miniszterelnök;törvény;Országgyűlés;háborús veszélyhelyzet;határozat;megszűnés;hatályba lépés;Magyar Péter;Melléthei-Barna Márton;

Megjelent a miniszterelnöki határozat a háborús veszélyhelyzet megszűnéséről Magyarországon

Már május 14-én hatályba lépett az parlament által elfogadott törvény, amely gyakorlatilag átmeneti szabályozásként átemelt több veszélyhelyzeti kormányrendeletet, pontosabban azokat, amelyek az ország működéséhez szükségesek.

„Megállapítom, hogy az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének időpontja mint hatálybalépési feltétel 2026. május 14. napján következett be” – áll Magyar Péter miniszterelnöknek pénteken a Magyar Közlönyben megjelent határozatában.

A határozat lényege szerint a veszélyhelyzet ideján törvények helyett kormányrendeletek formájában megjelent jogszabályokat az új Országgyűlés törvényi szintre emelte, továbbá szükségesen  több közlekedési tárgyú törvény módosítását hatályba léptette 2026. május 14-én.

Mi is beszámoltunkl arról csütörtökön, hogy aznap hatályba lépett a Melléthei-Barna Márton tiszás országgyűlési képviselő által jegyzett, az parlament által elfogadott törvény – áttekintve a veszélyhelyzeti kormányrendeletek szabályozási tárgyköreit – egyes jogintézményeket átmeneti szabályként, illetve a normál jogrend részeként állapít meg. Ezzel megszűnt hat év után Magyarországon a veszélyhelyzet, amelyet 2020-ban a koronavírus-járvány, majd 2022-ben az orosz-ukrán háború miatt rendelt el az Orbán-kormány. Az interneten elérhető nemzeti jogtár adatai szerint az elmúlt négy évben több mint 170 kormányrendelet született az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra és humanitárius katasztrófára” tekintettel kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozva.

A Népszavának ezek után nyilatkozott Galgóczi Eszter politológus, aki kérdésünkre, hogy mi szüksége volt a Fidesznek még a rendeleti kormányzásból adódó plusz jogosítványokra, ha egyszer kétharmados parlamenti többség birtokában így is azt csinált, amit akart, elmondta: az Orbán-kormánynak alapvetően nem volt szüksége erre a különleges eljárásra, céljait enélkül is elérhette volna. – Így azonban még inkább fel tudta gyorsítani a törvénykezést, méghozzá oly módon, hogy kiiktatta a parlamentet, teljes mértékig mellőzte a politikai vitákat és a kontrollt, részlegesen elzárta az információkat a nyilvánosságtól – emelte ki Galgóczi Eszter

Magyar Péter átadás-átvétel folyamán kemény hangon szembesítette a leköszönő Orbán-kormány tagjait az ország állapotával és vitatott döntéseikkel. A szakértő szerint a társadalom elégtételként tekinthet erre, Pintér Sándor próbált emelt fővel távozni, Hankó Balázs viszont hülyét csinált magából. Elemzés.