Littner Zsolt: Dr. K. Zs. lelke

„Hiányzik, hogy megázzak a monszunesőben” – Az utazás nem csak fizikai síkon létezik

Lelki fejlődésünk, átalakulásunk is valójában egy út. Egy óriási kaland – ha bele merünk vágni.

A baloldali értelmiség elfordult a munkásságtól, bár ezt csak kevesen ismerik el – Interjú Szalai Erzsébettel

A kapitalista kizsákmányolás nem csupán egy gazdaságilag, szociológiailag leírható struktúra, működése minden más társadalmi modellhez hasonlóan a lelki folyamatainkban is tükröződik. A hatalom ezért igyekszik lélektani szinten is elfogadtatni a társadalommal a fennálló állapotokat. Többek között ezzel a kérdéskörrel foglalkozik Szalai Erzsébet szociológus új kötete, a Lélek és profitráta. A rendszerkritikai baloldal egyik markáns egyéniségével, az MTA doktorával jelenkori állapotunkról és egy új baloldali vízió felvázolásának lehetőségéről beszélgettünk.

Margetin István: Hogy lazán induljon

Tölts le egy embert a felhőből

D. kisasszony és a csoda - Interjú Tatár Sándorral

Haalaadaas címmel jelent meg Tatár Sándor új, hatodik verseskötete, melynek központi ciklusa a depresszió démonával való küzdelem kínjait nyelvi síkra tereli, és fanyar humora révén még az élvezet ambivalens érzetével is megajándékozza az olvasót. Terápiáról és csodáról egyként kérdeztük a szerzőt.

Hiába szabad, elmaradt a „kirobbanás”

Óvatosság, belső ellenkezés gátolja sokak „szabadulását”. Fokozza a bizonytalanságot, hogy úgy tűnik, egy sportesemény áll a nyitás hátterében.

Komoly mentálhigiénés kihívás elé állította az emberiséget az elhúzódó járvány

Gyakran háttérbe szorul a problémák azonosítása és kezelése, pedig a teljes társadalmakat érintik.

Máshogy terheli a lelket a második hullám

„Rendben van, hogy nem vagyunk rendben” – mondta a szakember, de figyelni kell, mert eljöhet az a pont, hogy segítséget kell kérni.

Tudatossággal a félelem ellen

Kivette a kezünkből az irányítást a járványhelyzet, a lelkünk igyekszik „veszélytelenítve” élhetővé tenni az életet, tompítani a bizonytalanságot.

Pszichés zavarokat okoz a járvány

A bezártság miatt sokan panaszkodtak alvászavarra, gyengeségre, sírni vágyásra, pánikrohamokra.

A szorongás és a depresszió a járvány után is velünk marad

A koronavírus-járvány pszichológiai hatása jóval tovább tart a járványnál – figyelmeztetett szerdán egy videoüzenetben António Guterres, az ENSZ főtitkára.

„Nem a világ vége, ha nem sikerül minden tökéletesen”

Nem reális elvárás magunkkal szemben, hogy néhány hét alatt felül tudjuk írni akár több évtized rutinját az mta.hu-nak interjút adó klinikai gyermek-szakpszichológus és családterapeuta szerint.

Fejlődési lehetőséget is rejt az otthonlét

A jelenlegi helyzet nagy kihívás, de esély is arra, hogy magasabb szintre emelkedjen a problémák kezelésének módja.

Szerényi Tamás: Kisüsti (novella)

Stresszkezeléssel a krónikus bőrbetegség is enyhülhet

Bőrbetegségekkel általában háziorvoshoz vagy bőrgyógyászhoz, kozmetológushoz fordulunk, pedig a stressz hatására kiújuló krónikus bőrtünetek többségének hátterében lelki tényezők is állhatnak. Pszichoterápiás kezeléssel megismerhető a probléma oka, aminek hatására a tünetek enyhülhetnek - mondta a Budai Egészségközpont szakpszichológusa.

A stressz bőrpanaszokat is okozhat

Csalánkiütés, pikkelysömör, ekcéma, akne, rosacea, herpesz - bőrbetegségek, amelyek tünetei súlyosbodhatnak, ha valamilyen külső környezeti tényező miatt kibillenünk lelki egyensúlyunkból. A tartós stressz, a szorongás, a levertség, a pánik vagy a depresszió gyengítik az immunrendszert, ezért fogékonyabbá válunk a bőrproblémák kialakulására is.

A lélek egészségét is javítja a rendszeres testmozgás

Bármilyen, rendszeresen végzett testmozgás javítja a mentális egészséget is, túlzásba azonban nem érdemes vinni – derült ki egy nagy amerikai tanulmányból.

Sándor Iván: nem foglalkozom Orbán lelkével

Amit Karácsony Gergely tud, azt régóta nemigen értették meg, nem gyakorolták a baloldalon – ezért támogatja Zugló polgármesterének kormányfő-jelöltségét Sándor Iván, Kossuth-díjas író.

Szakemberek és civilek a lelki egészség ügyében

A nehéz helyzetben lévő emberekkel Magyarországon sokan foglalkoznak: mégis, ma az állami gondozásból kikerülő fiatalok közül sokan már 20 éves korukban pszichiátriai szociális otthonba kerülnek. A „segített” személyről, családról óriási paksaméta dokumentációk készülnek, a szolgáltatók finanszírozója azonban nem méri az emberi sorsok változásait, a szolgáltatások attitűdjét, hatékonyságát és a segítő szakmák közötti együttműködést.