Az Orbán-kormány kedd este kiadott rendeletében tovább faragta a kisadozó vállalkozások tételes adójáról szóló kata-törvényt, a társasági adó és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás az ekho szabályait.
A kabinet az alapvető jogállami normákat semmibe véve – a háborús rendkívüli jogrendre hivatkozva –, rendeletekkel írja át az adótörvényeket, amelyeket elvileg csak a parlament fogadhatna el. Ráadásul a most bejelentett változásokat már szeptember elején életben léptet. Bár könnyítésekről van szó, akkor is csak minimális felkészülési időt ad az érintetteknek.
Az Orbán-kormány szerint szeptember elsejétől egyes adótörvényeket nem úgy kell alkalmazni, ahogy azt a parlament jóváhagyta. A módosítások egy része a szigorított kata szabályokat írta át: a most megjelent kormányrendelet szerint az augusztus 31-én a kata adózást alkalmazó közkereseti társaságnak, betéti társaságnak, egyéni cégnek, ügyvédi irodának nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetnie a szeptember 1-jei nappal elkészítendő nyitómérlegüket, amivel jelentősen csökken az adónemből kiszoruló szervezetek adminisztrációs költsége – mondja Vizer József, a Grant Thornton Hungary adózási üzletágának vezetője. A másik változás nem a kata-alany betéti társaságok és közkereseti társaságok számára, hanem a kisadózóként bejelentett tagjainak jelent alternatív adózási módot. Amennyiben idén szeptember 30-ig bejelentik az eddig katázó gazdasági társaság egyszerűsített végelszámolását, abban az esetben – az eddigi szabályoktól eltérően –, a bejelentés napjával az addig kisadózó tag egyéni vállalkozást indíthat, és például azon keresztül folytathatja az eddigi tevékenységet. Fontos, hogy a szeptember 30-i határidő jogvesztő és amennyiben az egyszerűsített végelszámolás a gazdasági társaság megszűnése nélkül ér véget, vagy ha felszámolási eljárásként folytatódik, akkor a magánszemélyt törlik az egyéni vállalkozói nyilvántartásból – figyelmeztet Vizer József.
Ruszin Zsolt adótanácsadó, a Magyar Könnyvizsgálók Országos Egyesületének alelnöke szerint
a kabinet mostani rendelete nem oldott meg rengeteg problémát azok közül, amelyeket ő maga okozott a kata kivéreztetésével, ám a kapkodó jogalkotással rengeteg újat teremtett.
A adótanácsadó szerint a rendelet ékes példája annak, hogy milyen az, amikor egy minisztérium nem beszél a szakmával. A szakértő szerint biztos, hogy lesz még további korrekció, de anélkül is már most is jogbiztonságot sértő, egzisztenciális katasztrófákat okozó adózási szituációk alakulhatnak ki – mondta az adótanácsadó a kata módosításáról.
A kormány átírta az ekhó szabályait is: az ekhó egy kedvezményes adózás, amely nem vállalkozói viszonyt, hanem munkaviszonyt feltételez, és csak bizonyos szakmák számára engedélyezi a használatát a törvény, azt is csak a jövedelem minimálbér feletti részére. A kedvezményes ekhót a színészek, zenészek, újságírók, írók, és a sportolók választhatják, összesen mintegy 30 szakmában, vagyis ez az adónem a magyar társadalom egy nagyon szűk szelete számára opció, így az soha nem fogja kiváltani, vagy pótolni a katát, annak ellenére, hogy ezt sugallja a Pénzügyminisztérium e témában kiadott közleménye.
Az ekho mértéke 15 százalék, amit a munkavállaló fizet és további 13 százalékot a munkáltatónak kell adóznia a költségvetésbe, így mentesül mind a cég, mind a magánszemély az szja- és a tb-járuléktöbblet befizetése alól. A kabinet a mostani rendeletével eltöröli a kifizetői 13 százalékos ekho-terhet, ám ezen adócsökkentés indokáról egy szót sem szól a minisztérium. Ruszin Zsolt, adótanácsadó szerint
ezzel az akcióval az Orbán-kormány az egykor katás újságírók és művészek jóindulatát akarja megvásárolni, azaz ezzel akarja lecsillapítani kata megszűnése miatti elégedetlenséget. Ezekben a szakmákban ugyanis sok katás vállalkozó volt, számukra az új kata vagy az átalányadózás választása sokkal nagyobb adótehert jelentene.
Ehhez képest az ekhózás, főleg a csökkentet ekhózás kisebb tehernövekedést jelent. Ruszin a kormány ezen húzását ahhoz hasonlította, mint amikor a katás-tüntetések alatt bejelentették a rendvédelmi dolgozók béremelését, azaz a kormány az esetben is lojalitást próbált vásárolni.
A kormány rendeletei úton módosította a társasági adó szabályait is, amikor arról döntött, hogy a cégek a társasági adót szeptembertől nemcsak forintban, hanem euróban és dollárban is teljesíthetik. Korábban Varga Mihály pénzügyminiszter már bejelentette ezt a tervet, ám akkor arról is beszélt, hogy az iparűzési adóra is vonatkozik ez a könnyítés – ám az erről szóló rendelet nem jelent meg.
Mind a kata-, mind az ekhó-kedvezmények, illetve a társasági adó módosítása rendeleti úton történik, így ezek szabályok csak addig élnek, amíg tart az ukrajnai háború miatt elrendelt rendkívüli jogrend. Ha lejár a jelenlegi periódus, akkor a rendeletek hatályukat vesztik, hacsak a korábbi gyakorlat szerint a kormány parlamenti szavazógépe nem emeli be törvényekbe a rendeletek tartalmát. Korábban ez volt a gyakorlat, ám hogy a jövőben is ez történik majd, arra nincs jogállami garancia, így a cégeknek érdemes a most bejelentett adóváltozások hatályát óvatosan kezelni.
Dönteni kell a kata-soknak
Szeptember elsejétől a kormány gyakorlatilag megszüntette a vállalkozók és cégek számára a kata-t, ezért az érintetteknek napokon belül új adózási formát kell választaniuk. Magánszemélyként vállalkozói jövedelemadózás, átalányadózás, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egyszerűsített foglalkoztatás, önálló tevékenység és munkaviszony létesítése, cégként pedig kisvállalati, valamint társasági adózás jöhet számításba.
