Csiszár Gábor irodalomtörténésszel Faludy György pokolbeli víg napjairól

Kevés olyan szöveg van a magyar irodalomban, amelynek keletkezés- és kiadástörténete annyira kalandos és szerteágazó, mint a Pokolbeli víg napjaimé. Az önmagára költőként tekintő Faludy György emigrációban, illetve a recski fogolytáborban töltött éveit leíró prózakötete először 1987-ben jelent meg Magyarországon, ám a szöveg mögött ekkorra már közel harmincéves, átdolgozásokkal és újraírásokkal teli múlt állt. 1987-et követően a könyv öt kiadást is megélt, legteljesebb változatára azonban az Európa Könyvkiadónál ősszel megjelent kiadásig várni kellett. A munka filológiai kihívásairól, a közelmúltban felbukkant Faludy-szövegekről és az új kiadás különlegességéről is beszélgettünk a kötetet szerkesztő irodalomtörténésszel, Csiszár Gáborral.

Ferenczfi János: Tovább jár

                                                                                               Hommage a’ Faludy

Márton László: A dunai patrióta

Jászi Oszkárt Hanák Péter nevezte dunai patriótának. Kende Péter láncszemnek Eötvös József és Bibó István között, Faludy György pedig márványembernek. Borsody István a kor eszmei vezérének, Ady Endre izgága Jézusnak. 

„Valójában a hiúság vezérelt”

A szerző szándéka szerinti mai helyesírással jelent meg Faludy György legfontosabb prózakötete, a Pokolbeli víg napjaim. A kötet függeléke tartalmazza az első sajtómegjelenés később kihagyott jeleneteit, valamint sosem publikált első kidolgozást Recskről és a gyermekkorról.

Pokolbéli árnyékban (Andrew Faludy: Apámat nem láttátok?)

Alexander Faludy: Az igazi keresztény politika nem gyűlöletre és hazugságra épül

Huszonkét év után, javított kiadásban jelent meg újra Faludy György fiának, Andrew Faludynak (azaz Faludy Andrásnak) az Apámat nem láttátok? című önéletrajzi kötete. A cím pontosan utal apa és fiú nehéz, ellentmondásos kapcsolatára. Miközben Andrew beszámol fordulatos, eseményekben gazdag ifjúkoráról, a Magyarország kényszerű elhagyását követő számtalan élettérről, mindvégig ott feszül a szövegben fájdalma amiatt, hogy apja kevéssé volt jelen életében. Az új kiadáshoz a 2010-ben elhunyt szerző fia, Faludy György unokája, Alexander Faludy írt előszót, aki néhány éve szabadúszó újságíróként Magyarországra költözött az Egyesült Királyságból. A hazai nemzeti, keresztény kurzus keresztény kritikájával sikerült elérnie, hogy ne engedjék be Orbán Viktor sajtótájékoztatójára. Apjáról, nagyapjáról, otthonról, politikáról kérdeztük az inaktív anglikán lelkészt.

Egy Faludy-interjú

Atlantisz

Faludy György (1910-2006)

AZ IRIGYKEDŐ UTÓKOR XXV.

Ki a magyar?

Aki szűkíti a nemzethez tartozás fogalmát, az összmagyarságnak árt.

Nem kelt el Faludy György Kossuth-díja az árverésen

Nem kelt el Faludy György író, költő 1994-ben átvett Kossuth-díja a budapesti Pintér Aukciósházban csütörtök este tartott árverésen, amelyen a költő kiadatlan erotikus és más témájú verseit, leveleket, személyes tárgyakat, valamint köteteinek autográf javításokkal ellátott szerzői példányait kínálták az érdeklődőknek.

Erotikus Faludy-versek is kalapács alatt

Faludy György kiadatlan erotikus és más témájú verseinek kéziratait, jegyzetfüzeteket, leveleket, személyes tárgyakat, állami kitüntetéseket, valamint a költő köteteinek autográf javításokkal ellátott szerzői példányait is elárverezik azon az aukción, amelyet a Kossuth-díjas költő, író, műfordító hagyatékából rendeznek csütörtökön Budapesten, a Pintér Aukciósházban.

Elárverezik Faludy hagyatékát

Faludy György özvegye november 5-én árverésre bocsátja a költő, író hagyatékát – írja a Blikk. A cikk szerint az özvegy anyagi nehézségek miatt kerül kényszerhelyzetbe, mert az általa vitt György Irodalmi és Művészeti Alapítványnak bérletidíj-tartozása van a ferencvárosi önkormányzat felé.

Jubilál a Versszínház

Tíz éve mutatta be elsőként Faludy Györgyről szóló formabontó előadását Turek Miklós. Az évfordulót a Muzikum Klubban, valamint az első előadás helyszínén, az őriszentpéteri HétRét Fesztiválon ünnepli. 

Heine és a bankok