Megígértek ezek mindent, összevissza hazudoztak meg mocskolódtak a kampányban, hogy megtévesszék az embereket, s lássa, sikerült is – tört ki egy szuszra Somogyudvarhelyen Ilonka néniből, akivel két éve ősszel már beszélgettünk a nyugdíjhelyzetről: akkor éppen a kutyáját akarta ránk uszítani, mert nem hitte el, hogy elmarad a szokásos, novemberi nyugdíj-kompenzáció. Az idős asszony azóta is a Fidesz, illetve kifejezetten Orbán Viktor híve, s láthatóan megviselte az április 12-i parlamenti választási eredménye.
Bár a voksolás óta eltelt egy hónapban megannyi csontváz dőlt ki a leköszönő hatalom szekrényeiből, Ilonka néni rendíthetetlen maradt. A nyugdíja 107 ezer forint, vagyis az új kormány nyugdíjkorrekciós ígéretei alapján minimum 13 ezerrel nőhet a járandósága már az idén.
Meg akarják venni az idősek szavazatait, le akarják kenyerezni őket, mert
tudja a Magyar Péter, hogy az öregeket nem lehet olyan könnyen átverni, mint a fiatalokat, akiknek az a lényeg, hogy bulizni lehessen a parlamentnél
meg fotózkodjanak a tiszásokkal – folytatta Ilonka néni, akinek hiába magyaráztuk, hogyha valóban megkapja az ígért emelést, akkor 12 százalékkal nő a nyugdíja, amihez az eddigi gyakorlat alapján cirka három évre lenne szüksége, hogy elérje.
Orbán Viktor mondanivalójából már a minimális igazságmag is hiányzik, inkább csak az időseket uszítja a fiatalok ellenVízváron az iskola előtt két idős asszonyt és egy korukbeli férfit szólítunk meg, előbbiek közül az egyik ugyanúgy gondolkodott és érvelt, mint somogyudvarhelyi sors- és kortársa, helyettünk azonban társai próbálták elmagyarázni nekik: ha minden jól megy, valamivel jobbra fordul a helyzete.
– Amit az Orbán Viktor miniszterelnök úr megígért, mindig megkaptuk, így neki hinni lehetett – hárított Marika néni. – Magyar Péter eddig mindig, mindenben hazudott, miért pont most mondana igazat? – Ne beszélj már hülyeséget, ha Orbán Viktor nem változtatja meg a nyugdíjemelést, kétszer ennyi lenne a pénzed! – torkolta le Lajos bácsi.
– Tíz-tizenötezerrel kapsz majd többet, miért nem tudsz örülni neki? Nekem nem fog emelni, de látod, mégis elismerem. Hallottam a tévében – fordult aztán felénk –, hogy 350 ezer kisnyugdíjasnak adnak emelést, mert szégyen, hogy 120 ezer alatti nyugdíjak vannak, s ezt nem engedik. Végre valaki törődik a legszegényebbekkel! – tért vissza Marika nénihez. – Ha meg annyira nem tetszik, ne fogadd el, dobd a templomban a perselybe!
A nyugdíjak 65 százalékkal lennének magasabbak most, ha a Fidesz nem vezeti ki a svájci indexálás módszerét„Nem értjük, nem értjük” – Csak néznek a Fidesz-szavazók, hogy ez mi volt, szerintük Orbán Viktor pártja mindent jól csináltA cigányok lakta babócsai utcákban élőkre az utolsó pillanatig számíthatott a Fidesz, a másfél ezres somogyi település mindkét szavazókörében az akkor még kormánypárti Kelei Zita győzött, aki amúgy elbukta a választókerületet – a már említett Somogyudvarhelyen néhány vokssal, Vízváron több, mint 25 százalékkal nyert a tiszás Benke József.
– Orbán Viktor szerette a cigányokat, fontosak voltunk neki, mindig csak adott, persze, hogy rá szavaztunk – magyarázták többen. A Tisza nyugdíjemeléséről viszont nem hallottak, ahogyan a családi pótlék tervezett emeléséről sem.
– Ha ez tényleg így lesz, akkor elismerjük, fain csávó, de nem hiszem, hogy Magyar Péter csak úgy ad pénzt, biztosan kérni fog valamit.
Gyors, rögtönzött közvélemény-kutatás során kiderült, a telepi idősek jelentős része várhat emelést, ugyanis sokuknak nemhogy a 120 ezret, de a százezret sem éri el a nyugdíja.
– Nem hiszem el, hogy 120 ezerre felemelik a pénzem – ingatta a fejét Orsós Jánosné, majd próbálta kiszámolni, mennyivel nőne a járandósága. Össznépi segítséggel kiderült, 42 ezerrel kapna többet, amire megint csak csóválta a fejét: – Dehogy adnak nekem ennyit, ha lehetett volna, már megadta volna az Orbán Viktor is, de nem volt rá pénz. Most honnan lenne? De tudja mit, ha tényleg így lesz, esküszöm, legközelebb a Tiszára szavazok, és mindenkit ráveszek az utcában, hogy ők is oda ikszeljenek.
„Most elgondolkodhatok, hogy ki merjek-e menni az utcára, mert vagy a tiszások, vagy a fideszesek vernek meg, mint szavazatvásárlót”– Fidesz-szavazóként évek óta próbálok jelezni mindenféle módon, személyes megkeresésekkel, képviselőkhöz, kormányzati oldalakhoz, nyugdíjas érdekvédelmi szervekhez írott levelekkel, hogy a magyarországi nyugdíjhelyzet teljes felülvizsgálatra szorul. Sajnos erőfeszítésem hiábavaló volt. Közösségi oldalakon is számtalanszor kiáltottam, hogy több mint egymillió nyugdíjas járandóságát felül kell vizsgálni, tekintettel arra, hogy azok, akik még a 2010 körül egységesen felemelt minimálbér, azaz kétszázezer forint megállapítása előtt mentek nyugdíjba, és megvan a szükséges munkában eltöltött idejük is, aránytalanul kis nyugdíjakból kell megéljenek. Ez a mai rohamos áremelkedések miatt tarthatatlan, és mélyszegénységhez vezet – fogalmazott F. Molnár Gabriella, egri nyugdíjas közművelődési szakember.
