Holnaptól lisztből készül a kenyér, rozslisztből a rozskenyér és augusztustól hús is lesz a krinolinban. Legalábbis több, mint eddig. Vagy nem hívhatják kenyérnek, illetve krinolinnak, virslinek, vagy párizsinak.
Június 22-től, vagyis holnaptól jelentősen megváltoznak pékárukra, főként a kenyérre vonatkozó előírások. A sütőipar mellett a húsfeldolgozók és persze a termelők is érezni fogják a Magyar Élelmiszerkönyv legutóbbi módosításainak hatását.
A sütőipari szakemberek szerint a módosítás lényege, hogy azoknak a termékeknek is szabályozza az előállítását, melyeknél ez eddig hiányzott. Elsősorban a speciális kenyerek, a rozs, rozsos, a búzacsírás, a teljes kiőrlésű, a házikenyér, a korpás kenyér, és a hasonló péksütemények készítését is szabályozzák az élelmiszerkönyvi változások. Közös vonásuk, hogy minden esetben jelentősen növelni kell az alapanyag arányát. A rozskenyérben például mától 40 helyett 60 százalék rozslisztnek kell lennie.
A hazai húskészítmény-piac értéke eléri a 217 milliárd forintot. Korábban a sertéshúsból készül termékek értékesítése jelentős mértékben meghaladta azokét, amelyek baromfi- és marhahúsból készültek, de mára a szárnyas felvágottak, virslik nagyjából beérték a favoritnak számító sertést.
A változások első lépcsőjében a húsvétra való tekintettel a hagyományos ünnepi eledelnek számító sonka minőségét szabályozó előírások léptek hatályba, még 2017. januárjában. Ebben többek között a húsvéti sonka sótartalmát 5 százalékban maximálták. A sonkákban, párizsi- és virslifélékben, sütő és parasztkolbászokban, szalámikban idén augusztustól már csak legföljebb 10 százaléknyi kézi, vagy gépi csontozással lefejtett húsnyesedék kerülhet. A máj, májas termékekben 12-ről 25 százalékra kell emelni a máj tartalmat. A felvágottak esetében a minimális hústartalomnak el kell érnie az 50 százalékot. A párizsi és virsli még nagyobbat ugrik minőségben, mert 40 százalék helyett 51 százalék hússal készül majd. A legkirívóbb mégis a szafaládé megrendszabályozása volt, mert eddig egyáltalán nem volt előírás a beltartalmára, vagyis ismeretlen nyersanyagokból készült. Augusztustól azonban ebbe is 55 százalék húst kell beletenni.
Ha azonban a feldolgozó megváltoztatja a terméke nevét, de az összetételét nem, azt büntetlenül megteheti, hiszen az nem szerepel az Élelmiszerkönyvben. Így például az olcsó, ezer forint alatti úgynevezett virsliket például húspálcika néven a beltartalom változtatása nélkül árusíthatja.
A kormányzat korábbi nyilatkozataiban úgy vélekedett, hogy az Élelmiszerkönyv módosításai nem okoznak majd drágulást. Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke viszont úgy vélte, hogy az alapanyagárak és a munkabérek idei emelkedése, valamint a hústartalom növelése mindenképpen feljebb hajtja az árakat.
A szakemberek szerint a kormányzat szándékai mögött egyebek mellett bizonyos piacvédelmi elképzelések is munkálhattak a minőség javítása mellett. Az alapanyagtartalom-emelés növeli az igényt a sertés- és baromfihús iránt és a feldolgozó üzemek kapacitáskihasználása is javulhat.
Az íróasztal melletti terveket persze a valóság keresztülhúzhatja, mert például a kormányzat 2010-es ígérete ellenére a haza sertésállomány 2020-ig már nagy valószínűséggel nem éri el a 6 millió jószágot. Jelenleg az ágazat a mélypontján van, a rendszerváltáskor számlált 10 millió jószághoz képest alig 2,8 millió található a gazdaságokban. Már most is rengeteg import élő- és félsertést dolgoznak fel az élelmiszeripari üzemek, s a szabálymódosítás hatására nem fog megugrani a sertéstartási kedv, mert ahhoz kiszámítható agrárpolitika is kellene. Egyelőre pedig nagy a bizonytalanság az integrációs törvény hiánya, illetve a különböző kormányzati és kamarai elképzelések miatt.
