2007-ben a múlt pénteki esethez kísértetiesen hasonlító módon ütközött össze két szerelvény. Az egyik az AVR (Automatikus Vonatirányítási Rendszer) nélküli vágányról szabad jelzés mellett indult el, míg a mellette lévő vágányon a vörös jelzés ellenére elindult kocsiban a vezető kapcsolta ki – egyelőre megmagyarázhatatlan okból – az automata rendszert és kézi vezérlésre állt át. A két vágány negyven méter múlva találkozik, így az ütközés szinte kivédhetetlen. A kettes vágányon ugyanis hiába van mechanikus vészfék, a vágány túl rövid ahhoz, hogy a kocsi időben meg tudjon állni.
– Az anyagi kár azonban 15 évvel ezelőtt töredéke volt a mostaninak. Nem csupán azért, mert akkor még a régi metrókocsik voltak üzemben, hanem azért is, mivel akkor mindkét szerelvény vészfékezett, most viszont csak az egyik – magyarázza Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke, aki szerint minden szakember tudta, hogy nem igazán megnyugtató a kihúzó vágányok biztonsági szintje, ennek ellenére semmi érdemi lépés nem történt.
Hiába kezdődött el a hármas metróvonal rekonstrukciója, a vonatbefolyásoló rendszer maradt a régi. Erre ugyanis már nem jutott pénz. Ahogy arra sem, hogy az egyik vágányt 40 méterrel meghosszabbítsák és az autostop vészfékberendezést hátrébb telepítsék. Holott így kialakítható lett volna a megfelelő védőtávolság akkor is, ha az egyik vonat túlhalad a vörös jelzésen. A baleset közvetlen oka a motorkocsi-vezető szabálytalan munkavégzése, bár tegyük hozzá mindketten kezdőnek számítottak. De a közvetett ok a rosszul értelmezett takarékosság és a szakma iránti alázat hiánya – mondta a Népszavának Bíró Endre.
A baleset utasok által nem használt, üzemi területen történt és senki nem sérült meg. Az anyagi kár felmérése még folyik, de akár több száz milliós is lehet. (Egy kocsi ára 313 millió forint volt.) A költségeket fokozza, hogy a metrókocsik mellett a a vágányokat is javítani kell, amelyre a rekonstrukción dolgozó Swietelsky céget kérték fel. A vállalási árról, a becsült kárösszegről egyelőre hiába kérdeztük a BKV-t, lapzártánkig nem érkezett válasz. Ahogy arra a kérdésünkre sem, hogy a káresemény után számíthat-e a fővárosi közlekedési cég kártérítésre és ha igen, mennyire a biztosítójától.
– Utasokat szállító szerelvénnyel ez nem történhet meg, mivel az utasforgalmi területeken mindenütt telepítették az AVR-t, ami ugyan korszerűtlen nyolcvanas évekbeli technológia, de az ehhez hasonló ütközéses baleseteket mindenképpen kivédi – nyugtat meg mindenkit Bíró Endre. A BKV egy rendkívül szűkszavú közleményen túl semmit nem közölt a a balesetről.
A baleset miatt hétfőtől a Határ út és Kőbánya-Kispest között pótlóbuszok járnak a helyreállítási munkák befejezéséig. A rendőrség vasúti közlekedés gondatlan veszélyeztetésének gyanúja miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen. De vizsgálódik a közlekedésbiztonsági szervezet és a BKV is. Az eset napirendre kerül a cég jövő heti igazgatósági ülésén.
