Ahány bajban lévő falu, annyi felzárkóztatási módszer

Egy lapunk birtokába került összegzés adatai is igazolják a a Felzárkózó Települések program létjogosultságát.

Húsz év oktatás: még van hova fejlődni

Több milliárd euróval támogatta a magyar oktatási rendszer fejlesztését az Európai Unió 2004 óta, de a legfontosabb területeken továbbra is a hátsó sorokban kullogunk. 2023-ban 29,4 százalék volt a diplomás fiatalok aránya, ami az egyik legalacsonyabb arányszám az uniós tagországok között.

Kompánia az elkallódás ellen – Évente hatvanöt fiatalt tart bent az oktatási hálóban a Kompánia Alapítvány tanodája

Szakembereik és önkénteseik emberfeletti munkát végeznek immár 2013 óta. Kevesen figyelnek oda, ahol ők dolgoznak, sikereik nem hangosak. Akkor teszik jól a dolgukat, ha a 10–16 éves korosztály fiataljai hangtalanul és ügyesen veszik az akadályokat: nehéz körülmények között, olykor mélyszegénységben is befejezik az iskolát, és középiskolában folytatják a tanulmányaikat. A diákokkal nyári táborban is foglalkoznak, ahol a nyugalom, a pihenés, a játék a legjobban várt program.

Újabb 70 milliárdot költene felzárkóztatásra az Orbán-kormány, de még mindig nem tudni, pontosan mire mentek az eddigi pénzek

Ez egyelőre keretösszeg, 66 milliárdot az Európai Unió finanszírozna.

Újabb mutatóban előzött minket Románia

Az egy főre jutó – azonos vásárlóerőparitáson számolt - GDP értékét nézve magyar gazdaság két helyett csúszott vissza tavaly az uniós rangsorban, így tavaly a 27 tagállamból a 22. legfejlettebb tagállam volt. 

Iványi Gábor: Előfordult, hogy templomi orgona épült a felzárkóztatásra szánt pénzekből

Nem mindig a legjobb helyre csordogálnak a hátrányok csökkentésére szánt források.

„Aki akarja, megkapja a lehetőséget” – Felszámolásra ítélték a falujukat, a 200 helyi családból már 47-en dolgoznak a saját kiskertjükben a Somogy megyei Táskán

A többi között vetőmag-csomagokkal próbálják rávenni a helyieket az öngondoskodásra. Van, ahol már mérnöki precizitással meghúzott ágyások virítanak.

„Évente 120 millió forintra van szükségünk 120 gyerek patronálásához” – Támogatókat keres az ózdi Van Helyed Alapítvány a válság miatt

Bajban van az ózdi Van Helyed Alapítvány. Bódis Kriszta 25 év alatt felépített alkotásközpontú modellprogramja személyes és alkotói sikerekkel is büszkélkedhet, most mégis pénzhiánnyal küzd.

Szociális sámli – Magabiztos lányok a nagybetűs élethez

A roma diákok fele lemorzsolódik az oktatási rendszerről, és a társadalmi leszakadásban élők között az is lehet egy rang, ha a nő nem dolgozik. Ehhez képest nagy fába vágta a fejszéjét – avagy kissámliba a fűrészgépét – a Fruska-projekt, amely a szociális design, vagyis a problémákat feloldó kreatív gyakorlat módszerével segíti hátrányos helyzetű lányok feljebb lépését. Az eredmények ígéretesek, bár nem volna hátrány, ha közben hivatalból és emberségből az állam is ácsolná a maga méretes társadalmi sámliját.

Tehetségpazarlás

Az MSZP az alacsony nyugdíjak korrekcióját, felzárkóztatását sürgeti

Korózs Lajos ismertette a szocialisták előválasztási programjának a nyugdíjaspolitikáról szóló részét.

Teljesen mindegy, mi van a szegénységgel, a számvevők szerint nyerésre áll a kormány

A feketemunkások befolyásolhatók

Betanított és segédmunkásokból túlkínálat van, egy kutatás szerint a cégek a válságban megszabadultak a gyenge munkaerőtől.

Fekete, fehér, igen, nem

Bukott az Emmi, belügyi kézben a felzárkóztatás

Pintér Sándor miniszternek vagy az általa kijelölt minisztériumi vezetőnek kell jóváhagynia a települések pályázatait.

„A 70 milliárd forint lehet egy megfelelő indító összeg, de ha az elosztás, felhasználás hasonló az eddigi gyakorlathoz, semmire sem jó”

Vajon mire lenne elég a roma integráció területén az a majdnem 70 (mai árfolyamon pontosan 69,1) milliárd forint, amivel a Norvég Alap támogatná Magyarországot a 2021-ig tartó időszakban? Ezt senki nem tudja pontosan megmondani, de az biztos, hogy rengeteg helye lenne. Illetve rengeteg, ha jól osztják el, elégetett pénz, ha elherdálják – ebben viszont egyetértés van.

Cigánynevelés, "egy kis kegyetlenséggel"

Szakértők szerint egyoldalúak és inkorrektek annak a történelem tankönyvnek a feladatai, ami egy XIX. századi példán mutatja be a romák felzárkóztatását.

Vérhányás, plázaálom, nyomorharc

Ahol az emberek 90 százaléka közmunkából él, ott próbál segíteni a SZIA InDaHouse program - a zömmel roma gyerekek felzárkóztató projektet a mélyszegénységben élők "felső tíz százaléka" veszi észre, azok akiket nem szívott be végleg a nyomor, és a gyereküknek még mindig jobb jövőt látnak.

Edzőterem a romák félzárkóztatása helyett Seszták városában

Romák felzárkóztatása helyett edzőtermet építettek Kisvárdán 700 millió forintból – tudta meg a Hír TV Célpont című műsora. 

Felzárkóztatás egyenlő szegregáció

Nyolc éve nem készült állami megrendelésre átfogó szegregációs kutatás. Ujlaky András, a CFCF kuratóriumi elnöke szerint a szegregált intézmények felszámolására sincs kormányzati program.

Kilencvenöt százalék

Követelik a "kamu felzárkóztató programok "leállítását

Az LMP a "kamu" esélyteremtő, felzárkóztató programok leállítását, valamint Farkas Flórián roma felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos felmentését és felelősségre vonását szorgalmazza, miután antikorrupciós szakszóvivőjük egy újabb visszaélésről, egy 1 milliárd forintos projekt forrásainak "elherdálásáról" számolt be. 

Nem fontosak a romák

A kormány számára fontos a magyar romák helyzete, a felzárkóztatópolitikában kulcsfontosságú elem a folytonosság, az érintetettekkel folytatott folyamatos kommunikáció - állította Balog Zoltán tegnap, a Romák/cigányok jelenléte a hazai tankönyvekben című konferencián. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője szerint a magyarországi romák kulturális önkifejező képessége a legerősebb egész Európában, s ez "nem valamilyen gettóügy", hanem mindannyiunk közös ügye, amiért érdemes összefogni.

Teletölteni a poharat