Új gázerőművek helyett inkább áramtárolókra és szélturbinákra lenne szükség Magyarországon

A megújuló-hasznosítás azért „bonyolult”, illetve „bizonyos megközelítésben a legdrágább”, mert „legalább” velük megegyező mértékű tartalékerőművet kell hozzájuk építeni arra az esetre, ha nem süt a nap vagy nem fúj a szél - fejtette ki Orbán Viktor egy korábbi parlamenti vitában. Ezzel szemben a valóság, hogy az időjárásfüggő megújulók – a nap- és a szélerőművek – mellé nem szükséges hasonló méretű tartalékerőművet építeni és az áramellátás akkor is biztonságos marad, ha nem süt a nap és nem fúj a szél – derül ki az Energiaklub megbízásából a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) által készített korábbi tanulmányokból. 

A meglévő 330 MW mellett további négyezer MW-nyi szél­energia-termelésre lenne szükség

Milliónyi magyar energiaszegény

Minél szegényebb valaki, annál valószínűbb, hogy szigetelés nélküli házban él, bevétele sokkal nagyobb hányadát költi fűtésre, és nincs pénze hatékonyságnövelő beruházásokra.

A fával fűtés aránya drámaian nőtt, ám a gáz kiváltására ez nem fenntartható, hosszú távú megoldás

Magyarország egész jól ellenne orosz földgáz nélkül is, de az Orbán-kormány még függeni akar a Putyin-rezsimtől

Miközben a szaktárca a gázfogyasztás visszaesésével büszkélkedik, szakértők elképzelték, mi lenne, ha a kabinet még tenne is valamit ezért.

Más lesz ez a rezsiharc

Szakértők az Európai Bizottság friss javaslatai tükrében 2026-tól elkerülhetetlennek látják a hazai üzemanyag- és energiaárak emelkedését.

Kalkulátor mutatja a paksi paktum árát

Komplex  számítási  rendszerrel kalkulálható ki, hogy valóban az utóbbi 40 év legjobb üzletét kötötte-e a kormány januárban Moszkvában a paksi atomerőmű bővítésére. A kalkulátor megmutatja, hogy valójában mennyibe kerülne a Paks II. atomerőmű, ha 15 év múlva be lehetne indítani. Azt is kideríthető, hogy mikor térülnek meg a 10 milliárd eurós orosz hitelből épülő blokkok, ha a forint-euró árfolyam kileng, illetve, hogy az orosz Roszatomra bízott beruházás hogyan néz ki optimista és pesszimista forgatókönyv szerint. Továbbá azt is meg lehet tudni a „számológéptől”, hogy az egyes körülmények  változásának a hatására hogyan módosulnak a megtérülési paraméterek.

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang