- Nem mondott igazat Gulyás Gergely, nem a leginkább vásárolt autópálya-matricák drágulnak a legkevésbé

Nem mondott igazat Gulyás Gergely a múlt csütörtökön Kormányinfón, amikor azt állította, az az autópálya-matrica drágul kevésbé, amelyet sokan vásárolnak – írja az mfor.hu, amely a közérdekű adatigénylésére adott válasz alapján kiszámolta, hogy a differenciált áremelkedés összességében 29 százalék körüli, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) így jövőre az infláció duplájának megfelelő bevételemelkedésre számíthat, amely a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető konzorcium bevétele lesz.

Mint írják, a számítás az idén bonyolultabb volt, tekintve, hogy most először nem egységesen, az augusztusi éves infláció (15,6 százalék) mértékével emelték meg az útdíjhasználati díjat, hanem azt elég differenciáltan tették: egyes matricák csupán 5, míg mások 20, 40 vagy akár 70 százalékkal fognak többe kerülni jövőre.

Hozzáteszik, a közérdekű adatigénylésükre adott válasz megerősíti a NÚSZ júliusi cikkében felvázoltakat, amelyek szerint az értékesített matricák zöme heti (10 napos), illetve havi időtávra szól. Az év első nyolc hónapjában értékesített 11,3 millió matricából 6,4 millió darab volt heti (56,7 százalék), míg csaknem 2 millió darab szólt egy hónapra (17,5 százalék). Emellett nagyon népszerűek voltak a megyei matricák is, amelyekből 2,3 millió darab fogyott (20,6 százalék). Az eladott éves matricák száma kevesebb mint 580 ezer, ez az összes matrica 5,1 százaléka.

A NÚSZ adatszolgáltatásából az is kiderül, az úthasználati jogosultságok elsöprő többségét, konkrétan

Mint arra felhívják a figyelmet, ezen a domináns számon még az sem változtat érdemben, hogy motorokra nincs külön megyei és éves matrica, az ugyancsak D1-es díjtételként vásárolható meg, ugyanis a motorosok a saját kategóriájukban (heti, illetve havi matricákból) mindössze 84 ezret vettek, ami az összes eladás 0,75 százaléka. Azaz a portál szerint joggal feltételezhető, hogy a kétkerekűek az éves, illetve megyei D1-ből is elenyésző mennyiséget képviselnek.

A nagyobb kisbuszokra, kisteherautókra vonatkozó D2 kategóriából összesen 1 millió darabot adtak el augusztus 31-éig, ez az összes eladott matrica 9,2 százaléka. Némileg meglepő, de a buszok a B2 típusú matricákból meglepően keveset vásároltak, a nyolc hónap alatt eladott mindössze 47 ezer darab az összes úthasználati jogosultság 0,4 százaléka.

Kiszámolták, a NÚSZ adatai alapján az év első nyolc hónapjában 79 milliárd forint folyt be a sztrádamatricákból.

A portál szerint ha abból indulunk ki, hogy nem változnak a sofőrök matricavásárlási szokásai, azaz jövőre is ilyen mennyiségben vásárolják ezeket a termékeket, de már a jövő évi áron, akkor

pusztán az árak differenciált emelése miatt. Ismételten felhívják a figyelmet arra: az eddigi gyakorlat az volt, hogy minden kategóriában az augusztusi inflációs adatnak megfelelő mértékű emelés történt.

Mint arról korábban mi is beszámoltunk, a személyautók D1-es kategóriájában a heti matrica ára 44, a havi úthasználati jogosultságért fizetendő díj pedig 71 százalékkal emelkedik. Ez forintosítva azt jelenti, hogy ebben a két kategóriában az év első nyolc hónapjában befolyt csaknem 31 milliárd forint helyett jövőre ugyanebben az időszakban 46 milliárd forint bevételre számíthatnak. A motorosok a két rövidebb időszakra idén augusztus végéig 161 millió forintot fizettek ki. Itt 72, illetve 63 százalékkal fognak emelkedni az árak, ami 272 milliós bevételt sejtet (68 százalék növekedés), és, mint arra felhívják a figyelmet, ez az összeg valóban „eltörpül” a többi kategória milliárdjai mellett.

Megjegyzik azt is, hogy mindezt nem csak a magyar autósok fogják „összedobni” a NÚSZ-nak. A kikért adatokból ugyanis az is kiolvasható, hogy a 10 millió D1-es matrica 40 százalékát külföldi rendszámú autókra vásárolták meg.

Ám a gigantikus növekedés zömét lehetséges, hogy továbbra is a hazai autósok fogják kifizetni.

A NÚSZ adataiból pedig az is kiderül, hogy a buszok B2-es kategóriájában többségben voltak a külföldi járművek: a 47 ezer buszból 27 ezer, azaz 57,7 százalék nem magyar rendszámtáblára vásárolt sztrádamatricát. És bár a buszok által generált 1,2 milliárd forintnyi bevétel nem jelentős, az áremelés ebben a kategóriában minden idősávra 5 százalék, vagyis

Felidézik, hogy a szeptember 29-i Kormányinfón kérdést tettek fel Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek azzal kapcsolatban, mi alapján döntöttek a differenciált díjemelés mellett.

„Megnéztük a nemzetközi gyakorlatot is, hogy hol mennyi az autópálya-matrica, és azt is, hogy ki, mennyi autópálya-matricát vásárolt, miből fogy sok, és ott emeltünk kisebb mértékben, amiből sok fogy”

– válaszolta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Csakhogy Gulyás Gergely nem mondott igazat – jegyzi meg a portál. Mint látható,

A második legtöbb eladott (19 százalék) D1 megyei matrica valóban csak 5 százalékkal drágul,

„Hogy a tárcavezető tévedése minek tudható be, azt nem tudjuk, de az biztos, a sztrádahasználati díjak emelkedése leginkább a személyautóval rendelkező családokat fogja sújtani” – írják.

A pénzt természetesen nem vágja zsebre a NÚSZ. Mint ismert, az állam 35 éves koncessziós megállapodásra írt ki közbeszerzést, ennek során 1237 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út üzemeltetését adta át. A koncessziót, így a hasznok szedésének jogát egy olyan, magántőkealapokból álló konzorcium nyerte el, amelyek Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődnek.

A közbeszerzési értesítőben megjelent, a kormányközeli milliárdosok nevével fémjelzett konzorcium kilométerenként és évente nettó 96,2 millió forint koncessziós szolgáltatási díjat fizet, ami éves szinten és 27 százalék áfával növelten nagyjából 151 milliárd forintot jelent. Az idei év első nyolc hónapjában befolyt összegek alapján a NÚSZ bevétele idén várhatóan 120 milliárd forint körül várható (ebbe nem számítjuk bele a decemberben, elővételben értékesített 2023-as matricákat), míg jövőre a fenti módszertannal számított bevétel is nagyjából 151 milliárd forint körül alakul – írták.