– Bennünket is váratlanul ért a kata megszüntetése. Azonnal nekiálltunk dolgozni a lehetséges megoldáson, és felvettük a kapcsolatot a Kulturális és Innovációs Minisztériummal, hogy elküldjük a javaslatainkat, amelyek az ekho javításáról, finomításáról szóltak. Azt a választ kaptuk, hogy meg fogják vizsgálni, de közvetlen tárgyalás még nem volt – mondta lapunknak Gyimes László, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének alelnöke és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Gyimesi szerint azonban a korábbi katával adódtak gondok is, hisz az adófizetési kötelezettség a bevételtől függetlenül ugyanannyi volt, másrészt szociális ellátási szempontból nem volt megfelelő, hiszen nem biztosította a nyugdíj elfogadható szintjét.
A szakember szerint megoldást jelenthet a zenészeknek és más művészeknek is az ekho, melynek mértéke a közeljövőben 13 százalékponttal csökken. – Ezzel a lépéssel az aktív korú ekhósok számára marad 15 százalék közteherviselés – mondja Gyimes, hozzátéve, noha ez hátrányosabb mint a kata, de elfogadható megoldás. Az ekho fő előnye pedig, hogy a befizetett 15 százalék megoszlik személyi jövedelemadóra és társadalombiztosítási járulékra, valamint a zenész nyugdíja is jobban biztosítva lesz – utóbbi két előny a kata esetében nem volt.
Sokan kaptak adócukorkát, tovább hajlítgatja a kata-törvényt az Orbán-kormány– Egy ereje teljében lévő, húsz-huszonöt éves zenész nem foglalkozik azzal, hogy mi lesz vele hatvan évesen. Mi, a szakszervezetnél azonban látjuk, hogy milyen nehéz helyzetben vannak az idős zenészek, ezért is lesz hasznos megoldás az ekho – mondja Gyimesi.
Nincs egységes fellépés
De mit szólnak a kata módosításához az előadók? – Számomra a kata eddig egy különösen előnyös adózási forma volt, mivel én főállásban zenepedagógusként dolgozom, mellette pedig aktívan koncertezem, így a munkáltatóm a béremből fizette utánam az összes járulékomat, az előadóművészetből származó bevételeimet pedig a kata segítségével rendeztem – mondja Gyémánt Bálint gitárművész, aki szerint az adónem megváltoztatása a nyári szezon közepén egy arculcsapással volt egyenlő.
A problémához hasonlóan áll Barkóczi Noémi énekes-dalszerző, akinek fogalma sincs, hogy melyik másik adózási formát válassza, hogy a helyzetből profitálni tudjon. – A törvénymódosítás után a könyveléssel járó bonyodalmak és a megbízókkal való egyeztetés nagy terhet rak a zenészek vállára. Kevesen lesznek, akik ebből nyereségesen jönnek ki – mondja Barkóczi, aki a könyvelőjét hívja segítségül, hogy az adónemek közt helyesen dönthessen, ugyanis nem látja, hogy a zenészek közt elindult volna a közös ügy érdekében bármiféle érdemleges összefogás.
– A kata nagy előnye volt, hogy fix havi adóval és az éves iparűzési adóval borzasztóan jól lehetett előre tervezni – mondja Günsberger Ákos. A gitárművész szerint ugyanis, ha egy előadó a többszörösét is keresi a nyári szezonban annak mint máskor az évben, akkor is fel tud készülni arra, hogy a kevésbé prosperáló hónapokban is kifizesse az adót. A jelen helyzetet ő is bizonytalannak éli meg, miközben egyes szervezők már a szeptemberi koncertekre szeretnének vele szerződéseket aláíratni. – Mindenki elégedetlen, de a zenei érdekszférát már olyan szinten szétrombolták, hogy nincs egységes fellépés, ugyanis egy zenész, aki nem érintett a katában, az nem feltétlenül áll ki a másikért. A szolidaritásnak ezt a hiányát pedig sajnos, a társadalom többi szintjén is megtapasztalhatjuk – teszi hozzá.
Irreális lehetőség
Az előadóművészek élete másrészt nem feltétlenül tervezhető előre, hisz gyakran nem fix gázsiért játszanak, hanem az adott este bevételéből részesednek. – Azt sosem tudhatod előre, hogy egy koncertre harminc ember jön el vagy száz. Mindezt befolyásolhatja, hogy a városban éppen lezárások, koronavírus vagy Forma-1 van – mondja Gyémánt, aki szerint szintén irreális elvárás lenne, hogy egy zenészt például a Művészetek Palotája vagy a Budapest Jazz Club felvegyen mint alkalmazottat, csak mert évente egyszer az adott helyen fellép. – A törvénymódosítással persze az intézmények ki vannak zárva, katás vállalkozóként már csak magánszemélyeknek lehet számlázni, ami elég ritka a showbizniszben – teszi hozzá.
