A közel-keleti régióban ezzel tovább fokozódott az instabilitás, az erőviszonyok összekuszálódtak, megfigyelők szerin minden szikra veszélyessé válhat, kiváltképp, mivel a viszály egy újabb atomhatalmat is érint.
A gázai háború kitörésétől fogva magában hordozta a veszélyt, hogy regionális konfliktussá növi ki magát. Mindenekelőtt mert az Irán által támogatott térségbeli - iraki, szíriai, jemeni - terrorcsoportok, de elsősorban a libanoni Hezbollah kezdettől támadások sorát hajtották végre Izrael ellen. Az eszkaláció veszélye tavaly novemberben nőtt meg jelentősen, amikor a jemeni húszik rakétái már nem csak Izraelt célozták, de támadásokat kezdtek indítani az Ádeni-öbölben és a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók ellen, ellehetetlenítve a nemzetközi kereskedelem kulcsfontosságú útvonalát.
A hétvégén végrehajtott amerikai-brit légicsapások kevésnek bizonyultak a húszi veszély kiiktatására, csütörtökön újabb 14 rakétakilövő állomásra mért csapást az amerikai légierő a húszik által felügyelt jemeni területen. Az Európai Unió pedig úgy döntött, hadihajókat küld a Vörös-tengerre. A többnemzetiségű misszió összetétele még nem ismert, csak annyi, hogy a Vörös-tenger légterét kell majd védelmeznie a húszi drónoktól és rakétáktól.
Herci Halevi izraeli vezérkari főnök szerdán arra figyelmeztetett, hogy ,,a háború valószínűsége északon most nagyobb, mint a múltban”, az IDF pedig „fokozza a libanoni harcra való felkészültségét”.
Irán mindeddig csak a proxy erőkön keresztül vett részt a konfliktusban, a napokban azonban közvetlenül is katonai szereplővé vált. A hét elején szíriai és iraki célpontokra mért csapást, azt állítva, hogy Izraellel együttműködő terrorcsoportokat semmisített meg, szerdán viszont az atomhatalom Pakisztán területén lévő célpontokra mért halálos gyerekáldozatokat is követelő csapást. Perzsa indoklás szerint ugyancsak Izrael-barát beludzs csoportok bázisait lőtte, amit azonban Pakisztán zokon vett. Csütörtökön hajnalban érkezett Iszlámábád válasza, a pakisztáni külügy szerint iráni „terrormenedékekre” mértek csapást. Anvár-ul Hak Kakar pakisztáni ideiglenes miniszterelnök elhagyta a davosi fórumot és hazautazott.
A két szomszédos iszlám ország viszonya eddig sem volt felhőtlen, a Hamász október 7-i Izrael elleni terrortámadása és a gázai háború kontextusában azonban egészen más a súlya ennek a kölcsönös légicsapásnak.
