Félő, hogy a humánminiszter továbbra is csak vizet prédikál, a kormány ugyan szóban mindig kiáll a magyarországi cigányság mellett, tettekben már annál kevésbé. Ismert Balog sajátos felfogása a cigány gyerekek elkülönítése kapcsán is: "szeretetteljes felzárkóztatás" álnév alatt a roma gyerekeket szegregáltan oktatnák az egyház áldásával, miközben az országban már így is mintegy háromszáz cigányiskola, és még ennél is több szegregált osztály működik. A magyar romapolitikával az EU is elégedetlen: az Európai Bizottság (EB) szerint a kormány nem tesz konkrét lépéseket a társadalmi mobilitásért, továbbra is hiányolják a befogadó, integrált oktatást és a szegregáció felszámolására tett erőfeszítéseket - utóbbi ügyében pedig kötelezettségszegési eljárást is fontolgatnak.
Azt, hogy például a 2011-ben született Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia célkitűzéseiből még szinte semmi sem valósult meg bizonyítja, hogy a kormány állítólag nem rendelkezik adatokkal, tanulmányokkal vagy közpolitikai tervvel a romák diszkriminációjával, az iskolai szegregációval és ezek felszámolásával kapcsolatban. Molnár Péter szólásszabadság-kutató közérdekű adatigénylési perben próbált információkat - melyek létezését magának kellett bizonyítania - kapni az Emmitől, sikertelenül, keresetét elutasították, a bíróság szerint nem tudta konkrétan bizonyítani, milyen adatokra kíváncsi. Molnár lapunknak elmondta: fellebbezni fog, szerinte ugyanis a bíróság ítélete jogszabálysértő, és az, hogy az adatigénylőnek kell bizonyítania az adatok létezését, igazolhatatlanul korlátozza a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogát. Szerinte léteznek ilyen adatok, ám "a bíróság úgy tűnik azt várta volna, hogy leemeljem a vonatkozó iratokat a minisztériumi polcokról" - fogalmazott.