Az Orbán-kormány az idei 4,9 százalék után 3,5 százalékos hiánnyal és 1,5 százalékos növekedéssel számol az „erre az évre jó eséllyel várható 5 százalék után – mondta csütörtökön Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány konferenciáján, Budapesten.
A tárcavezető kiemelte, a költségvetésre hatalmas terhet helyeznek az energiaárak, jövőre várhatóan 2500 milliárd forintot tesz ki a büdzsé energiaszámlája, ami a rezsicsökkentés költségét és az állami intézmények, vállalatok fizetnivalóját is magában foglalja. Felhívta a figyelmet arra, hogy „a költségvetés nulla hiányú vagy többletes lenne, ha az árak nem nőttek volna ilyen drámai mértékben, a költségvetés deficitje mára maga az energiaszámla”.
Szintén csütörtökön a költségvetési bizottság összehívását és Varga Mihály pénzügyminiszter meghallgatását kezdeményezte a 2023-as költségvetés módosításával összefüggésben a testület elnöke, az MSZP-s Vajda Zoltán.
Vajda az MSZP Facebook-oldalán közvetített online sajtótájékoztatón elmondta, súlyos hibának tartja, hogy a kormány kihagyja a jövő évi büdzsé újraalkotásából az Országgyűlést, mivel
a költségvetés elfogadása „nem a kormány belügye”.
Hozzátette:
nem lehet rendeleti úton módosítani a jövő évi költségvetést, a kormánynak új, a valós helyzetre épülő költségvetési törvényjavaslatot kell benyújtania az Országgyűlésnek.
Az ellenzéki politikus elmondta, már nyáron, a 2023-as büdzsé elfogadásakor arról beszélt, hogy hiba a törvényt ilyen korán elfogadni, az előterjesztés ugyanis "fiktív, tarthatatlan és nincs köze a valósághoz".
Felidézte, hogy a jövő évi költségvetés
5,2 százalékos inflációval számol, miközben az a kérdés, hogy jövőre ez a szám ennek a háromszorosa, esetleg négyszerese lesz-e.
Hozzátette: a büdzsét 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel tervezték, holott akár recesszióba is fordulhat a magyar gazdaság.
Elmondta azt is, 371 forintos euróárfolyammal számoltak jövőre, míg jelenleg bőven 400 forint felett van egy euró ára.
Amíg a Fidesz által bevezetett különleges jogrend él, amíg rendeletekkel adókat vethetnek ki, költségvetést alkothatnak, addig az Európai Bizottsággal történő megegyezés – a jogállamisági törvények elfogadása – csak az újabb fideszes színjáték része – hangoztatta a testület elnöke, aki leszögezte: a büdzsé elfogadása vagy módosítása egy normálisan működő országban a parlament feladata.
Az Orbán-kormány felhatalmazta magát, hogy az Országgyűlés jóváhagyása nélkül is átírhassa a költségvetéstTiltakozik az MSZP, mert a kormány rendeleti úton akarja módosítani a „fiktív költségvetést”A tervezett négyszeresére ugró infláció jövőre ezermilliárdos bevételi többletet hozhat, elköltéséről az Orbán-kormány határoz majd