Emberi együttható – Szabó Róbert Csabával pokoltói csodáról

1977. március 2-án 7,2-es erősségű földrengés rázza meg Romániát, ennek következtében Bukarest számos városrésze összedől. Az emberek közt páratlan összefogás indul meg a romok közt, a diktatúra vezetői viszont abszurd propagandába kezdenek, és valódi segítség helyett a rendszer megszilárdítására használják fel a tragikus helyzetet. A Pokoltó című regény szerzőjével, Szabó Róbert Csabával a földrengés hatásairól, az észak-erdélyi holokausztról és a történelmi regényekről beszélgettünk.

A fideszes polgármester szerint Budapesten a kommunizmus alatt sem volt olyan diktatúra, mint most Karácsony Gergely idején

Csak Nicolae Ceaușescu diktatúrája volt ilyen durva.

Halála után megjelent könyvben coming outolt Kallós Zoltán

A kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató megfigyelési dossziéja szerint az etnográfust mássága miatt többször is meghurcolták a román hatóságok, börtönben is ült miatta.

Papp Sándor Zsigmond: Rutin és varázslat

Diverzió és rémhírkeltés Ceausescu bukása után

A tudatos rémhírkeltés is közrejátszott abban, hogy sok ember életét vesztette Romániában 1989. december 22., Nicolae Ceausescu kommunista diktátor menekülési kísérletét követően - állapította meg a román katonai ügyészség.

Történelem víz alatt

Falutalálkozót szerveznek ma a ceausescui falurombolás szimbólumává vált erdélyi Bözödújfalun. Az elárasztott faluból már szinte semmi sem maradt, tavaly omlott össze az utolsó vízből kimagasló templomtorony. Noha a magyar történelem talán legkülönösebb településéről van szó, a megmentését célzó nagy nemzeti összefogás elmaradt.

Közelkép - Komiszkenyér

A Komiszkenyér meglehetősen komisz cím, jelzi, hogy fájdalmasan kemény életről számol be a Kolozsváron megjelent, és az Interferenciák című nemzetközi színházi fesztiválon bemutatott kötet. A nekem adott dedikációja is fájdalmas, „Bóta Gábornak, aki még emlékszik rám." Az aláírás: Sebők Klára.

Bukarestbe jön az Ördög

Olykor egyenesen sokkoló címek, provokatív, minden konvencionálist felrúgó, már-már szentségtörő stílus - ez jellemzi a bukaresti Daniel Banulescu életművét, aki a "Csókolom a segged Szeretett Vezérünk!" című regényével van jelen a könyvfesztiválon. A rendszerváltás után néhány évvel megjelenő román változat átütő siker volt, Banulescu szatirikus, parodisztikus, sajátos, mégis kissé Bulgakovra emlékeztető mágikus realizmusa hódított otthon és külföldön egyaránt. Úgy mesél a Ceausescu diktatúráról, mint sem azelőtt, sem azóta senki. A megelevenített világ, olyan, mint egy Kusturica film.