Az elmúlt 30 napban nem érkezett alkatrész a budapesti 3-as metró orosz szerelvényeihez és a gyártó Metrowagonmash (MWM) szakemberei sem jöttek Oroszországból – ismerte el lapunknak a BKV. Az ukrajnai orosz invázió ugyan a vállalat szerint egyelőre nem befolyásolja a szerelvények karbantartását, ám a jelenlegi készlet legfeljebb néhány hónapra elegendő, attól függően, hogy milyen ütemben kell cserélni azokat. Ráadásul kérdés, hogy az oroszországi gyár – amely háborús felszereléseket is előállít – készít-e most egyáltalán a szerelvényekhez alkatrészeket.
Az ukrajnai háború jelenlegi és későbbi hatásait elemző friss jelentésből az derül ki, hogy a BKV-t két módon érinti közvetlenül a háború. Az egyik, hogy szinte behajthatatlanná vált a cég mintegy 12,5 milliárdos kötbérkövetelése.
Az orosz gyártó az előzetes egyeztetéseken semmit nem ismert el, semmilyen kártérítési összeget nem tartott elfogadhatónak. A BKV 2019-ben ugyan beperelte a Metrowagonmash-t, ám az orosz cég az elmúlt két év alatt még a periratokat sem vette át. A háború alatt a per gyakorlatilag leállt.
A budapestieket ennél rosszabbul érintheti a háború miatti alkatrészhiány. A raktározás drága és ma már nem is szokás hosszú évekre előre betárazni a különböző alkatrészekből, járműelemekből. A BKV-nál sincs ez másként. Ugyan a készlet pár hónapra elegendő lehet, ám
a meglehetősen silány minőségben elkészült orosz járműveken 18 sorozathibát azonosítottak a 2020-as független szakértői jelentésben és arra jutottak, hogy új szerelvényekhez képest az orosz járműveknek különösen nagy a karbantartási igényük.
A meghibásodás aránya a teljes járműflottában akkor 15 százalékos volt. Márpedig a normál működéshez a járművek 84 százalékára szükség van.
Már akkor jelentős kockázatként értékelte a szakértői jelentés, hogy az orosz gyártó gyakorlatilag monopolhelyzetben van az alkatrészek utánpótlásában. Akkor elsősorban az elszálló árak miatt aggódtak, de most kiderült, hogy a helyzet az üzemeltetést is veszélyeztetheti. A BKV menedzsmentje persze tagadta a dolgot, mondván „a cégnek minden lehetősége megvan arra, hogy a fenntartáshoz szükséges alkatrészeket a hazai és a nemzetközi beszállítói piacról szerezze be”. Ám már akkor kérdéses volt, hogy a speciális orosz szabványok szerint készült elemeket ki más tudja majd leszállítani.
A BKV most is a legjobbra számít. A Népszava kérdéseire rendkívül szűkszavúan azt válaszolták, hogy a raktárban rendelkezésre állnak tartalék alkatrészek, amelyekből egyelőre megoldható a járművek üzemeltetése. A kifogyó alkatrészek pótlását pedig azzal intézték el, hogy „folyamatosan vizsgálják és keresik a hazai és egyéb beszerzési és szállítási lehetőségeket”.
– Most jól jöhet, hogy a Budapestnek szállított orosz szerelvények afféle „lego” járművek, amelyekbe számos egységet különböző nagy nemzetközi gyártóktól szereztek be.
Így például a motor a japán Hitachi gyár terméke. Ezeket nyilvánvalóan a közvetlenül a gyártótól is beszerezheti a BKV, talán még jobb áron is – magyarázza Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke. A gondot szerinte a kisebb kopó alkatrészek jelenthetik, a kocsiszekrény és a forgóváz elemei, illetve a vezérlő számítógép, amely szintén orosz gyártmány. A kábelkorbácsokat éppenséggel Ukrajnában gyártották. Ennél is nagyobb gond a gömbtányérok gyors kopása. (Ezek rossz minőségéről Héri József, a BKV üzemigazgatója is hosszasan beszélt a korrupciós bizottság előtt.) A gömbtányérokból már eddig 500-600 darabot kellett kicserélni. Hasonló a helyzet a „reaktív támrúd szilentblokk” egységekkel, amelyek békeidőben is napi üzemeltetési kockázatnak számítottak. Most már az is kérdés, hogy mi lesz, ha az orosz gyár nem szállít újakat.
A Metrowagonmash a Moszkva melletti Mityiscsi Gépgyárban gyártatta le a budapesti kocsikat. (Az iho.hu szakmai portál fotókat is közölt, ahogy a gyárban készül a kábelezés. Ezekről azután kiderült, hogy hol gyorskötözővel, hol szigetelőszalaggal rögzítették a kocsiszekrényhez.) A gyár azonban vasúti és metrókocsik mellett például nagy sebességre képes lánctalpas alvázcsaládot is készít harci járművekhez. Új fejlesztésüket, a speciális hajótestű kerekes alvázat tavaly mutatták be az Army2020 Nemzetközi Katonai-Technikai Fórumon.
Egy háború közepén vélhetőleg nem a budapesti metróra gyártanak gömbtányérokat
– mutat rá Bíró Endre. Az pedig már politikai kérdés, hogy a háborút elítélő fővárosi önkormányzat tulajdonában álló cég üzleti kapcsolatban maradhat-e egy hadiipari beszállítóval.
„A városvezetés számára az utas- illetve a szolgáltatásellátás biztonsága a legfontosabb – szögezte le Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Karácsony Gergely főpolgármester mindenesetre felkérte a BKV-t, hogy vizsgáljon meg minden alternatív beszerzési lehetőséget. A városvezetés többször is kinyilvánította, hogy elítéli az orosz agressziót és amennyiben ezt el lehet kerülni, semmilyen módon nem kíván üzleti, gazdasági kapcsolatot fenntartani olyan orosz céggel, amely ebben érintett.
Az M3-as metró különösen nagy szerepet tölt be a fővárosi közlekedésben: a több mint 17 kilométer hosszú vonal Magyarország legnagyobb forgalmat lebonyolító vasúti rendszere, munkanapokon átlagosan 500 ezernél többen utaznak rajta. Ez több, mint az országos vasúti hálózat teljes forgalma.
