Az elmúlt hetekben folyamatosan erősödött a forint, a kérdés a múlt héten már az volt, hogy az euró ára mikor bukik a 392 forintos szint alá. Azonban több elemző szerint is megtévesztő lehet a forint mostani ereje, ugyanis a magyar deviza akár újra gyengülhet az euróval szemben. Egy évvel ezelőtt az eurót még 352 forintért adták, vagyis az elmúlt 12 hónapban az erősödés mellett még így is 10 százalékos veszteségben van a forint. Ez mind a forint történetében, mind nemzetközi összehasonlításban a legrosszabb eredmény. Az euró árfolyama tavaly az ukrajnai háború kitörésével roggyant meg, de ezt történt a közép- európai társdevizákkal is. Ám május közepére cseh korona és a lengyel złoty is visszatért a háború előtti szintre. A forint pedig tovább gyengült, sorra döntve meg a történelmi mélypontokat, míg végül tavaly októberben - amikor egy euróért már 434,1 forintot kértek - drasztikus kamatemeléssel avatkozott be az MNB a forint védelmében. Ehhez képest a múlt heti 393-395 forintos euróárfolyam valóban bivalyerős forintnak tűnhet.
Tavaly a forint gyengülésében két fő szempont játszott szerepet: Oroszország Európa térdre-kényszerítése érdekében bevette földgázfegyvert, előbb csak korlátozta a szállításokat, majd a mai napig nem tisztázott körülmények között robbanások rongálták meg az Északi-tenger alatt futó földgázvezetékek, amelyek kulcsszerepet játszottak Európa ellátásában. Ennek hatásra a korábbi 10-20 euróról 340 euró fölé emelkedett egy megawattórányi gáz ára, és mivel Magyarország volt legnagyobb mértékben kitéve az orosz földgázimportnak, az áremelkedés hatalma nyomást helyezett a folyó fizetési mérlegre és a forintra. Ezt a nyomást csak az Unióból érkező, évi több milliárd euró beáramlása enyhíthette volna, de mint az közismert,
a jogállamisági eljárások miatt a magyar állam egyetlen fillért sem kapott tavaly, miközben minden más uniós tagállam több milliárd eurót hív le Brüsszelből.
December végén megszületett a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti feltételes megállapodás, így megmaradta remény arra, hogy ha kormány teljesíti a több tucat jogállami reformot, akkor 2023 második felében megindulhatnak a támogatások. A megállapodás ténye erőt adott a forintnak decemberben, ezzel párhuzamosan decemberben az európai földgázár tartósan 100 euró/Mwh alá esett, sőt az elmúlt héten súrolta az 55 eurós szintet is. E két eseménynek és a magas MNB-kamatnak köszönhető a forint múlt héten látott szintje. Azóta megérkezett a Fitch Ratings kvázi leminősítése, ami nem segíti a forintot, mint ahogy az előbb vagy utóbb meginduló MNB-kamatcsökkentés is a forintgyengülés irányába tett lépés lehet.
Rossz hírt kapott az Orbán-kormány, a Fitch Ratings leminősítette MagyarországotNem véletlen, hogy a múlt héten három magyar elemzőcsoport is azzal állt elő, hogy a forint középtávon gyengülni fog és éves átlagban 415 forintos eurót tartanak reálisnak. Az Equilor Befektetési Zrt. elemzői szerint
idén éves átlagban 415, 2024-ben pedig 425 forintos euróárfolyamot valószínűsítenek, vagyis folytatódik a forint évtizedek óta tartó trendszerű leértékelődése.
Török Lajos, az Equilor vezető elemzője szerint jelenleg ellentétes hatások szorítják a forintot. A kockázatok közül mindenképpen érdemes kiemelni a januári hitelminősítői értékeléseket, az Európai Unióval fennálló konfliktusok folytatódását, az MNB és a kormány közötti ellentéteket, illetve a kedvező nemzetközi befektetői hangulat törékenységét. A forintot jelenleg támogathatja a magas kamatszint, a dollár esetleges további gyengülése, illetve az uniós forrásokkal kapcsolatban érkező, bármilyen pozitív hír. Összességében a forint árfolyama az év második felében enyhén gyengülő pályára állhat, és az euró árfolyama visszatérhet a korábban látott 415 forint magasságába - tette hozzá az elemző.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint rövid távon a relatíve gyenge dollár, a 18 százalékos egynapos betéti kamat fenntartása és a gázpiaci feszültségek oldódása következtében javuló külső egyensúly támogathatja a forintot, de a makrogazdasági egyensúlytalanságok, a gazdaságpolitikai aggodalmak és a továbbra is ingadozó globális kockázati hangulat gátat szab a rövid távú jelentős felértékelődésnek. Emiatt az euró/forint árfolyam 385-415 közötti szélesebb és 390-400-as szűkebb sávban mozoghat az elkövetkező időszakban – fogalmazott Trippon Mariann.
A Raiffeisen Bank elemzői sem bíznak a forint további erősödésben – derül ki a bank most kiadott negyedéves előrejelzéséből. A jelentést bemutató sajtótájékoztatón Török Zoltán vezető elemző elmondta, a szuper magas, 18 százalékos jegybanki alapkamat nem maradhat fenn nagyon sokáig, ami jelenleg egyik támasza a forintnak. A különböző bizonytalanságok, mint például az uniós pénzek ügye, forintgyengülés hozhatnak. A legrosszabb forgatókönyvet, vagyis a végleges támogatásvesztést sikerült elkerülni, de az uniós pénzek nem jönnek és nem is tudni, hogy mikor érkezhetnek. Ezen túl továbbra is velünk vannak a szerkezeti problémák:
magas államadósság, magas energiafüggőség, alacsony devizatartalék, ezek mind-mind gyengítőlg hathatnak a forint árfolyamára
– mondta Török Zoltán. A Raiffeisen elemzője szerint ezért nem várható, hogy 2023 a forint éve lenne, éves átlagban 415 forintos eurót várnak, a jelenlegi 395 körüli árfolyammal szemben.
Az egészségügy és az alapfokú oktatás az Orbán-kormány pótköltségvetésének veszteseÚjabb, 26 éves rekordot döntött meg a tavalyi drágulás, és még nincs végeA kormány is forintgyengülésre számít
A banki elemzőktől nem tár el lényegesen a kormány prognózisa: a harmadszor elkészített idei költségvetés 2023-ra 410,8 forintos éves euró és 410,8 forintos átlagos dollárárfolyammal számol – ez utóbbi jelenleg 366 forinton áll. Ez szám ugyan nem elemzési előrejelzés, hanem egy technikai tervszám, de azért arra utal, hogy a kormány sem számít a forint látványos feltámadásra 2023-ben, ami arra intheti az egyszeri polgárt, hogy elgondolkodjon azon: nyári utazásokra érdemes lehet korábban bevásárolni euróból.