Változáshoz kevés, propagandának jó
Önmagában a szabályok szigorításával a hazai termékek versenyképessége nem javítható - fejtette ki a Népszavának egy neve elhallgatását kérő húsipari ágazati szakember. A hazai élelmiszerpiacon éppen a magyar gyártók azok, akik nagyon nehezen képesek állni az árversenyt az importtermékekkel szemben. Ennek fő oka, hogy elmaradtak a szükséges korszerűsítő beruházások és Magyarországon drágábban állítják elő ugyanazt a termékcsoportot, mint külföldön.
Ha a minisztérium azt gondolta az Élelmiszerkönyv módosításakor, hogy majd az importtermékek esetében is megkövetelheti a hazai szabályozást, és a német, vagy osztrák virslit, a wurstot nem árusíthatják majd az üzletek ezen a néven, mert nem felelnek meg a magyar szabályozásnak, hát tévednek, mert az áruk szabad áramlását egyetlen tagállam sem befolyásolhatja adminisztratív eszközökkel - figyelmeztetett a szakértő. Egy adott tagállamban jogszerűen piacra engedett terméket a másik tagállamban is változtatás nélkül a polcokra lehet helyezni. tehát a wurst akkor is wurst, ha nem éri el a hústartalom az 51 százalékot. A jogszabálymódosítással nem lehet visszaszorítani az importot. Az a kormányzati állítás sem állja meg a helyét, hogy a hazai termékek jobb minőségűek, mint a külföldiek. A tavaszi "kettős mérce" kampány csúfos kudarcot vallott, mert az agrárminiszter állításával ellentétben a majd' száz termék, amit a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (NÉBIH) megvizsgált, nem igazolta a kormányzati propaganda állításait, hogy a multik valóban becsapják-e a magyar vásárlókat.
Ráadásul a viszonylag rövid idő alatt meghozott intézkedések megint csak a hazai gyártókat hozzák nehéz helyzetbe, mert éves szerződéseket kötnek az alapanyag beszállítókkal. Különösen az alacsony sertéslétszám miatt nehéz lesz teljesíteni a magasabb hús arány követelményét.
Az ágazat szereplői szerint az Élelmiszerkönyv ilyen módon történő módosítása sem az élelmiszeripar, sem a fogyasztók gondjait rövid távon nem oldja meg.
Könnyebben és megbízhatóbban lehet majd a módosításokat követően élelmiszerek közül választani, ám ezeket az egészséges étrendhez további változatos, egészséges alapanyagokkal kell kiegészíteni - mondta a Népszavának Varga Dóra, a Prima Medica Egészségcsoport dietetikusa.
- Táplálkozási szempontból milyen változásokat hozhat a Magyar Élelmiszerkönyv módosítása?
- Könnyebb lesz a a laikusoknak ételt választani, hiszen megtévesztő lehet egy teljes kiőrlésű kenyér elnevezés, ha alig 5-10 százalék teljes kiőrlésű lisztet tartalmaz valójában. A módosítás nyomán egyértelműbb lesz a név és a beltartalom párosítása.
- Egészségesebben táplálkozunk-e attól, hogy a kenyeret, húskészítményeket kevesebb adalékanyaggal, ízfokozóval kínálják majd, vagy a kenyér, helyett valami mást kellene ennünk felvágotthoz, egyebekhez?
- Ennyire egyértelműen nem lehet ilyen összefüggést feltárni. De az biztos, hogy az egészségünket szolgálja, ha minél több természetes alapanyagot választunk, ha a vásárolt felvágott valóban nagyobbrészt húsból készül és nem az adalékanyagoktól lesz felvágott kinézete. Természetesen ha valaki mindezek mellé nem fogyaszt kellő mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt, hidegen sajtolt növényi olajokat, zsírszegény tejtermékeket, akkor nem beszélhetünk egészséges étrendről, de jó ha az élelmiszereink mindegyikét igyekszünk egészséges, változatos alapanyagokból összeállítani.
- Ha több lesz a húskészítményekben a hús, milyen húsfajtát kellene előnyben részesíteni: az úgynevezett vörös húsokat, marha, sertés, vagy a szárnyas készítményeket?
