egyesült Államoktól, Algériától és Azerbajdzsántól vesz földgázt.)

Emlékeztetett, hogy egy évvel ezelőtt Ukrajna NATO-tagsága az abszurditás világába tartozott, most azonban „ha vége van a háborúnak, akkor majd Ukrajna, vagy ami abból marad”, az része lesz a védelmi szövetségnek. Ez szerinte azt jelenti, hogy egy olyan típusú közép-európai központ emelkedik fel, amit korábban nem láttunk a térképen. „Mert nyilvánvaló, hogy a 40 milliós Lengyelország és ha nem tudjuk, mennyi marad Ukrajnából 20 millió vagy 30 millió, az egy gazdasági térséget fog alkotni. Katonai értelemben, biztonsági értelemben és gazdasági értelemben is. Az együtt, a lengyelekkel együtt jelent 60-70 millió embert. Az a kettő együtt több, mint Franciaország, meg Olaszország. Külön-külön persze” - elmélkedett. 

Ezt követően azzal folytatta, hogy Magyarországnak a következő 1-2 évben szüksége lesz 500 ezer új munkaerőre. Mindez rengeteg kérdést vet fel számára. Éppen ezért a belső tartalékok mozgósítására kell helyezni a hangsúlyt, ezek pedig a közmunkában vannak. A közmunkásokat pedig meg kell becsülni, és „meg kell köszönni nekik, hogy hajlandóak segélyért való tüntetés helyett értelmes munkában részt venni.”

A vendégmunkásokról szólva elmondta, „Magyarország a magyaroké, a munkahelyek is elsősorban a magyaroké, és a magyar gazdaságnak elsősorban a magyar embereknek kell, hogy munkát adjanak. Csak utána jöhet mindenki más” - nyomatékosította. Itt azonban akad egy csapda. Nyugat-Európában ugyanis vannak olyan munkák, amelyet a helyiek nem hajlandóak elvégezni. Ám erre is van receptje: ha ez kényelmetlen vagy nehéz, akkor többet kell fizetni nekik. Ha ezt mind kimerítettük, akkor beszélhetünk a vendégmunkásokról. 

A miniszterelnök úgy látja, nagyon fontos tanulsága a baloldali kormányzatoknak, amelyek ahelyett, hogy az adóbeszedés hatékonyságára fordítanának energiákat, beérték a „felibe-harmadába” beszedett adóval, és újabb közterheket etnek ki. Éppen ezért a meglévőket akarják beszedni.

Kijelentette, a felsőoktatás ügyét a legfontosabbak közt kell számontartaniu. A kulcskérdésnek az egyetemek gazdasággal valö összekötését nevezte, „mindegy, hogy az Európai Unió hogyan piszkoskodik, ahogy ez most történik.” Úgy véli, hogy Brüsszel a magyar egyetemektől veszi el a versenyelőnyt. Nyomatékosította, nem fogják engedni, hogy a magyar egyetemek és azok bekötődése a magyar gazdaságba bármilyen csekély mértékben is, de csorbát szenvedjenek.

Szólt a jegybank és a kormányzat közti különbségekről, amelyeket elbagatelizállt. Azt elismerte, hogy van egy vita ebben a tekintetben. Ugyanakkor szerinte ez nem abnormális: utóbbi csak ahhoz képest váratlan dolog, hogy az elmúlt 7-8 évben nem volt. „Negyedik éve van a gazdaság nem normális állapotban, s ilyenkor mindig előjönnek a viták. Ettől nem megijedni kell, hanem ezt intellektuálisan jól kell feldolgozni, keretek között kell tartani” – fogalmazott.

A kormányfő kifejtette, meg kell beszélni a különbségeket, „mert ha ez nem következik be, és szétfutnak a lovak, akkor előbb-utóbb a kocsi az árokba köt ki.” Optimista a gazdaságpolitika összehangolása, és könnyebben meg fog történni, mint azt bárki várná, mert ha az inflációval szembeni kormányzati politika sikeres lesz, akkor nyilvánvalóan könnyebb lesz összehangolni egy csökkenő infláció mellett az infláció kezelésére kigondolt jegybanki eszközöket a kormányzatiakkal. 

Beszélt az akkumulátorgyárak kérdéséről is. Megismételte, minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy élhető környezetben élhesse az életét. Ők elvárhatják, „sőt kikényszeríthetik a kormánytól”, hogy a lehető legszigorúbb környezetvédelmi szabályok mellett valósuljon meg minden beruházás Magyarországon. Megjegyezte, idehaza szigorúbbak a környezetvédelmi előírások, mint Németországban.

Emlékeztetett, Magyarországon körülbelül 300 ezer család kenyerét keresik meg a családfenntartók járműiparhoz köthető üzemekben, gyárakban. Ha nem sikerül akkumulátorokat gyártani, akkor a hagyományos autógyárak bezárnak, s kérdés, mi lesz azokkal a városokkal, ahol ezek az üzemek találhatóak. „Tehát nekünk mindenképpen meg kell tartani a magyar járműipart Magyarországon, akkor is, ha közben átáll fosszilisről elektromobilisra (...) és az ahhoz szükséges gyártási technológiákat és új gépjárműalkatrész gyártási sorokat Magyarországon kell létrehozni, az akkumulátortól a hajtásláncokig mindent” – vonta le a konzekvenciát. 

A miniszterelnök kifejtette, a nagy kelet-magyarországi ipari központok kiszolgálására gázerőműveket fognak építeni, és már meg isszülettek ehhez a döntések. „Az EU ezeket nem tiltja, mert a kialakult helyzetben a gáz nem minősül ellenségnek. Korábban ellenség volt, most már nem ellenség. Korábban a barát volt a zöld, félellenség volt a nukleáris és teljes ellenség a gáz. Most úgy van ez fölrajzolva a táblára, hogy barát a zöld, a nukleáris félbarát és nem ellenség a gáz átmenetileg” - fűzte hozzá. 

Mondandóját azzal zárta, hogy „a háborúból ki fogunk maradni. Nagy nyomás lesz, préselni fognak bennünket, de elég erősek vagyunk - miután nem koalíciós kormányunk van - hogy kimaradjunk a háborúból. A szankciókat ott, ahol sérti Magyarország érdekeit, továbbra is sikeresen meg fogjuk vétózni, az orosz energiaellátást fenn fogjuk tartani, a rezsicsökkentett árakat képesek leszünk finanszírozni. A 4,7 milliónyi munkahelyet képesek leszünk megvédeni, sőt növelni fogjuk. A kis és középvállalkozásokat tudjuk támogatni speciális programokkal akkor is, hogy ha a jegybanki alapkamat magasan marad, a beruházások ösztönzését, el fogjuk végezni, az ahhoz szükséges energiakapacitásokat ki fogjuk építeni, és az exportorientált növekedést, mint stratégiát fenn fogjuk tartani, és közben le fogjuk törni az inflációt" – sorolta a kormány vállalásait.

A vállalkozókhoz szólva kiemelte, az ő teljesítményük nélkül „lehetetlen lett volna átmanőverezni, átkormányozni Magyarország hajóját az elmúlt 3-4 év viharos tengerén.” 

– fogalmazott Orbán Viktor.