Magyarország szeptemberben az azt megelőző hónapnál 56 százalékkal drágábban, messze rekordszinten, ezer köbméterenként 1837 euróért vehette az orosz gázt – számítottuk ki a KSH most frissített külkereskedelmi adatbázisa alapján. Ha ez nem lenne elég, az összeg körülbelül 9 százalékkal még meg is haladta a holland tőzsde irányadónak tekinthető, júliusi, 1684 eurós átlagárát. Sovány vigasz, hogy a viszonyítási alapul szolgáló, ttf-nek is nevezett piaci szint júniushoz képest éppenséggel 60 százalékot ugrott. Vlagyimir Putyinnak a tőzsdei árra rászámolt többletprofitja tehát augusztushoz képest egy hajszállal csökkent.
A KSH-adatbázis szerint szeptemberben 354 millió köbméter orosz gáz érkezett Magyarországra. Bár ez a mennyiség 7 százalékkal meghaladja az augusztusit, az év korábbi hónapjaihoz viszonyítva inkább alacsonyabb szint. Februárban például már közelítettük a 400 millió köbmétert is. Ez azért fura, mert Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a nyár végén nagy hírveréssel közzétette, hogy augusztusra napi 2,6 millió, szeptemberre pedig napi 5,8 millió köbméteres többletszállításokat sikerült elérnie a Kremlben. Ehhez képest – legalábbis a KSH behozatali adataiból – augusztusra napi 1,4 millió, szeptemberre pedig – júliusi alapon – 2,2 millió köbméteres többlet adódik. Igaz, szakértők általánosságban arra figyelmeztetnek, hogy a hivatal nem feltétlenül oroszországi eredetűként tart nyilván minden, onnan érkező gázt. A valós mennyiség tehát akár ennél nagyobb is lehet. (Ez a bizonytalanság tarifabecslésünk pontosságát nem befolyásolja, mert Moszkva Magyarország felé egyéb csatornákon sem alkalmaz más tarifát.) Mindazonáltal az elszámolás szerint hivatalosan, közvetlenül Oroszországból származó gázért az adatbázis szerint csak szeptemberben nem kevesebb mint 267 milliárd forintot költöttünk.
Eme orosz gázszámlánk az év első kilenc havában összesen 1296 milliárd forintra rúgott.
A beszerzést végző, állami MVM szeptemberben átlagosan 756 forintot fizethetett Oroszországnak a nyersanyag minden köbméteréért. Ez a látszat ellenére jócskán meghaladja az akkor érvényes, 747 forintos „lakossági piaci árat”, hiszen utóbbit 27 százalékos áfa és különböző, összességében köbméterenként mintegy 36 forintra rúgó rendszerhasználati díjelemek is terheltek. Az állami nagykereskedőnek tehát szeptemberben a megemelt lakossági áron is körülbelül 36 százalékos vesztesége keletkezhetett (nem is beszélve az adott szintig változatlanul bruttó száz forint körüli rezsicsökkentett tarifáról, amiben a termék árát körülbelül 50 forinton tartják nyilván).
Kevéssé vigasztaló, hogy a magyar állam az azonnali, vagyis egyazon havi tőzsdén hét százalékkal drágábban jutott volna gázhoz. Januárban, februárban, májusban és júniusban eme elvi számítás szerint éppenséggel az oroszok bizonyultak drágábbnak.
Szintén megemlítendő, hogy októbertől a magyar kormány Putyinnál a gázár megawattóránként 150 – ezer köbméterenként 1465 – euró feletti hányadára halasztott fizetést ért el.
A megállapodást valószínűleg azonnal alkalmazni is kellett. A két hónapos árelcsúsztatás miatt ugyanis orosz gázszámlánk négy hónapra előre viszonylag jól becsülhető. Az októberi árunk irányadó, augusztusi Ttf-átlaga egy további, ezúttal 37 százalékos drágulás nyomán ezer köbméterenként 2305 euróra ugrott. Eddig egyébként ez jelentette a történelmi csúcsot, mert azóta némi enyhülés mutatkozik a piacon. A helyzet ugyanakkor azért kiváltképp aggasztó, mert az év tizedik hava a téli tartalékok betárolásának hajrája, amikor a behozatal kifejezetten erőteljes. Októberben tehát akár több mint háromszázmilliárddal is támogathatta az Orbán-kormány a gázáron keresztül Putyin ukrajnai háborúját. Igaz, Európán belül szinte már csak Szerbia és Magyarország kap orosz gázt. A többiek gázcsapjait ugyanis a Kreml - mondvacsinált okokból, de valójában az ukrajnai orosz megszállással kapcsolatos, elítélő uniós álláspont miatt - elzárta vagy erősen lecsavarta.
Lapunk a KSH alapján ez év februárja óta, havonta közöl az Orbán-kormány által titkosnak nevezett orosz gázárunkra vonatkozó becslést. Míg korábban azt állították, hogy a tavaly október óta élő új magyar-orosz gázszállítási szerződés a lakossági tarifákat függetleníti a tőzsdei mozgásoktól, később már csak a gáz meglétének fontosságát hangsúlyozták (és a tőzsdei - vagyis orosz - árugrás miatt adott szint felett meg is emelték a lakossági gázdíjakat). Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter állítását, miszerint egy hónapra rá fizetnénk - ami kedvezőbb színben tüntette volna fel a kormány helyzetét - tényszerűen cáfoltuk.
Több ezermilliárd hibádzik még a „rezsicsökkentéshez”
Míg a magyar gazdaság és háztartások igényeinek kielégítése érdekében az ország tavaly 7 milliárd eurót költött energiabehozatalra, a számla idén 17 milliárd euró, jövőre pedig 17-20 milliárd euróra rúghat - közölte Orbán Viktor a Kavosz keddi, a 20 éves Széchenyi Kártyát ünneplő rendezvényén. Szavai szerint ez csak idén, szerény számítások szerint is legalább 4 ezermilliárdos többletkiadást igényel a gazdaságtól és a költségvetéstől. Mindazonáltal kiállt az - igaz, augusztustól jelentősen szűkített - rezsicsökkentés fenntartása mellett, aminek révén szerinte a költségvetés minden háztartást átlag 180 ezer forinttal támogat. A tavalyi évhez képest 2 ezermilliárd többlet "előállítása" érdekében "minden létrejövő forintot" a rezsivédelmi alapba irányítanak. Erre hivatkozva a miniszterelnök többek között a tb-járulék-csökkentés lehetőségét is kizárta.
