„A mai nappal, négy év után megszűnik az orbáni háborús veszélyhelyzet, és ezzel a hat éve bevezetett rendeleti kormányzástól is búcsúzunk. Visszatérünk a normalitáshoz” – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök csütörtök reggel.
A „veszélyhelyzetre” vagy „válsághelyzetre” való hivatkozást – különböző indoklással – jóval az Ukrajna ellen indított háború kitörése előtt elkezdte az Orbán-kormány. 2015 őszén még csak néhány megyében, 2026-ban aztán országosan is tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet hirdetett a Fidesz. A válsághelyzet elrendelése – amit félévente meghosszabbítottak – a „jogrendszer általános szabályaitól való eltéréssel” járt.
Aztán következett 2020 tavaszától a Covid-járvány miatt meghirdetett veszélyhelyzet, majd 2022 tavaszától a háborús veszélyhelyzet – emlékeztetett Galgóczi Eszter politológus, a Forrás Társadalomkutató Intézet alapítója. A kormány különleges jogkörrel ruházta fel magát, és időközben többször módosította az alaptörvényt, annak érdekében, hogy ezzel élni tudjon.
Megszűnt az Orbán-kormány által elrendelt veszélyhelyzet MagyarországonVoltak, akik már a kezdetekkor arra figyelmeztetettek, hogy amennyiben a Fidesz kihasználja az önmagának teremtett jogi lehetőségeket, akkor az gyakorlatilag a rendeleti kormányzás bevezetését jelenti majd. Mások abban bíztak, hogy a Fidesz önkorlátozást fog tanúsítani. Az előbbieknek lett igazuk – konstatálta Galgóczi Eszter.
A veszélyhelyzetre való hivatkozással, a különleges jogrend bevezetésével a Fidesz elvileg csak az adott szituációra vonatkozó törvényeket írhatta volna felül rendeletekkel. Leginkább
2020 után azonban – hangsúlyozta a politológus – nyilvánvalóvá és tömeges jelenséggé vált a rendeleti kormányzás, ekkor már egyértelmű volt, hogy a Fidesz nem csak az adott veszélyhelyzetet szeretné kezelni.
Némelyik eset nagy feltűnést keltett. Az Orbán- kormány rendeleti úton, a veszélyhelyzet ürügyén meghosszabbította a közérdekű adatigénylések teljesítési határidejét, jelentős iparűzésiadó-bevételeket vont el az akkor ellenzéki vezetésű Gödtől vagy például korlátozta a sztrájkjogot. Az MTI összegzése alapján az interneten elérhető nemzeti jogtár adatai szerint az elmúlt négy évben több mint 170 kormányrendelet született az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra és humanitárius katasztrófára” tekintettel kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozva.
Rogán Antal minisztériumában hagyták jóvá az összes közérdekű adatigényléstKérdésünkre, hogy mi szüksége volt a Fidesznek még a rendeleti kormányzásból adódó plusz jogosítványokra, ha egyszer kétharmados parlamenti többség birtokában így is azt csinált, amit akart, Galgóczi Eszter elmondta: az Orbán-kormánynak alapvetően nem volt szüksége erre a különleges eljárásra, céljait enélkül is elérhette volna. Így azonban még inkább fel tudta gyorsítani a törvénykezést, méghozzá oly módon, hogy
kiiktatta a parlamentet, teljes mértékig mellőzte a politikai vitákat és a kontrollt, részlegesen elzárta az információkat a nyilvánosságtól.
Kérdés az is, hogy a rendeleti kormányzásból fakadó döntések mennyiben befolyásolták a Fidesz megítélését. A politika iránt érdeklődők szavazók a Fidesz mellett vagy ellen határozták meg magukat – állapította meg Galgóczi Eszter. Ezúttal is két valóságbuborék, két narratíva létezett, ami a különböző médiaterekben erősen alakította az emberek véleményét.
A fideszes sajtó igyekezett folyamatosan fogózkodókat adni, elmagyarázni a párt szimpatizánsainak, hogy mi az értelme a rendeleti kormányzásnak, míg az ellenzéki nyilvánosságban – bár egyes ügyek tiltakozást váltottak ki – mindez nem tartozott a legfontosabb témák közé.
Azok a politikai visszaélések, amelyeket a veszélyhelyzetre hivatkozva elkövetett a Fidesz, most kapnak hangsúlyt a közvéleményben, azzal, hogy Magyar Péter kijelentett,: kormánya nem fog élni ezzel az eszközzel. Galgóczi Eszter szerint elmondható, hogy a rendeleti kormányzás hozzáadódik majd az Orbán-kormány bűnlajstromához.
„A Fidesz bábszínháza a veszélyhelyzetről szóló vita, továbbra is súlyos jogállami visszaélésről beszélünk”