Bábszínházat látunk. Ez csupán formalitás a kormány részéről, ráadásul már nincs is szükségük ehhez parlamenti vitákra - mondta lapunknak Magyar György ügyvéd a különleges jogrend újabb 180 napos meghosszabbításáról, amelynek vitáját tegnap tartották a parlamentben. Magyar György úgy fogalmazott: továbbra is súlyos jogállami visszaélésről beszélünk, hiszen a világon sehol nincs háborús veszélyhelyzet kihirdetve, csak a háborúban álló felek, Ukrajna és Oroszország között.
A rendeleti kormányzás folytatását rendkívüli ülésen vitatták meg a képviselők; a tervek szerint a háborús veszélyhelyzet 2026. május 13-ig maradna érvényben, ami lehetővé tenné azt is, hogy a Fidesz – a törvényeket megkerülve – ismét módosítson a közelgő parlamenti választási szabályain. Bár Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tagadta, hogy erre készülnének (az igazságügyi tárca is ezt közölte a HVG-vel), Magyar György szerint nemcsak hogy várható ilyesmi, de minden más olyan „szörnyszülött” intézkedés is a láthatáron van, ami a hatalom megtartását szolgálja.
– Azok után, amit Tuzson Bence igazságügyi miniszter esetén láttunk – akit rendeletben hatalmaztak fel, hogy az úgynevezett Szőlő utca-Zsolt bácsi ügyben nyomozati anyagokba tekintsen be és nyilvánosságra hozza a megállapításait – mire számítsunk?
– tette fel a kérdést Magyar György.
Bár a keddi parlamenti vitában a DK-s Sebian-Petrovszki László arról beszélt: nincs szükség a rendkívüli állapot fenntartására, és a kormány csak a Szőlő-utcai botrányról terelné el a figyelmet, Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője azzal érvelt, hogy igenis olyan időket élünk, ahol gyors kormányzati cselekvésre van szükség.
Az alaptörvény áprilisi módosítása után azonban Fidesz-KDNP-nek már nem is kellene kétharmados parlamenti többség a veszélyhelyzet fenntartásához, a rendeleti úton történő törvényalkotáshoz azonban továbbra is szükséges a kétharmad. Ez a változás azért fontos, mert ha a jövőben kormányváltás történik, az új vezetés – például az elszámoltatást ígérő Tisza Párt – csak akkor tudna élni ezzel az eszközzel, ha maga is kétharmados többséggel rendelkezik. Ez az eljárás eddig fordítva működött. Magyar György ügyvéd szerint azonban a módosítás „kétélű fegyver”, ami a választási eredménytől függhet, így amennyiben a Tisza Párt esetleg kétharmadot szerez, még vissza is üthet.
Megint meghosszabbítanák a háborús veszélyhelyzetet, maradna a választások után isGulyás Gergely szerint a háborús veszélyhelyzet nincs hatással a 2026-os választás lebonyolításáraA visszaélésekkel való vádak nem új keletűek, a Fidesz több mint öt éve kormányozza Magyarországot különleges jogrend alatt; 2020 márciusa óta van érvényben valamilyen veszélyhelyzeti állapotot. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet ugyan már 2015-ben hatályba lépett, de az még nem tekinthető a klasszikus értelemben vett rendkívüli jogrendnek. Ezt először a Covid-járvány miatt vezette be a kétharmad, majd 2022 májusától – az orosz-ukrán háborúra hivatkozva – hozták vissza. Azóta élünk „háborús veszélyhelyzetben”, amit legutóbb 2025. november 7-ig hosszabbítottak meg.
A különleges jogrend lehetőséget ad az Orbán-kormánynak, hogy gyorsan, parlamenti vita nélkül hozzon döntéseket. A veszélyhelyzetek okán eddig meghozott rendeletek túlnyomó többsége viszont nem kapcsolódott az adott krízisekhez, s inkább tűnt úgy, hogy a kabinet politikai céljait szolgálják.
Rendelettel vonták el 2020-ban az önkormányzatok adóbevételeit, vezettek be ingyenes parkolást az országban, de így módosítottak 2021-ben a választási szabályokon is, hogy a parlamenti voksolással egy időben tarthassák meg a „gyermekvédelmi népszavazást is.
Később „háborús jogrendben” könnyítették meg az adóhatóságnak az önkormányzati köztartozások behajtását, ahogy rendeletek soraival engedtek szabadon 2503 külföldi embercsempészt a magyar börtönökből.
