Dédapám, Babits és Boccaccio

Családi perpatvar - Székely László a Babits-hagyaték sorstragédiájáról

Egy anyai szeretet nélkül felnövő, „moral insanity”-vé torzult lány, az imádott férj ápolásába, majd elvesztésbe belerokkant, komplexusos és hisztérikus anya és egy zseniális, de monomániás ügyvéd-irodalmár a főszereplője annak a pertörténetnek, amelyet Székely László jogász írt meg 12 évnyi peranyag alapján, igen élvezetesen. Jog- és irodalomtörténeti kuriózum a Babits-hagyaték sorsáról szóló kötet, amely A jó mostoha történetét még nem írták meg… címmel a napokban jelent meg.

A Tanácsköztársaság és az írók

Amikor Ady a soros

Babits Mihály szállásmestere

Téglás János megszeretteti a költőt, aki utolsó időszakában némaságra kárhoztatva írásban is erkölcsi mértéket adott.

Ha Babits szoronghatott, nekünk is szabad

Szilasi László Amíg másokkal voltunk című három, egymással összefüggő kisregényből álló művének elbeszélői a magány állapotában írnak vagy készülnek rá. Mihály, Móric és György olyan életszakaszairól olvasunk, amikor meghatározó a szorongás, a lemaradástól való félelem, egy olyan gomolygó valami, amiből később a magyar irodalom meghatározó életművei rajzolódnak ki. Azt ugyanis csak az olvasó tudja, hogy Babits, Jókai és Bessenyei az utókor szemében a nagybetűs irodalom művelőivé váltak, ők maguk még nem.

Szegény Kosztolányi!

„Drága, kedves, édes Flórikám”

Tudta, hogy ki volt az a három nagy költőnk, akinek életében múzsaként vett részt a gyógypedagógusként és pszichológusként dolgozó Kozmutza Flóra? S azt, hogy az asszony volt a Gyógypedagógiai Főiskola első női oktatója, majd igazgatója, de irodalmi tevékenységet is folytatott férje jelentős munkássága mellett? Az Országos Széchényi Könyvtár aktuális tárlata, amely szokatlan módon katalógusok között kapott helyet, választ ad a legtöbb kérdésre, mégsem mond sok újat Flóra asszonyról.

Közbevetve - Sherlock Holmes pipája

Feljegyzések szerint Babits Mihály szívesen olvasott detektívregényeket. Ha a műfaj olyan klasszikusainak műveit választotta, mint Conan Doyle, Maurice Leblanc vagy Chesterton, akkor vonzalma teljesen érthető. A pipáját szívogató Sherlock Holmes, vagy a csetlő-botló Brown atya méltán keltett rokonszenvet.

A köznapiság piaca

A finnyás Kosztolányi Babitsnak írt levelében szerepel ez a kifejezés. Írója ezzel is jelezte, hogy sokkal otthonosabban érzi magát az irodalom világában, mint a hazugságoktól, ferdítésektől, erőszakosságoktól megrontott hétköznapokban. Nagy kérdés, átéltünk-e hosszabban ilyen hétköznapokat?