1945-ben valamennyi kamarát egységesen számolták fel, államosítva azok vagyonát és székházait – idézte fel lapunk megkeresésére Gáts Andrea ügyvédszabályozási szakjogász, a Magyar Szakmai Kamarák Szövetségének főtitkára.
A kamarák újraszerveződése a rendszerváltozást követően indult újra. Az elődszervezetek általában egyesületi formában, de kamara elnevezéssel működtek. A köztestületek 1993-as törvényi szabályozása után erőteljes törvényalkotási folyamat indult meg a szakmai kamarákat létrehozó jogszabályok megalkotására, kialakítva a szakmai kamarák szabályozásának mai széles körű, horizontális rendszerét. Sorra alakultak a kamarák, közöttük az orvosi másodikként. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a többi szakmai szervezethez hasonlatosan hármas feladatot lát el: közfeladatként vezetik a szakma gyakorlására jogosultak névjegyzékét, kivizsgálják a szakmai gyakorlással kapcsolatban beérkező panaszokat, szakmai érdekképviseletet, valamint önigazgatási feladatként etikai-fegyelmi, szakmát érintő szabályzatok elfogadása.
Utóbbi okán időről-időre óhatatlanul konfrontálódnak a mindenkori hatalommal, de eddig még csak egyszer fordult elő, hogy az ellentét annyira feloldhatatlanná vált, hogy a kormány eltörölte az adott szakma gyakorlóira vonatkozó kötelező kamarai tagságot.
2006-ban az MSZP-SZDSZ kormány szintén az orvosi kamarával szemben lépett fel így. A kamara nagyon sok tagot veszített és meggyengült, az állam viszont beleroppant a rázúduló fegyelmi ügyekbe, képtelenek voltak elfogadható idő alatt kivizsgálni az orvosi vétségeket, amely viszont az érintett betegeket és hozzátartozóikat hozta súlyos helyzetbe, hiszen a biztosító társaságok, illetve a bíróságok javarészt a kamara etikai fegyelmi bizottságának vizsgálatára alapozták döntéseiket. Ez pedig sok család számára a kártérítésen alapuló gyógykezelés vagy rehabilitáció megkezdésének ismeretlen idejű halasztását eredményezte – Gáts Andrea, aki szerint hasonló helyzet állhat elő most is. A politikai háttér miatt hozott döntés így olyanokat is érinthet, akiknek semmi köze nem volt a hatalmi konfliktushoz.
Évente 700-1000 etikai vizsgálat indul. Ezeket aligha tudja lefolytatni a hatósági ügyekre adott 30-45 napos határidő alatt az elmúlt években erősen megcsappant létszámú állami közigazgatási apparátus.
Ráadásul a sürgősséggel benyújtott törvénytervezet szerint nem csupán az új ügyeket veszik át, hanem a már folyamatban lévőket is. Ezeket első körben felfüggesztik, hiszen a MOK közgyűlésén elfogadott szabályzat, Etikai Kódex nem alkalmazható, másik pedig nincsen. Azt előbb ki kell dolgozni. Nem kizárt, hogy az ügyek száma ugrásszerűen megnő, hiszen korábbi, kamarák által lezárt, de még el nem évült eseteket is újra benyújthatnak a korábbi döntésbe belenyugodni nem tudó érintettek. A jelenleg fegyelmi vétség ügyében érintettek pedig időhúzó csiki-csuki játékba kezdhetnek.
Lesújtanak a Magyar Orvosi Kamarára, megdöbbentő törvényjavaslattal állt elő a BelügyminisztériumNem tetszik az Orbán-kormánynak a tiltakozás, tárgyalás helyett inkább szétverné a Magyar Orvosi KamarátHitelrontásért beperelheti a Magyar Orvosi Kamara Pintér Sándor BelügyminisztériumátA panaszokat eddig a területi, másodfokon az országos kamarák választott bizottsági tagjai vizsgálták ki csekély tiszteletdíjért, a kamarai költségvetésből. (Erre a kötelező kamarai tagság után fizetendő tagdíj nyújtott fedezetet.) A feladat átvételével külön állami apparátust kell létrehozni erre, amelynek esetenként külsős szakértőket kell megbízni a szakmai vélemény kialakításához. Mindezt az eddigiekkel ellentétben nem a szakma gyakorló orvosok költségére, hanem valamennyi adófizető terhére. Ráadásul az elhúzódó döntéshozatal miatt komoly kártérítéseket ítélhetnek meg a bíróságok. A Covid-járvány miatt elhúzódó fegyelmi ügyekben volt erre precedens. S az is elképzelhető, hogy a bíróságok számára az állami döntés nem esik akkora súllyal latba az ítéletnél, mint a szakmai kamara állásfoglalása.
A magyar államnak nincs rutinja a kamarai feladatok ellátásában – véli Gáts Andrea, aki szerint a korábbi példa azt mutatja, hogy néhány év múltán törvényszerű a visszarendeződés. A 2006-os törlés után 2011-ben ismét kötelezővé vált a tagság és a MOK visszakapta valamennyi korábbi jogosítványát. A mostani politikai döntés azonban még súlyosabb csapást mérhet a kamarára, hiszen nem csupán azok tagsága szűnik meg, akik jelzik kilépési szándékukat, hanem azoké is, akik nem erősítik meg azt 30 napon elül. Ez a kamara széteséséhez vezethet, ami egy közfeladatot ellátó szakma esetében aligha tartható fenn hosszútávon a szakjogász szerint. A hatalmi döntés járulékos kárait egyelőre felmérni sem lehet, hiszen a végrehajtási utasítások csak később készülnek el.
