;

Magyarország;GDP;Románia;Eurostat;gazdasági fejlődés;felzárkóztatás;

- Újabb mutatóban előzött minket Románia

Az egy főre jutó – azonos vásárlóerőparitáson számolt - GDP értékét nézve magyar gazdaság két helyett csúszott vissza tavaly az uniós rangsorban, így tavaly a 27 tagállamból a 22. legfejlettebb tagállam volt. 

A magyar fejlettség tavaly az uniós átlag 76 százaléka volt, ezzel szemben az egy főre jutó román GDP 78 százalékra emelkedett. Az eredmény várható volt, hiszen már 2022-ben is egy szinten volt két gazdaság teljesítménye, ám míg tavaly a magyar GDP 0,9 százalékkal zsugorodott, addig a román bruttó hazai termék 2 százalékkal emelkedett. Az egy főre jutó fogyasztásban – amely nem a megtermelt GDP-hez viszonyított arányt, hanem a lakosság rendelkezésére álló jövedelemét vizsgálja –, Romániába már megelőzte Magyarországot, és ezen a listán Magyarország Bulgária előtt az utolsó helyen állt.

A megtermelt GDP-t nézve még nem állunk ilyen rosszul, hisz az Eurostat adatai szerint megosztott 22-23. helyen állunk Horvátországgal, miután mind a két ország fejlettsége az EU átlag 76 százalékát éri el. Mögöttünk Szlovákia (73 százalék), Lettország, Görögország és a sor végén Bulgária áll az uniós fejlettség 64 százalékával. Meg kell jegyezni, hogy a szlovák adatokat évtizedek óta megkérdőjelezik a hozzáértők, mondván, hogy részben statisztika hibák sorozata mutat ilyen fejletlenséget északi szomszédunknál. 2022-ben még Portugália is mögöttünk volt, igaz csak ideiglenesen. Vagyis az adatokból az látszik, hogy a magyar gazdaság az uniós országok közül az alsóházban teljesít, és a relatív teljesítménye fokozatosan romlik. 2022-ben is az uniós fejlettség 76 százalékát produkálta a magyar gazdaság, vagyis a fejlettségi szintünk nem változott, csak közben más országok gyorsabban fejlődtek. Az uniós átlagnak megfelelő gazdasági fejlettséget, Olaszország (97 százalék), Franciaország (100 százalék) és Málta (104 százalék) érte el.

Az uniós fejlettségi szint felett vannak a svédek(119 százalék), osztrákok (124 százalék), németek (117 százalék), a Benelux-államok és az írek is. Az élen, mint minden évben Luxemburg áll, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 240 százalékára rúgott 2023-ban, ennek oka az alacsony népesség és a rengeteg pénzügyi befektetés, a történelmi fejlettségről és jólétről nem is beszélve.

A magyar kormány az uniós átlagos fejlettség 90 százalékára akarja magyar gazdaságot feltornázni 2030-ra, ami a mostani trendek alapján képtelenség, és ilyen gyors felzárkózásra nem is volt példa az unió történetében. Meg kell jegyezni, hogy ezt a  cseh gazdaság szinte már elérte. Ott tavaly az egy főre jutó GDP az uniós átlag 91 százaléka volt, de a lengyel GDP is meghaladta az uniós szint 80 százalékát,  vagyis az egykori V4-tagállamok mára fejlettségüket nézve is szétestek.

Abban biztosak, hogy megoldás születik az ügyben.