„A jól elvégzett munkádért cserébe a versenyképes fizetés mellett számos juttatásokban (sic!) részesülsz, mint pl. teljes jövedelemmel bejelentett munkaviszony” – ezzel a kecsegtetőnek szánt ajánlattal keresi leendő dolgozóit egy építőipari cég. Az álláshirdetést a Vasas Szakszervezeti Szövetség szúrta ki, felhívva a figyelmet: még mindig vannak munkáltatók, amelyek szerint pluszjuttatás a törvényi kötelezettség, és ezt nem is rejtik véka alá.
Az ominózus álláshirdetésben persze ténylegesen pluszjuttatásnak tekinthető ígéretek is szerepelnek - melegétkezés, munkába járás támogatása, céges telefon és laptop -, és legalább bejelentik a munkavállalót. A munkáltatók egy jelentős része viszont úgy igyekszik költségeit minimalizálni, hogy nem jelenti be, vagy nem teljes összegre a dolgozóit. A növekvő infláció és az egyes szektorokban még mindig jelen lévő munkaerőhiány kikényszerítette béremelések ugyanis még magasabb adóterheket jelentenek. A munkavállalók egy része is belemegy a játékba, mert így több marad a zsebben.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának jelentése szerint
a tavaly ellenőrzött munkavállalók 17,32 százalékát feketén foglalkoztatták.
Ez az elmúlt 12 év második legrosszabb eredménye, ennél csak 2019-ben bukkantak hajszálnyival nagyobb arányban – 17,51 százalékban – bejelentés nélkül dolgoztatott munkavállalókra. Annak ellenére történt ez így, hogy tavaly ellenőrizték a legkevesebb, alig 47 ezer dolgozót. Összehasonlításként: 2011-ben még csaknem 200 ezer munkavállaló munkaügyi jogviszonyát vizsgálta meg a hatóság.
A minisztériumi jelentés szerint a találati arány növekedésének oka, hogy a hatósági ellenőrzések jelentős többsége olyan munkahelyekre irányul, ahol ténylegesen megsértik a munkavállalók jogait. Vagyis hatékonyan történik az ellenőrzési célpontok kiválasztása, a feketefoglalkoztatás feltárása – állítják. Ennek ellenére valódi változást nem lehet kimutatni a feketemunkával különösen sújtott területeken. Továbbra is az építőiparban dolgoztatják a legtöbb embert feketén: az ágazatban tevékenykedik a bejelentés nélküli munkavállalók több mint fele.
A 4148 építőipari feketemunkás épp csak háromtucatnyival kevesebb, mint 2021-ben, a szektoron belüli arányokat nézve pedig továbbra is minden harmadik ellenőrzött építőipari munkavállaló bejelentés nélkül dolgozott tavaly.
A legnagyobb arányú fekete foglalkoztatás a lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál tapasztalható, és ezt az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint elsősorban a nagyszámú, írásos szerződés nélküli munkavégzés teszi lehetővé. Számításaik alapján
csak a tavalyi évben mintegy 300 milliárd forint értékű lehetett a szóbeli megállapodás mentén elvégzett lakásépítési és -felújítási munka. Ennek áfa-tartalma mintegy 75 milliárd forint lenne, de ez nem folyik be az államkasszába.
A jelenség ugyanakkor a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét is rontja, miközben nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt – véli a szakszövetség.
Nem csak az építőiparban okoz persze problémát a feketefoglalkoztatás. Sőt, míg itt enyhén visszaszorult a jelenség, addig több ágazatban – a feldolgozóiparban, a személy- és vagyonvédelemben, a kereskedelemben, a vendéglátásban – több bejelentés nélkül foglalkoztatott dolgozót füleltek le. Bár a feldolgozóiparban nem számít tipikus jogsértésnek a fekete munka,
tavaly az ágazatban az ellenőrzött munkavállalók 7,42 százaléka bukott le, holott 2021-ben még csak 3,63 százalék volt a találati arány.
A gépiparban pedig 1 százalékról 2,4 százalékra ugrott a feketemunkások aránya. A személy- és vagyonvédelem ágazatban ellenőrzött dolgozók negyede dolgozott feketén, ami szintén növekedés az egy évvel korábbi 22 százalékhoz képest. A kereskedelemben majdnem minden tizedik munkavállaló dolgozott feketén, szemben a 2021. évi 7,7 százalékkal. A vendéglátásban dolgozók 17,36 százaléka nem volt bejelentve; egy évvel korábban itt is alacsonyabb, 15,53 százalék volt a hatóság találati aránya. A vendéglátás az ágazatok között is egyre nagyobb szeletet hasít ki a feketefoglalkoztatásból: tavaly már a bejelentés nélkül dolgozók 11 százalékát adta a szektor, míg 2021-ben még csak 8 százalékát.
Kis büntetéssel megúszható a jogsértés
Összesen 3 528 esetben szabtak ki a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságok – többnyire feketefoglalkoztatás miatt - munkaügyi bírságot, kicsit több, mint 838 millió forint összegben. Egy-egy cégre tehát átlagban kevesebb, mint 238 ezer forint büntetés jutott. Ennél valószínűleg jóval több pénzt tudtak megspórolni a feketén dolgoztató cégek a munkáltatói járulékokon. A mintegy 11 ezer, érdemi munkaügyi döntés csaknem kétharmada ráadásul anyagi szankció nélküli intézkedés – figyelmeztetés, kötelezés - volt.
Tipikus kifogás az örökké tartó első munkanap
A jelentés szerint a munkaügyi ellenőrök általános tapasztalata, hogy a feketefoglalkoztatás mögött „költséghatékonysági” szándékok állnak, jellemzően egy tudatos - a versenyelőnyt és a nagyobb profitot célzó - lépésről van szó. A munkáltatók kivárnak a dolgozók bejelentésével, mert bíznak az ellenőrzések elmaradásában, különösen a nehezen megközelíthető munkahelyeken, vagy a rövid ideig tartó munkák esetén - így az építőiparban és a vagyonvédelemben. Nem is alap nélkül, hiszen a 4,7 millió foglalkoztatott századrészét ellenőrizték csak tavaly. Az évről évre közzétett hatósági jelentések visszatérő megállapítása, hogy a munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkenése nem hozott a feketefoglalkoztatásban jelentős változást, mivel számos munkáltató nem változtatott „jól bevált” gyakorlatán - tekintettel többek között az alacsony ellenőrzési fenyegetettségre is. Változatlanul tipikus kifogás az „adminisztrációs hiba”, a „könyvelő mulasztása”, a „próbamunka”, és az „első munkanap”. A dolgozók egy része cinkos is ebben: tudják, hogy bejelentés nélkül dolgoztatják őket. Ők a „ma kezdtem el dolgozni” csoport – fogalmaz a jelentés. Ezek a munkavállalók tisztában vannak azzal a munkáltatói elvárással, hogy ha lebuknak, akkor a szabálytalanság a lehető legrövidebb időre legyen bizonyítható. Ez a trükk a hatóság szerint egyre kevésbé válik be, hiszen egy 2021-es szabályozás alapján kötelezni kell a munkáltatót az ellenőrzés napjától számított 30 napos, visszamenőleges bejelentésre.