Demeter Szilárd szabadságon
Lapunk megkereste Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatóját, volt könnyűzenéért felelős miniszteri biztost az Indexnek adott interjúja után, amelyben azt mondta, korábban volt egy javaslata, hogy létre kellene hozni egy kreatívipari adózási formát, amellyel segíteni lehetne a zenészeket, és melynek az egyszerűsített adminisztráció a lényege. Megkérdeztük, hogy pontosan hogyan működne az adózási forma, és ezzel kapcsolatban milyen szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel egyeztetett, és a kormány oldaláról kikkel vette fel a kapcsolatot, de PIM kabinetfőnökétől azt a választ kaptuk, hogy Demeter Szilárd a szabadságát tölti, így nem áll módjában továbbítani a kérdéseket.
Gyémánt ősszel is olyan adózási formát szeretne választani, ami áfa körbe tartozik, mivel zenészként számos közvetlen kiadása van, hisz a fellépéseihez például vásárolnia kell hangszereket, amelyeket karban kell tartania, valamint fellépőruhákra is szüksége van. – Emellett sokan nem nem tudják, hogy a legtöbb esetben a zenész fizet egy lemez felvételéért, utómunkálataiért, fotózásért, videókészítésért és az elkészült anyagok promóciójáért is.
Zene mint lelki táplálék
Gyémánt szerint megoldást jelentene, ha maradna a kata, az adóterheket viszont sávosan megváltoztatnák. – Nem mindegy, hogy valaki egy vagy tizenkét millió forint feletti forgalmat termel egy évben – mondja a művész.
Szerinte sokan szeretnek arra hivatkozni, hogy míg egy bankár, egy burkoló vagy pék fontos és látható munkát végez, és ezért meg is fizetik, addig egy művész vagy egy pedagógus nem. – Gondoljunk csak bele abba, hogy a karantén alatt milyen sokan fordultak a könyvek, a zene és a filmek felé, hogy könnyítsenek a lelkükön. Ez is bizonyítja, hogy a kultúra, és szűkebb értelemben a zene az a fajta lelki táplálék, amivel az emberek képesek fennmaradni a víz fölött a legnehezebb időkben is.
A katásokat nem érheti kritika
Az új kata-törvény utáni helyzetről kérdeztük Vadász Iván adószakértőt.
Miben látja a kata módosításának a legnagyobb problémáját?
A kata változtatásával az a baj, hogy az hirtelen és minden konzultáció nélkül történt. Ha a változtatásról időben egyeztetnek a szervezetekkel, zenészekkel, majd novemberben, első lépésként növelik az adóterhet, és január 1-től pedig teljesen átalakítják a rendszert, akkor ez egy kulturált megoldás lett volna. Persze tény, hogy a kata nem volt arányos közteherviselés. De erről a katások nem tehettek, ők csak éltek a kedvező lehetőséggel. Őket semmilyen kritika nem érheti.
Más probléma van az új törvénnyel?
A másik probléma, hogy nyáron, amikor mindenki szabadságra megy, akkor kell tépelődnünk, hogy melyik adónemet válasszuk. Augusztus 31-ig például az egyéni vállalkozó zenészek dönthetnek a kiva, azaz a kisvállalati adó mellett, ha azonban nem választják, akkor ráérnek szeptemberben dönteni arról, hogy mi legyen. Én ezt tanácsolom. Ha pedig nem tesznek semmit, akkor az Szja törvény szerint fognak adózni. Amennyiben úgy döntenek, hogy nem a vállalkozói jövedelemadót választják, hanem az átalányadót, akkor ezt október 31-ig bejelenthetik szeptember 1-ig visszamenőleg. Vagy választhatják az ekhót.
A zenészek szempontjából az ekho vagy az átalányadó a jobb?
Ehhez több szempontot kell figyelembe venni. Az átalányadó például azért jó, mert a zenész ebben az esetben két millió forintig adó- és járulékmentes. Efölött természetesen meg kell fizetnie az átalányjövedelem utáni adót és járulékot. Az ekho előnye, hogyha valaki egy zenekarban játszik, tehát munkaviszonya van, és keres például havonta ötszázezret, akkor kétszázezer forint után munkabérként kell adózni, utána a másik háromszázezres rész után csak tizenöt százalék ekhót kell fizetni. A háromszázezer után azonban a nem jár társadalombiztosítási ellátás. De minél nagyobb a zenész bére, annál inkább megéri az ekhót választani.
Legutóbb arról lehetett olvasni, hogy az ekho mértéke 13 százalékponttal csökken, szeptembertől ugyanis megszűnik az úgynevezett kifizetői ekho. Ez mennyiben segíti a zenészeket?
Segíti őket, de ez a katához képest többszörös növekedés. Így körülbelül háromszor annyi közterhet kell fizetniük mint az eredeti kata idején.
