Sokan szeretnének másnapra, de legalábbis nyárra „beachbody”-t formálni, és ennek érdekében drasztikus módszereket is hajlandóak bevetni. Ezek, a csodapirulák, táplálék-kiegészítők, illetve szélsőséges diéták azonban nemcsak azért veszélyesek, mert hosszútávon nem fenntarthatóak, hanem akár az egészséget is súlyosan károsíthatják. Táptalajai az úgynevezett jojó-effektusnak is, abbahagyásuk után ugyanis nemcsak a leadott, hanem akár jóval nagyobb súly is vissza tud kúszni – mondta Wolher Veronika, a Budai Egészségközpont dietetikusa, egészségfejlesztője a Népszavának.
Fogyni ugyan sokféle módszerrel lehet, akár két hét alatt is, az viszont nagyon nem mindegy, hogy milyen áron, ahogy az sem, utána mi történik: egészségese(bbe)n élünk tovább vagy visszatérünk az elhízást okozó táplálkozási szokásainkhoz. A szakember kiemelte, egy életen át nem lehet csak szereken, porokon vagy nagyon szigorú diétán élni. Ha a szervezetet mennyiségileg és minőségileg tartósan éheztetjük, hiánytünetek alakulnak ki, de lelkileg és idegileg is kikészülünk.
Elcsépeltnek tűnhet, de hosszútávon
Ezt persze főleg elkezdeni nem könnyű, és sokan nem is tudják, hogyan tegyék, ezért az elhatározás birtokában célszerű felkeresni egy szakembert, aki az egyéni jellemzők felmérése után személyre tudja szabni az egészséges, változást eredményező táplálkozást és mozgást.
A túlsúly, de akár a kóros soványság hátterében is állhat szervi probléma, ha ez kizárható, az állapot javításában a táplálkozáson van a hangsúly. Az egészségfejlesztő szerint nincs egységes „okosság”, nem mindenkinek ugyanaz működik, ezért számos tényező: az alapanyagcsere, a fizikai aktivitás, a szívesen használt nyersanyagok, illetve ételkészítési módok alapján kell kialakítani azt az életmódot, amelyet magunkénak tudunk érezni. Fontos, hogy ne kelljen hirtelen az egész kamrát „felrobbantani”, apró lépésekben haladjunk. Az életvitel átalakítása hosszú folyamat, akár egy évig is eltarthat, így aztán nem is lehet vele két hét alatt 15 kilót leadni. Igaz, ez nem is cél – tette hozzá a dietetikus. A szakember megjegyezte, szélsőséges verziója az életmód testreszabásának is van, igaz, az alapanyagcserét sok tényező befolyásolja; a nem, az életkor, az alvás mennyisége, minősége, a hormonális ciklus változásai, de a fizikai aktivitás és a különböző betegségek is hatnak rá, ráadásul folyamatosan változik is.
Nyárra még lehet
Ha most elkezdjük, kicsit „begyorsítva”, júniusra 2-3 kilót még le lehet adni. A „turbózáshoz” azonban még nagyobb tudatosságra és több kitartásra van szükség: hamarabb kell megszokni az új táplálkozási elveket és rendszeressé tenni a mozgást, hogy tónusosabb is lehessen a test – biztatott Wolher Veronika. A dietetikus hozzátette, az is fontos, hogy nyár végén mindezt ne is engedjük el.
10-15 kiló felesleg – egészséges – leadásához viszont 6-8 hónapra biztosan szükség van. Hiába akarunk manapság mindent azonnal, türelmesnek kell lenni magunkkal. Annál is inkább, mert a plusz kilók sem hirtelen gyűltek a testünkre. Igaz, sokkal gyorsabban és könnyebben ugranak fel, mint amilyen tempóban hajlandóak távozni. Ennek üteme egyébként szintén egyéni, fizikai aktivitás hiányában például lassabb lehet, mert a szervezet többet raktároz. Ez történik akkor is, ha nem elegendő az energiabevitel. Sokan nem értik, miért nem fogynak, amikor „alig esznek”. Ha kevesebb kalóriát viszünk be, mint amennyire a szervezetnek szüksége van, akkor egy idő után az alapanyagcsere lelassul. Ráadásul a koplalást gyakran falási rohamok kísérik, ami hízáshoz vezethet – magyarázta az egészségfejlesztő.
Az egyik legújabb „őrület” az időszakos böjtölés lényege, hogy a hét, de akár a nap bizonyos részén eszünk, a többin koplalunk. Ez a módszer még a hívei szerint sem használható mindenkinek, de Wolher Veronika szerint inkább csak bizonyos élelmiszerek, például az egyszerű szénhidrátok, de főleg a nassolás elhagyása lehet helyénvaló, az étkezések kihagyása, a napokon vagy heteken keresztül tartott, szigorú böjtölés azonban hosszútávon egészségkárosító is lehet. Ha rendszeresen kihagyjuk a reggelit vagy a vacsorát, az inzulinszint-ingadozást eredményezhet, ami nem tesz jót a vércukorszintnek. Az értékek a kimaradó étkezések miatt szélsőségesek lehetnek, ami farkaséhséget, de akár rosszullétet; szédülést, émelygést, dekoncentráltságot is eredményezhet. Előfordulhat az is, hogy egy-egy kihagyott étkezés után jóval többet eszünk, ami szintén hirtelen megemeli a vércukorszintet. A hosszas koplalás egészségügyi problémákat is okozhat, például a gyomorsav irritálhatja a gyomor nyálkahártyáját, felmaródásokat okozhat, a pangó epefolyadék pedig kőképződésre hajlamosít.
Azért van, ami mindenkinek beválik
Az egyéni „beállítások” mellett vannak általános elvek, amelyek mindenkinek hasznára válnak. Ilyen a napi fél kiló zöldség- és gyümölcsfogyasztás: előbbiből legalább 30, utóbbiból pedig 20 dekányi mennyiséget „ildomos” elfogyasztani, nemcsak a vitamin- és ásványianyag-, hanem az élelmi rost-tartalmuk miatt is. Ebből sok van a teljes kiőrlésű gabonafélékben is, de már azzal is sokat tehetünk az egészségünkért, ha fehér helyett barna rizst választunk. Az élelmi rostok folyadék hatására megdagadnak a gyomorban, és eltelítenek, de a vércukorszint egyensúlyban tartásához is hozzájárulnak és szerepet játszanak a koleszterin, valamint a felesleges epesavak megkötésében is. Nem csak a rostok miatt fontos a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás. Az, hogy ez mennyi, szintén egyéni, de minden felnőttnek ajánlott naponta legalább 2,5-3 liter vizet meginna a hidratáltság fenntartásához. Melegben, fizikai aktivitás esetén persze többet is igényelhet a szervezet. Lényeges, hogy ez ne üdítőital, hanem csap- vagy ásványvíz legyen – mondta a szakember.
