Erőteljesen hatott az emberek pszichés állapotára a koronavírus-járvány miatti bezártság, többségüknél több tünet is jelentkezett, sokuknál ráadásul életükben először. Egy reprezentatív felmérés szerint azokban az államokban volt a legerősebb hatás, amelyekben a járványhelyzet a legsúlyosabb volt – derült ki a hat európai országban készített 6000 online interjú eredményéből, amelyet szeptemberben végeztek.
Az ELMA Kutatóintézet Franciaországban, Németországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Spanyolországban és Lengyelországban végzett felmérésének eredménye szerint a kijárási korlátozás alatt az emberek 58 százalékánál jelentkeztek a pszichológiai rendellenességek olyan tünetei, amelyek 15 napnál tovább tartottak. Ez az arány Olaszországban (63%), Nagy-Britanniában (63%) és Spanyolországban (69%) volt a legmagasabb, ott, ahol erőteljesebb volt a Covid-19 hatása, Németországban 47 százalék volt ez az arány.
A megkérdezettek álmatlanságról, alvászavarról vagy éjszakai ébredésről (19%), energiahiányról vagy gyengeségről (16%); szomorúságról vagy sírni vágyásról (15%); túlzott aggódásról és félelemről (14%), érdeklődés vagy öröm hiányáról (európai átlag: 14%), pánik- és szorongásos rohamokról (10%) számoltak be. A válaszadók többsége (61%) úgy nyilatkozott, hogy ezek közül legalább két tünetet is tapasztalt. 46 százalékuk azt állította, hogy először voltak ilyen tünetei, míg 39 százaléknál a már meglévő tünetek súlyosbodtak.
A felmérésben résztvevők többsége (54%) úgy igyekezett megbirkózni a pszichológiai problémájával, hogy aggodalmait partnerével, családtagjaival és legközelebbi barátaival osztotta meg, csak kevesen kérték szakember segítségét. Háziorvost csupán 18 százalék, pszichológust 11 százalék, pszichiátert 9 százalék keresett fel a panaszaival, de erre hatással lehettek a járvány miatti korlátozó intézkedések is.
A pszichológiai rendellenességek egyre gyakoribbá válása ellenére az emberek nagyjából csupán negyede keresett információt a Covid-19 járvány mentális egészségre gyakorolt hatásairól. Ennél magasabb volt az arány a járvány által súlyosabban érintett Olaszországban (35%) és Spanyolországban (38%). Az információkeresés nagyrészt interneten keresztül, kisebb részben (18 %) a tévében hallottak alapján történt.
"A felmérés eredményei megerősítik, hogy a kijárási korlátozások jelentősen befolyásolták a lelki egészséget" – hangsúlyozta Agnese Cattaneo, a felmérést végző cég, a Angelini Pharma orvosigazgatója, aki szerint
biztosítani kell számukra a szakorvosok segítségét.
A járvány hatásának tudható be, hogy az emberek már tudatában vannak a mentális problémák kockázatával: több mint 70 százalékuk elismeri, hogy bárki, akár ők is szenvedhetnek ilyen zavarokban. A válaszadók többsége (74%) leginkább az életminőségre gyakorolt hatástól tart, ami különösen a párkapcsolatot befolyásolhatja. A megkérdezettek csaknem kétharmada (64%) elismeri azt is, hogy a mentális zavarok megkülönböztetést és elszigetelődést vonhatnak maguk után. Abban azonban kevésbé értenek egyet, hogy okoznak-e szégyenérzést a mentális zavarok. Míg a megkérdezettek fele szerint igen, addig Nagy-Britanniában és Lengyelországban csak az emberek harmada osztja ezt a véleményt.
Nem eléggé ismert, hogy a pszichiátriai betegségek milyen jelentős direkt és indirekt költséggel járnak a társadalom számára, és már csak emiatt is szükséges még nagyobb figyelmet és anyagi forrást fordítani a lakosság lelki egészségére – hívta fel a figyelmet az európai felmérés kapcsán Németh Attila, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) alapító főigazgatója, a Szakmai Kollégium Pszichoterápiás Tagozat elnöke emlékeztetett: 2018-ban az emberi erőforrások miniszterének felkérésére elkészítették a Nemzeti Mentális Egészség Programot, és bíznak benne, hogy forrás is lesz a megvalósításához.