- Érdemes többségében sovány húsrészeket választani, így a csirke, pulyka termékeket előtérbe helyezni. Természetesen nem kell teljes mértékben kizárni a marha- és sertéshúsokat sem, de ezeket érdemes ritkábban az étkezésbe illeszteni és közülük is a zsírszegényebb változatokat választani. Jó útmutató lehet a tápérték ellenőrzésénél, ha a 100 grammban kevesebb, mint 5 gramm zsírtartalmú termékeket választjuk a felvágottas polcról.
- Mit lehetne ajánlani a kiskeresetű, vagy éppen dolgozói szegénységben élőknek, hiszen a módosítás sok élelmiszerfajta árát emelheti?
- Az egészséges táplálkozás befektetés az egészségünk számára, mely hosszabb távon igen kifizetődő tud lenni. Természetesen aktuálisan többe kerül egy teljes kiőrlésű kenyér megvásárlása, mint egy fehér kenyéré, de a szervezetünk meghálálja a törődést. Ha valakinek van ideje otthon sütni, főzni, akkor rengeteget lehet megspórolni, hiszen teljes kiőrlésű lisztekből lehet otthon pékárut készíteni és felvágott helyett is lehet különböző zöldség és gyümölcs alapú krémeket az asztalra tenni. Kis odafigyeléssel, felesleges élvezeti termékek kihagyásával (chips, süti, üdítők) máris lehet keretet teremteni az egészségesebb alapanyagok vásárlására.
- Végül mennyire tűnik hatásosnak az egészségügyi adó, vagyis a sós ételekre, cukros üdítőkre kivetett adó?
- Egy 2014-es vizsgálat alapján egyértelműen látszik a sóbevitel csökkentése hazánkban, ami nagyon pozitívnak mondható, miközben a cukros ételek fogyasztásában nagy csökkenés nem volt tapasztalható. Talán lassan érzékelhető változás de ez biztosan egy hosszabb folyamat lesz. - B. T.
Vámos György: drágulás biztosan lesz, de nem drámai
Az Élelmiszerkönyv módosítása ugyan előírja az alapanyagtartalom alsó határát, de az a termék, amely már most is eléri ezt a szintet, továbbra is a polcokon maradhat. Így ezek az élelmiszerek nem drágulnak önmagában a szabályváltozás miatt. A kenyerek esetében is megoldható, hogy az előírt liszttartalom alatti terméket is árusítsanak, legföljebb nem kenyér néven, hanem például "sülemény" fantázianéven - mondta Vámos György, a Magyar Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Azoknál a termékeknél várható bizonyos drágulás, amelyek ma még az előírásoknál kevesebb alapanyagot tartalmaznak, és azt a gyártó legalább a minimális szintre emeli. Azt viszont nehéz megmondani, hogy milyen arányban lökheti meg az árakat a változás, mert termékenként eltér az alapanyag költségének a súlya. Ahol ez kisebb, ott az ár sem emelkedik jelentősen, sőt, a kereskedő le is nyelheti az átvételi ár csekély növekedését, ahol pedig ez a súly nagyobb, ott az árcédulán is megjelenhet a minőségi javulás. Nyilván az üzlet fajtájától is függ majd az árpolitika, a kis bolt, vagy a multi másként kalkulál, de az egyik értékesítési csatornának sem érdeke, hogy eladhatatlan árakon kínálja az élelmiszereket. A élelmiszerkereskedelemben a márkák között is tapasztalható éles verseny mindenképpen korlátozza az árak emelkedését. Az új termékminőségi előírások hatályba lépésével megmaradnak az olcsóbb sütő és húsipari termékek is. Legföljebb eddig ismeretlen neveket kell majd megtanulni. Az viszont nagyon is elképzelhető, hogy a valóban minőségi termékek választéka valamelyest csökken. Ugyanis virsli, párizsi, vagy húsvéti sonka néven már csak azokat a termékeket lehet kínálni, amelyek megfelelnek a magasabb alapanyagtartalom követelményeinek. A szakember megjegyezte, hogy a vásárlóerő növekedésével több termékcsoportnál is megfigyelhető a minőségi áruk keresletének a bővülése. - B. T.