Szerinte roppant igazságtalan, hogy aki ugyanabban a szakmában 25-30 évet ledolgozott, a régi fizetések, és kis szorzók alapján jelenleg 120-140 ezer forintos nyugdíjat kap, aki pedig a minimálbér-emelkedés óta magasabb fizetést kapott, ugyanannyi év után már jóval magasabb juttatással vonul nyugdíjba.
– Sajnos az Orbán-kormány nem végezte el a korrekciót, hanem a 13.-14. havi nyugdíjak mindenhatóságát sulykolta. Ez tartós segítséget nem adott, hiszen aki kis jövedelemből kellett kínlódjon 11 hónapon keresztül, adósságot halmozott föl, így maximum ezek rendezésére volt elég a plusz-juttatás. Azt várja el tehát sok százezer nyugdíjas, hogy ezt vizsgálja felül az új kormány, és emelje föl arányosan a megfelelő szakmai végzettségű és megfelelő munkában eltöltött idővel rendelkező időseknél a havi járandóságot, és ne inflációkövető, hanem minimálbér-követőek legyenek a nyugdíjak – érvelt. A másik megfontolandó kérdés szerinte, hogy vajon kell-e 13. és 14. havi nyugdíjat kapniuk azoknak, akiknek 800 ezer vagy még ennél magasabb járandóságuk van.
Elkészült a felmérés, a fideszes nyugdíjasok fele is részben politikai szlogennek tekinti a 14. havi nyugdíjat– A nyugdíj nem az állam, nem a társadalom, és legfőképpen nem a fennálló politikai hatalom ajándéka. A 19. század vége óta az állam arra kötelezi a munkavállalók különböző csoportjait: takarékoskodjanak idős korukra, hogy meg tudjanak élni. A munkáltatónak – aki használja, elhasználja a munkavállaló munkaerejét-, is kötelező hozzájárulni az időskori előtakarékossághoz. Tehát a nyugdíj az előtakarékosságunk visszafizetése: ki mennyi fizetett, hány éven keresztül, azt kapja vissza. Ennek tudatosítása rendkívül fontos – mondta lapunknak Farkas Zsuzsanna nyugdíjas szociológus, a hátrányos helyzetűeket támogató egri SZETA Egyesület alapítója, aki férjével közösen fogalmazta meg gondolatait. Szerintük a nyugdíj célja a munkavállaló korábbi életszínvonalának megőrzése, ezért szükséges annak évi korrekciója a fogyasztói árak és az átlagbérek emelkedéséhez viszonyítva. Ők egyöntetűen azt szeretnék, ha a nyugdíjakat a svájci indexálás módszerével folyamatosan korrigálnák, s az új kormány visszaállítaná a nyugdíjbiztosítás azon rendszerét, ahol érvényesül az állam, a munkaadók és a munkavállalók képviselete is.
– Ma egy hatéves munkaviszonnyal rendelkező fiatal munkavállaló bére ugyanannyi, mint hasonló iskolai végzettséggel, hasonló munkakörben 45 évet ledolgozó nyugdíjasé
– mondták. Hozzátették: nem kérnek alamizsnát, ajándékot, sem 13. és 14. havi nyugdíjat, sem SZÉP kártyát, sem áfa-visszatérítést. Csak azt kérik, ami jár: előtakarékosságuk visszafizetését, tisztességes indexálással.
A Human Rights Watch arra figyelmeztet, hogy nem biztosítja az idősek megfelelő életszínvonalhoz való jogát a magyar államFűnyíró-elv helyett árnyaltabb intézkedések
– Ma Magyarországon körülbelül 800 ezer olyan nyugdíjas él, aki havi 140 ezer forint alatti járandósággal rendelkezik, és sokuk jövedelme nem éri el a 120 ezer forintot. A Tisza programja őket fogja érzékelhetően nagyobb jövedelemhez juttatni. Nem mindegy azonban, hogy ez egyfajta fűnyíróelv-szerűen működik majd, vagy egyéb szempontokat is figyelembe vesznek – mondta lapunknak Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának elnöke. Szerinte mérlegelni kellene azt is, kinek mennyi az összevont jövedelme. – Van egy egyetemi oktató, aki Németországban ment nyugdíjba, s ott kap kétezer euró nyugdíjat, ugyanakkor 40 ezer forintnyi nyugdíja Magyarországról is érkezik, mert időnként vendégelőadóként itt dolgozott. Az ő itthoni járandóságát például nem kellene 120 ezer forintra felemelni. Vagy itt volt egy hölgy példája, aki felhívott, hogy az egész életét végigdolgozza, és nem éri el a 130 ezret a nyugdíja, később viszont kiderült: Romániából 150 ezer forintot kap havonta, mert zömmel ott dolgozott aktív korában. Akik azért kapnak kevés nyugdíjat, mert esetleg még 15 évet sem dolgoztak, azoknak nem a nyugdíjkasszából, hanem a szociális ellátórendszerből kellene valamilyen módon segítséget adni, mert a nyugdíjrendszer nem tudja az időskori szegénység összes problémáját kezelni – fogalmazott a szakértő. (D.J.)
