A közlemény szerint a kormány üdvözli az Európai Bizottság hétfőn közzétett döntését, miszerint a brüsszeli testület nem gördít akadályt az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosítását megtiltó törvénytervezettel szemben.
Brüsszel azonban nem engedte el a "lex Heinekent", szorosan figyelemmel fogják kísérni az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról szóló törvény végrehajtását. Elsősorban azt fogják ellenőrizni, hogy a hatályba lépését követő intézkedések indokoltak-e és arányban állnak-e a kitűzött céllal.
A miniszter azt írta, a törvénytervezet benyújtásakor itthon és külföldön egyaránt sokan készpénznek vették, hogy az Európai Unió elutasítja majd a javaslatot. "Ehhez képest még a bizottság is elismerte, hogy lehet létjogosultsága a törvénynek egy olyan történelmi hátterű országban, mint Magyarország, ahol 40 év kommunizmus súlyos társadalmi károkat okozott. A kétkedőknek csattanós választ adott tehát a bizottság, amikor jelezte: önmagában a szabályozás nem sérti az uniós jogot" - hangsúlyozta Lázár János. Hozzátette, a kormány tudomásul veszi a bizottság azon megjegyzését, hogy a törvényt nem lehet majd diszkriminatívan alkalmazni, hiszen ilyen szándék nincs és nem is volt, és bármely gazdasági szereplő, amelyik megsérti a jogszabályokat, ugyanolyan szankcióval számolhat majd.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Lázár János által az Országgyűléshez márciusban benyújtott törvényjavaslat megtiltaná bármilyen önkényuralmi jelkép - köztük a vörös csillag - kereskedelmi célú hasznosítását. A törvényjavaslat általános vitájában szóba került, hogy a szabályozás leginkább a Heineken sörgyártót érintené hátrányosan a közismert jelképe miatt. A kormány ugyanakkor rámutatott arra, hogy a múlt század ötvenes éveitől egészen a kommunizmus összeomlásáig a Heineken maga sem használta a vörös csillagot a védjegyén, méghozzá éppen azért, hogy a kommunista rendszerektől elhatárolja magát, illetve a termékét - áll a közleményben.
Brüsszel figyel
A lex Heineken néven elhíresült jogszabály-tervezetet még márciusban küldte el Brüsszelnek előzetes egyeztetésre két előterjesztője, Lázár János kancelláriaminiszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A javaslattévők egy védjegyvitába keveredett székelyföldi kisvállalkozást akartak kedvezményezni a címkéjén vörös csillagot használó holland sörgyárral szemben. A ominózus jogszabály akár két évig terjedő szabadságvesztéssel és tetemes bírsággal sújtaná a vétség elkövetőit. A Bizottságnak három hónap állt a rendelkezésére, hogy elkészüljön a véleményével.
Hétfőn tette meg észrevételeit, és arra a következtetésre jutott, hogy nem emel kifogást a törvénytervezettel szemben, de az életbe lépése után ellenőrizni fogja a teljesítését. Elismerték ugyanis, hogy a totalitárius rendszerek rengeteg bánatot és szenvedést okoztak a magyarországi lakosságnak, ugyanakkor világossá tették: figyelemmel fogják követni a törvény gyakorlati alkalmazását, különösen azt, hogy nem torzítja-e a belső piac működését, nem ró-e aránytalan terheket a gazdasági szereplőkre és nem részesíti-e őket hátrányos megkülönböztetésben. Ez azt jelenti, hogy a szabályozás nem irányulhat kizárólag egy termék vagy vállalat ellen - fejtették ki a Népszavának a brüsszeli érvelést részletesen ismerő illetékesek, emlékeztetve, hogy a javasolt törvénytervezet a Heineken ellehetetlenítésére irányult.
A brüsszeli egyeztetési eljárás során Hollandia részletesen véleményt nyújtott be a “Lex Heinekenről”, amelyben komoly fenntartásokat fogalmazott meg. Úgy ítélte meg, hogy a tervezett szabályozás súlyos akadályt gördíthet az áruk szabad áramlásának útjába a belső piacon. Ez a különvélemény újabb három hónappal késlelteti a törvény életbe lépését, ami szeptember 18-a előtt nem történhet meg. Ha Hága arra a véleményre jut, hogy a magyar hatóságok figyelmen kívül hagyták az észrevételeit, felkérheti a Bizottságot, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Ezt egyébként Brüsszel magától is megteheti, ha úgy ítéli meg, hogy a jogszabály végrehajtása ellentétes az uniós joggal.
