- Súlyos problémákat tárt fel a Magyarország emberi jogi helyzetéről készült friss amerikai országjelentés

Közzétette az Egyesült Államok külügyminisztériuma az egyes országok emberi jogi helyzetéről szóló éves jelentéseit. Az amerikai kormányzati portálon olvasható Magyarország 2022-es állapotának „emberi jogi gyakorlatának” értékeléséről szóló dokumentum is. Az budapesti nagykövetségének honlapján olvasható közlemény szerint a Magyarországról szóló jelentésben szereplő hiteles beszámolók komoly emberi jogi problémákra mutatnak rá.

Bár az Orbán-kormány tett néhány lépést az emberi jogi visszaéléseket elkövető tisztviselők azonosítása, az ügyek kivizsgálása, az érintettek felelősségre vonása és megbüntetése érdekében, a magas szintű, politikai kapcsolatokat érintő korrupció elleni fellépés korlátozott volt. Címszavakban fel is sorolták, hogy az emberi jogok mely területeken sérültek különösen hazánkban:

• az igazságszolgáltatás függetlenségének befolyásolására vagy csorbítására irányuló intézkedések; 

• a szólásszabadság és a média szabadságának súlyos korlátozása, beleértve a cenzúrát és a közszolgálati médiaszolgáltatók tartalmi korlátozásait;

•  a civil társadalmi szervezetek politikai megfélemlítése és jogi korlátozásai, valamint a nem kormányzati szervezetek migrációval kapcsolatos munkájának büntetőjogi és pénzügyi szankcionálása;

•  a menedékkérők kitétele a visszaküldés kockázatának; az államhatalom korrupt felhasználása bizonyos gazdasági szereplők kiváltságainak biztosítására; valamint a roma, leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális személyeket célzó szélsőségesek által elkövetett erőszakos fenyegetések és zaklatások. 

Az igazságszolgáltatás és a korrupció ügyében a teljes országjelentés külön is kitér a közelmúlt legnagyobb magyarországi korrupciós botrányára, a Schadl-Völner ügyre. – A független sajtó birtokába jutott egy nagy horderejű korrupciós ügy kiszivárgott nyomozati aktáiból kiderült, hogy Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar  elnöke kapcsolatba lépett a Fővárosi Törvényszék elnökével, hogy elmozdítson egy bírót. Erre a regionális bíróság elnöke azt mondta Schadlnak, hogy nem rúghatja ki a bírót, de „kellemetlenné teheti az életét, és indokolt esetben visszavonhatja a csoportvezetői mandátumát”. Az ügyet ugyan kivizsgálta a törvényszék, de nem talált jogsértést; az ügyben az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által vizsgálat eredményeit pedig titkosították – hívta fel a figyelmet a visszásságra az amerikai jelentés.

A korrupció kapcsán az Európai Unió jogállamisági eljárására válaszként elfogadott magyar jogszabályban is hiányosságokat fedeztek fel, és a törvény szakértők szerint nem biztosítja az ügyek feltárásának és az eljárások lefolytatásának a hatékonyságát. A jelentés az igazságügyi rendszer függetlenségét érintő problémákat is érinti, az OBH-nál a kormányzati befolyás erősségét hangsúlyozzák, ami kihat a bírák kinevezésére és az ügyelosztásra is, továbbá megemlítik azokat a befolyásolási kísérleteket, amelyek megfosztanák a bírákat a szabad véleménynyilvánításhoz való joguk gyakorlásától. Ugyancsak kritikusan említik a sajtószabadság helyzetét, felidézve az EBESZ jelentését a 2022-es választási kampányról, amely „átható elfogultságról” írt a hírekben. Külön kiemelték, hogy a kormány külön reklámkampánya „a kormánypártoknak indokolatlanul nagy befolyást biztosított”. Aggályosként jelölték meg azt is, hogy sajtóbeszámolók szerint magyar újságírókat is megfigyeltek a Pegasus kémszoftverrel.

Az amerikai nagykövetség Antony Blinkennek, az Egyesült Államok külügyminiszterének az országjelentéseket bemutató sajtótájékoztatójából is idézett. – Ez a jelentés tényszerű, objektív és szigorú beszámolót készít az emberi jogi feltételekről világszerte, közel 200 országot és területet vizsgálva. És ami fontos, mindenkire ugyanazokat a normákat alkalmazza: szövetségeseinkre és partnereinkre, valamint azokra az országokra, amelyekkel nézeteltéréseink vannak – emelte ki Antony Blinken aki hozzátette, hogy a jelentés világossá teszi, hogy 2022-ben minden régió országában továbbra is az emberi jogi feltételek visszaesését – a polgári tér bezárását, az alapvető emberi méltóság tiszteletben tartását – tapasztalták.

A magyar-amerikai viszony elég hűvösre fordult azóta, hogy David Pressmann amerikai nagykövet a nyilvánosság előtt, például a New York Timesnak adott interjújában szóvá tette az Orbán-kormány fokozódó Nyugat-ellenességété és a jogállamiság elleni antidemokratikus intézkedéseit. Bár Szijjártó Péter le akarta rázni ezeket az aggályokat, az Egyesült Államok világosan jeleztíe, vannak probémái a magyar kabinettel.