„Terjed a vélekedés, hogy ezt az egyenlőtlenséget újraelosztással lehet felszámolni” – A magyar társadalomban ma inkább csak a zuhanás garantált, a felemelkedésnek nagy ára van

Megrögzött vélekedés, hogy a társadalmi mobilitás mértéke megmutatja, mennyire nyitott egy társadalom. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy a kiemelkedés a szegényebb, hátrányos helyzetű rétegekből nagyon nehéz út, szociális és lélektani szempontból egyaránt. Ezt a problémát járja körül a többi között első generációs értelmiségiekkel készült életútinterjúkra épülve A társadalmi mobilitás ára című, nemrég megjelent tanulmánykötet. Egyik szerkesztőjével és szerzőjével, Durst Judit szociológussal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársával beszélgettünk a kutatásról.

Durst Judit

Leesés és felkelés a neten, és Jakab parizere, meg Karácsony turkálós inge

A tudás évezredekig a kiváltságosok előjoga volt, a társadalmi mobilizáció újkori fejlemény, és ebben az internet villantotta meg a reményt, hogy az információt többé nem lehet kalodába zárni. Zsarnokságokat tör meg, igaztalanságokat töröl el – kevés technológiai nóvumhoz fűződött olyan forradalmi várakozás, mint ami a „csövek rendszerét” övezte harminc évvel ezelőtt. Azóta a kedélyek jócskán lehűltek. Elnyomó rendszerek köszönhetik hatalmukat – legalább részben – az internet korlátozásának és orosz-kínai típusú párhuzamosvalóság-generátorának. Viszont a hálózat ellenállást is képes volt létrehozni, az autokrácia iráni falán ütve rést. Idehaza még nem is annyira idős az a generáció, amelyik az iskolában még hírét-hamvát sem hallotta a számítógépnek, és amelynek a digitális világ tudományos fantasztikum volt, ám a gyerekeik már nekik is digitális bennszülöttek. A hazai internet történeteit újszerű tanulmánykötet vette számba.

Aki itthon szegénynek születik, az szegény is marad - Magyarország a társadalmi mobilitás zsákutcája

25 tagállam előzött meg minket a 28 uniós ország közül.

Ételosztás a Népligetben 2019 decemberében

Kettészakadt az ország - Röghöz kötnek az ingatlanárak

Egyre jobban fékezik a társadalmi mobilitást az ingatlanárak: hiába mennének sokan a munkalehetőség után, ha a leszakadó térségekben teljesen elértéktelenednek a házak, lakások.

FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Újabb drámai lista, amelynek a végére kerültünk

Magyarország megrekedt a modernizációban és stagnál a társadalmi mobilitás, ami főként a leszakadó országrészek népességét érinti hátrányosan – derül ki az Eurofund friss tanulmányából.

Illusztráció - Népszava fotó/Tóth Gergő

Súlyosbodó munkaerőhiány - Mobilizálni kell az országot

A főváros az esetleges olimpia miatt felépülő lakásokat hasznosítaná később bérlakásként, több megyeszékhelyen felújításokba kezdtek, főként Budapesten aktívan segítenek civil szervezetek is, hogy használható állapotba hozzanak rászoruló családoknak önkormányzati lakásokat. A legnagyobb társadalmi mozgást mégis a munkásszállások bővítésétől vagy a dolgozóknak kínált más szálláslehetőségektől várják a szakértők.

A nők a munkásszállót is kicsinosítják, a férfi ak szobái sivárabbak, de olcsó szállást adnak a dolgozóknak FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang