- Az egészségügy és az alapfokú oktatás az Orbán-kormány pótköltségvetésének vesztese

A kormány csütörtökön benyújtotta a parlamentnek a 2023-as költségvetés módosítását, amely immár büdzsé harmadik változata. Az Országgyűlés tavaly júliusban fogadta el a költségvetési törvényt, ám az ukrajnai háború és az infláció elszabadulása miatt az időközben teljesen elavult. Ezért a kormány december utolsó napjaiban egy kormányrendelettel írta felül a költségvetési törvényt, most pedig a rendeletben kihirdet jogszabály kissé módosított változatát terjesztette elő. A kormány idén 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel, illetve 15 százalékos pénzromlással számol, az előbbi kicsit túlzónak tűnik az elemzői előrejelzések átlaga fél százalékos növekedés, míg az inflációban 17-18 százalékot várnak. A 166 oldalas törvényjavaslat ugyanakkor alapjaiban írja át a költségvetési törvényt, így azt helyesebb pótköltségvetésnek nevezni, mint egy szimpla törvénymódosításnak. A költségvetés hiánya 3400 milliárd forintra csökken a tavalyi 4753,4 milliárd forintról, ami így első látásra meglehetősen megszorító büdzsének tűnne, ha nem tudnánk, hogy a kormány nem a kiadásokat csökkenti, hanem bevételeket növeli a rendkívüli adókkal.

A költségvetési törvény mellékleteiből kiderül, hogy a kiadások a 2022-as tervekhez (2022-es tényszámokkal nem szolgál a kormány, pedig számviteli szinten már rendelkezésre állnak) képest 8866 milliárd forinttal, 35 százalékkal nő, vagyis nem lehet azt mondani, hogy ez egy megszorító költségvetés. Ugyanakkor láthatóan nem jutott minden területre elegendő: az egészségügynél és az alapfokú oktatásnál a legkisebb a növekmény, az egészségügyre fordított kiadások a 2022 tervszámokhoz képest csak 9 százalékkal nőnek, amely még az idei 15 százalékos inflációt sem ellentételezi, nem beszélve a 2022-es, tervezettnél jóval magasabb pénzromlásról. Így az egészségügyi kiadások reálértéke 6 százalékkal csökken. Az oktatási kiadások 28 százalékkal emelkednek 2022-höz képest, ám nagy a szórás a különböző iskolanemeknél: az alapfokú oktatásnál a tervezett inflációt alig meghaladó, 16 százalékos kiadás növekedéssel számol a kormány. A pedagógus béremelés kérdését a költségvetés indoklása annyiban érinti, hogy januárban 10 százalékkal emeltek egyes juttatásokat, további emelésre csak az uniós pénzekből lesz lehetőség. A középfokú oktatásra fordított kiadások viszont 40 százalékkal emelkednek, míg felsőoktatásban 28 százalékos a növekmény.

A számsorokból az is kitűnik, hogy állam nem magán spórol. Az állami működésre szánt kiadások 1249 milliárd forinttal emelkednek, ami 27 százalékos növekedés. Ezen belül jelentősen nőnek a rendvédelmi és a honvédelmi kiadások, az előbbieknél 24, az utóbbiaknál már 53 százalékos a növekedés, ami nem is annyira az ukrajnai háborúnak a következménye, hanem az elmúlt években megrendelt hadfelszerelések lassan megérkeznek, ezeket pedig ki kell fizetni.

A nyugellátásokra az idén 5546 milliárd forint jut, ez 33 százalékos növekedés a tavalyi tervekhez képest, mert ugye 2022-ben volt 13 havi kifizetés és legalább kétszer is pótlólagos nyugdíjemelés. Ebben a növekményben már benne van az év eleji 15 százalékos nyugdíjemelés is, amely vélhetően nem lesz elég, hiszen nem reális a kormány inflációs prognózisa. Brutális módon elszállnak a szociális támogatások, a tavalyi 480 milliárd forinttal szemben idén erre a célra 1999 milliárd forintot könyveltek el. A 316 százalékos emelkedés mögött egyértelműen a rezsitámogatások állnak vagyis nem arról van szó, hogy szociális fordulat jönne a kormány politikájában. A Pénzügyminisztérium közlése szerint jelentősen megemelték a Rezsivédelmi Alap forrásait annak érdekében, hogy megvédjék a magyar családokat, így az Alap összege közel négyszeresére, a tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra emelkedik.

Az elszálló infláció és kamatok miatt brutálisan megnőnek az államadóssággal kapcsolatos kiadások: idén a kamatkiadásokra már 2541 milliárd forintot költenek, ami 80 százalékkal illetve 1128 milliárd forinttal magasabb a 2022-ben eredetileg tervezett kiadásoknál. Ugyanakkor az eredeti 2023-es költségvetésben is már 2111 milliárd forintos kamatkiadással számoltak, de úgy látszik még ez sem volt elegendő, mert ilyen mértékben szálltak el a kamatok és nőtt az nominális államadósság. Ezzel együtt a PM szerint a GDP arányos államadósság a tervezettnél gyorsabban csökkenhet, most azzal számolnak, hogy a GDP 73,5 százalékáról a 69,7 százalékára csökkentik – köszönhetően a hatalmas inflációnak.