Egyelőre nem fenyeget világégés, a magyarok fele mégis szorong a háború miatt - van alapja a zsigeri félelmeinknek?
Atombunkereket ellenőriznek, vészhelyzeti terv készül nukleáris csapásra, milliók halhatnak meg, ha Putyin ledobja az atombombát – ilyen címekkel rendre jelennek meg riogató cikkek a nyilvánosságban, mióta Oroszország lerohanta Ukrajnát. A napokban Lengyelországban is becsapódott egy feltehetőleg eltévedt légvédelmi rakéta, amitől az ukrán hadszíntérrel szintén szomszédos magyarok is a szívükhöz kaphattak. Míg utóbbi sajnálatos eseményre a felek most kivételes higgadtsággal reagáltak, a Kreml retorikai eszköztárában bevett gyakorlat a verbális megfélemlítés, az atommal fenyegetőzés, a kommunikációs eszkaláció pedig olyan szintre jutott, akár a hidegháború idején – súlyosbítva az online tér bábeli zűrzavarával. A háborútól való félelem kilenc hónapja visszatért a mindennapjainkba, a Népszavában múlt héten megjelent Publicus-felmérés szerint a magyarok fele valamilyen szinten szorong a háború miatt, 17 százalék pedig attól retteg, hogy Putyin beveti az atomfegyvereket. De mennyire valós a fenyegetés, és mitől kell jogosan tartanunk? Hiszen február 24-e reggele előtt még az ukránok is csak egymás közt tréfálkoztak azzal, hogy te összepakoltad már a menekülőtáskádat?
