;

Orbán-kormány;EU;Magyarország;MOL;import;2022;orosz olaj;orosz-ukrán háború;

- 130-150 milliárd forintos nyereséget érhetett el az Orbán-kormány a Molt sújtó extraprofitadójával

Míg más európai országokban csökkentették, Magyarország másfélszeresére növelte az orosz kőolaj importját tavaly. Igaz, Bulgária 2,4-szeresére, Olaszország pedig 2,3-szorosára emelte ezt.

Mintegy 130-150 milliárd forintos nyereséget érhetett el a kormány a Molt sújtó extraprofitadójával – becsülte az uniós orosz kőolajimportról hétfőn megjelent írásában a G7.

A portál emlékeztet arra, a Mol esetében az volt az irányadó narratíva, hogy csak a Barátság kőolajvezetéken érkező Ural típusú kőolajjal tudnak a százhalombattai és pozsonyi finomítói működni, az Adria-kőolajvezetéken pedig nem elegendő a kapacitás. Megjegyzik, azóta kiderült, hogy ez nem igaz, tengeri tengeri szállítással is el lehet látni a finomítókat, a csővezetékes szállítás mellett pedig adottság a vasúti és folyami hajós ellátás is.

Bár a szabadpiaci beszerzés mostanra teljesen eltűnt, a Barátság kőolajvezetéken azonban alig érezni csökkenést.

Mivel az orosz olajat egyre nehezebb volt eladni, az Ural tőzsdei jegyzése 20-30 dollárral a világpiaci ár alatt maradt, tehát a belőle vásároló vállalatok nagyon jelentős nyereséghez jutottak.

A Mol esetében a rekorder, 620 milliárd forintnak megfelelő rekordprofit esetében egyértelmű, hogy jelentős részben az olcsó orosz olajon elért extraprofitra épül, még úgy is, hogy ennek egyre nagyobb részét elvette a magyar kormány – állapítják meg.

A magyar fogyasztók nem jártak jól az olcsó olajjal, amely ehelyett a Mol extraprofitját finanszírozta. A kormány a nemzetközi Brent-jegyzés és az Ural ára közti különbség negyedét elvonta „kőolajtermék-előállító extraprofit adó” néven, amelyet augusztus 1-jén 40, december 6-án pedig 95 százalékosra emeltek.

Bár a költségvetési bevételekből nem derül ki, a portál becslése szerint a kormány 130-150 milliárd forintos nyereséget érhetett el ezzel az extraprofitadójával.

„A kormányzat így a fogyasztók helyett a Mol-hoz juttatott több száz milliárd extraprofit mellett további legalább százmilliárdot tett zsebre a szankciók miatt olcsóbb vált orosz olajjal”

– írják.

Igaz, az általuk hivatkozott Carnegie Alapítvány megjegyzi azt is, hogy a jelentős extraprofitot örömmel tette zsebre a lengyel állami irányítása alatt álló PKN Orlen és az amerikai ExxonMobil is.

Megjegyzik továbbá, hogy a december 5-től hatályos uniós szankciók korlátozzák a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkező olaj más uniós tagállamokba irányuló exportját, így ez is egyre kevésbé számít jó üzletnek. Moszkva pedig márciustól az eddigi tőzsdei Ural-árazás helyett fixált árkülönbséget próbál bevezetni, mindezek hatására pedig várhatóan

tovább fog csökkenni az Európába irányuló orosz olajexport, így csak jóval messzebbre, drágábban, kisebb bevételt elérve tudják a nyersanyagot értékesíteni.

Az európai olajimport az Ukrajna ellen tavaly februárban indított orosz inváziót követően jelentős mértékben csökkent: míg 2021-ben havonta átlagosan 9,5 millió tonnát importáltak az EU-tagállamok, ez az arány decemberre alig harmadára, 3,3 millió tonnára esett vissza.

Bár az uniós orosz olajimport tavaly 17 százalékkal esett vissza, egyesek, köztük Magyarország, növelték a behozatalt. Magyarország 43 százalékkal nagyobb mennyiségben importált orosz olajat, igaz, Bulgária 2,4-szeresére, Olaszország pedig 2,3-szorosára emelte az orosz kőolajimportot. Megjegyzik azonban, hogy míg Magyarországon a Molhoz köthető a behozatal megugrása, Bulgáriában orosz tulajdonú finomítókhoz köthető mindez. Bár Horvátország esetében a növekedés 113 százalékos, ők alapvetően kevés orosz olajat importálnak. Kiemelik azonban, hogy jelentősen megemelte orosz kőolajimportját az Oroszország ellen hangosan kiálló Csehország és Románia is.

Az orosz olajimportra szánt uniós kiadás azonban a magasabb piaci árak miatt nem csökkent, hanem éppen nőtt a háború elején. Igaz, decemberben a 2021-es legalacsonyabb értékhez képest is jelentősen csökkent Oroszországnak az uniós importból származó bevétele: míg 2021 januárjában ez az összeg 2,8 milliárd volt, addig decemberben már az 1,5 milliárd eurót is alig érte el. Megjegyzendő azonban az is, hogy Moszkva 57 milliárd euróhoz jutott hozzá tavaly az uniós kőolajimport révén, ami ötödével meghaladta a 2021-es értéket.

Az orosz olaj egységára tavaly nyáron kezdett el csökkenni, de az EU és a G7 által decemberben életbe léptetett ársapkának köszönhetően egyetlen hónap alatt 13 százalékkal csökkent a hajóval importált olaj tonnánkénti ára.

Mint arra a portál emlékeztet, az ársapka egyebek között a magyar kormányzat erőteljes lobbizása miatt nem vonatkozik a csővezetékes árakra. Megjegyzik azonban, hogy ennek nem sok gyakorlati haszna van az oroszok szempontjából, mert ennek a szállítási formának is 12 százalékkal csökkent az ára. „Ebből a szempontból nézve utólag teljesen feleslegesnek tűnik a magyar kormány vehemens fellépése az ársapka ellen” – állapítják meg.

Minden hatodik ellenőrzött munkavállalót bejelentés nélkül dolgoztattak tavaly. A hatóság szerint jól választanak célpontot, valójában a cégek okkal bízhatnak a vizsgálatok elmaradásában.