;

államháztartási hiány;infláció;gazdasági növekedés;rendeleti költségvetés;

- A tervezett négyszeresére ugró infláció jövőre ezermilliárdos bevételi többletet hozhat, elköltéséről az Orbán-kormány határoz majd

Rendeleti büdzsé készül.

Novemberben már az egész éves hiánycélt meghaladta az államháztartása hiánya, ennek ellenére a kormány azzal van elfoglalva, hogy az ukrajnai háborúra hivatkozva megkerülje a költségvetéskészítés szabályait. A kabinet ugyanis rendeletet alkotott arról, hogy hogyan kellene a már elfogadott, de még életbe nem lépett 2023-as költségvetési törvényt a parlament megkerülésével átírnia saját magának.

Egy jogállamban az ilyen rendeleti kormányzás elképzelhetetlen, de Magyarországon a Fidesz úgy alakította a jogszabályi kereteket, hogy ez mégis lehetséges. 

A kormány az ukrajnai háborúra hivatkozva létrehozott rendkívüli jogrend keretében, a 2023-as költségvetési törvényt rendelettel kívánja módosítani, a csütörtök éjjel megjelent Magyar Közlönyből az is kiderül, hogy hogyan. A költségvetési törvény csak azon fejezeteit érintheti a módosítás, amely a kormány ellenőrzése alatt van, és ez az államháztartás 95 százalékát jelenti, nem számítva az önkormányzatokat.

A bírósági az ügyészségi, az országgyűlési fejezetek, valamint a köztársasági elnökség költségvetése érintetlen marad, bár a korábbi gyakorlat szerint ezeket a területeket év közben szokta a kormány plusz pénzzel ellátni, ha azt úgy látja jónak, de a lényeg, hogy ezeket a fejezeteket megszorítás nem érheti. A most megjelent rendeletből kiderül, hogy a Költségvetési Tanács (KT) véleményt mondhat a rendeleti költségvetési tervről, én annak kihirdetéshez meg kell szerezni a KT jóváhagyását.

A KT jelenleg Kovács Árpád KT-elnökből, Matolcsy György jegybanki és Windisch László számvevőszéki elnökből áll, vagyis hármuktól függ, hogy lesz-e költségvetési rendelete a kormánynak. 

Ugyanakkor a kabinet engedi meg, hogy a testület azt véleményezze, hogy a költségvetési rendelet megfelel-e az államadósság szabályoknak – vagyis, hogy a GDP-arányos adósság csökkenő pályán marad-e. Ennek ellenére a KT észrevételeket tehet a költségvetési rendelettel kapcsolatban más témában is, de az már semmire nem kötelezi a kormányt. Az elmúlt évek gyakorlata alapján elmondható, hogy KT eddig soha nem gyakorolt érdemi kontrollt a költségvetési tervezés felett, kézzelfogható példa erre a 2023-as törvénytervezet, amit csont nélkül átengedett idén nyáron, annak ellenére, hogy azt övező kockázatok már akkor láthatóak voltak.

A 2023-as költségvetési módosítások tartalmáról még semmit sem lehet tudni, az azt előkészítő Pénzügyminisztérium hallgatásával tüntet, megkereséseinkre nem reagál. Pedig a büdzsét alapjaiban kell átírni, hisz az elfogadott törvényben a kormány 2023-ra 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, amiből jó ha 0 százalék összejön. Az inflációt ezzel szemben 5,2 százalékra tervezték, a benzinársapka eltörlése után már 19-20 százalékos 2023-as inflációval számolnak az elemzők. Vagyis a teljes költségvetést alapjaiban kell újraírni, gyakorlatilag pótköltségvetést kellene készítenie a kormánynak.

A 20 százalékot közelítő infláció nagy segítséget jelent a kormánynak, ugyanis az áfa-bevételek 1500 milliárd forinttal lesznek magasabbak, míg a minimálbér tervezett 13-15 százalékos emelése a személyi jövedelemadó bevételek 500-600 milliárd forintos terven felüli emelkedését vetíti előre, vagyis több ezer milliárdos tervezési hibák vannak a törvényben.

A jövő évi büdzsében nem szerepelnek a különadók sem, ezekből is bő ezer milliárdos nem tervezett bevétel keletkezhet, ennek ellenére a költségvetés készítői közel sincsenek könnyű helyzetben, hisz a kiadási oldalon ott tornyosulnak az energiaszámlák.

A helyzet bonyolultságát jelzik az idei költségvetési folyamatok is: novemberben brutális, 876 milliárd forintos hiány keletkezett, ami az elmúlt 20 év második legrosszabb adata – írta elemzésben Virovácz Péter az ING Benk vezető elemzője. Ráadásul az így kialakult 3466 milliárd forintos november végi hiány már 10 százalékkal meghaladja az egész évre engedélyezett 3152 milliárdos hiánycélt. Az ING Bank elemzője szerint ennek ellenére elég jó esély van arra az év végi hiány mégis teljesüljön, ehhez decemberben 313 milliárdos költségvetési többletre lenne szükség. A decemberi többletre fedezetet biztosíthatnak a rendkívüli adók – az év utolsó havában fizet számos cég még különadót, nem elfeledkezve a benzinársapka eltörléséről, illetve a Mol-ra kivetett adóemeléséről, amely további extrabevételt jelenthet a büdzsének. Virovácz Péter szerint Mol-ra kivetett különadó emelése is hozzájárul ahhoz, hogy az év végi költségvetési hiány a célhoz közel kerüljön. Jelenleg nincs jele az inflációs nyomás mérséklődésének, decemberben mindenképpen tovább emelkedik az infláció, ami növeli az áfabevételeket. - tette hozzá.

Közel sem ilyen optimista az elemző a most újraírandó 2023-as költségvetéssel kapcsolatban: bár továbbra is arra számít, hogy költségvetési konszolidáció a jövő évben tovább folytatódik, vagyis csökkenti a GDP-arányos hiányt, hisz ezt segítik a különadók, illetve a beruházási kiadások visszafogása is, ugyanakkor az idén nyáron kitűzött 3,5 százalék deficit teljesülése meglehetősen kétséges. 

A kabinet azzal, hogy aláássa az MNB monetáris politikáját, egy elhúzódó inflációs-gazdasági válságba löki az országot – mondta Simor András közgazdász. A Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke szerint elérkezhetünk egy olyan határvonalhoz, ahonnan már nem lesznek visszafordíthatóak a huxit felé vezető folyamatok.