Folyamatos szabályszegésben - Sopsits Árpáddal a költészet lávaszerűségéről

„Inkább szabályszegő vagyok, nem szabálykövető – és nem azért, mert nem tudom, hogy kell szabályos verset írni, hanem mert nem érdekel a szabály!” – mondja Sopsits Árpád, aki első verseit ugyan még 1968-ban írta, ám csak fél évszázad múltán, 2019-ben szánta el magát az első verspublikációjára. A színházi és filmrendező tavaly, 70 éves korában aztán válogatott kötettel, érett költőként mutatkozott be a közönségnek. A költészet négy evangélistájáról is szót ejtettünk vele beszélgetve.

„Szinte lehetetlen függetlennek lenni ma Magyarországon”

Politikai pszichiátriáról, szellemi örökségről, a belső ellenállás módszereiről, a Halassy-film tervéről, illetve a közönyös és erőtlen magyar filmszakmáról beszélgettünk Sopsits Árpád rendezővel.

Orbán ellen megy a filmintézet

Vízilabdázó olimpiai- és Európa-bajnok, úszó Európa-bajnok, magyar hős, valódi hívő: Halassy Olivérről Sopsits Árpád forgatna filmet, de a Nemzeti Filmintézet, úgy tűnik, nem kér belőle.

Hétéves hulla a föld alól

A hatvanas évek hírhedt sorozatgyilkosságán alapul Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje, amelyben látványosan jelennek meg az éjszakai gyilkosságok, sőt, az idő által már megviselt hullákat is gondosan körbejárja a kamera, nehogy egyetlen részlet is kimaradjon. A szereplők között látjuk Balsai Mónikát, Anger Zsoltot, Trill Zsoltot, Szamosi Zsófiát, Bárnai Pétert és aki minden bűnt visz, Hajduk Károlyt.

Egy zseni nyomában

Különös egy olyan művészre emlékezni, aki még csak ötven éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk. Bertók Lajos debreceni, majd budapesti színész nem sokkal negyvenedik születés napja után távozott el közülünk. Szerdán este barátai, pályatársai közeli és távoli hozzátartozói idézték fel a gyakran Latinovits Zoltánhoz hasonlított Bertók emlékét a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Professzori Klub és a Kiválóságok Klubja közös szervezésében.