"Pancho! Pancho!"
Közvetlenül a választások előtti és azt követő időszak körüli botrányok különös módon a művészeti piac újrafelosztásáról és az új arisztokrácia esztétikai (művészeti) elképzeléseiről is szóltak: az óriásplakátoktól a Seuso-kincseken át a Magyar Nemzeti Bank műtárgyvásárlásáig. Az ezekkel kapcsolatos beszédmódokban keveredett a rezsim önmeghatározása, saját magára irányuló nárcisztikus fantáziája, a politikai marketing, a politikai-társadalmi tartalom kihelyezése. Mindezeknek a jelenségeknek egyfajta művészeti-politikai foglalataként értelmezhető a felcsúti Puskás Akadémia Pancho Arénája is.
